Kedves Dorozsmai Karoly es Tisztelt Szalon,

Remelem nem zavar, hogy tegezni foglak.  Ha igen, akkor bocsanat.

>biztos. Semmit, meg szemetet sem lehet eladni egy, a piac altal meg 
>elviselt minosegben. Egy peldat a lapok kozzul: a Magyar Hirlap eleg 
Dehogynem!  Szerinted mi a McDonalds?  Es a Dallas?  Lehet szemetet
eladni, csak jol kell hirdetni.

>Ebben szerintem nincs kivetni valo. Gondoljunk csak bele: Ki lenne az 
>kozulunk, aki belevagna egy nagyobb vallakozasba, es a csapatat nem 
>maga allitana ossze. Foleg, ha a vallakozast o is penzeli...
Ne feletjsuk el, hogy az allam mi vagyunk (vagyis ti, mert en itt elek). Az 
allam celja a TV-vel az, elmeletben, hogy a lakossagot nevelje, informalja, 
szorakoztassa.  A privat csatorna pedig kizarolag a profitert van, ok barmit 
megtesznek a nagyobb nezettsegert, es ez igy van rendjen.  Hogyan lehetne
megoldani az allamilag tamogatott media fuggetlenseget?  Hogy csinaljak 
Angliaban?  Nem hinnem, hogy a BBC John Major szekeret huzza.  Az USA-ban 
peldaul a PBS igazgatoi bizottsaga nem tartozik kozvetlenul az allam 
fennhatosaga ala.  Evente megfolyamodnak bizonyos osszeget a Corporation 
for Public Broadcasting-tol, amire a penzt a kongresszus hagyja jova az 
evi koltsegvetesbol.  Ki nevezi ki peldaul az Akademia tagjait 
Magyarorszagon?  Vagy az (allami) egyetemek vezetoit?

>Az informatikai szupersztrada Magyarorszagon tibb evtized! Ezt 
Igen, ezt en is valahogy igy irtam.  Meg itt is lesz legalabb 10 ev.

>melitsuk, meg a szatelit televizio sem altalanos, kabel [edig nincs. 
En ugy tudom, hogy mar nagyobb varosokban (pl. Szegeden) is van kabel 
TV, parabola antennat pedig mar falun is lattam.  Akinek ilyen van, az 
inkabb a kulfoldi adast nezi, es meg akkor sem nezne a privat magyar adot, 
ha lenne.

Teljesen megertem az egyetemi dolgozok es hallgatok panaszait, amikor
ugy erzik, hogy a toluk elvont penzt a TV-re forditjak.  Szerintem
mindketto fontos es egyiket sem szabad felaldozni az adossagszolgalat
erdekeben.  Az egyetemek az elitet kepzik, a TV pedig az atlag ember
fo informacio forrasa.  Mindket csoport kepessegeire, intelligenciajara
es annak megorzesere egetoen szukseg van ily valsagos idokben.  Ha pedig 
epp olyan nagy a kereslet egyeb "szorakoztato" es "izgalmas" programmokra, 
miert nem kezd valaki vagy valakik egy kommerc-TV-t?

Bihari Barna

A dolog egyszeru~bb. A mu~ve'szet (kultu'ra) nyilva'n
le'tvesze'lybe keru~l egy poszt-Tatcher-ista restrikcio'
(kapa'lo'dzo' tehetse'gtelense'ge) re've'n. A kevesbedo''
leheto''se'gek ko~ru~l harcosodo' e'rdeklobbista'k nyomakodnak. A
kultura mu~velo''i e's kedvelo''i szinte fegyvertelennek
sza'mitanak a to~bbiek jo' re'sze'hez ke'pest. I'gy szinte minden
ismertse'ge vagy/e's helyzetbekeru~le'se folyta'n nagyobb su'lyu'
mu~ve'sszeme'lyise'gnek u'gyszo'lva'n ko~telesse'ge az ege'sz
dolog e'rdeke'ben felle'pni. Ha ellenze'ki vagy fu~ggetlen
demonstra'cio'val, ha belu~l van a hatalmon a do~nte'shozatal
befolya'sola'sa'val. 
  Ma's ke'rde's, hogy u'gyla'tszik vila'gszerte
"rendszerva'lta's" van. Az "a'tkos" a ni'vo's kultura't is
ta'mogato' ("herda'lo'") jo'le'ti ta'rsadalom, melyet a "savanyu'
a szo''lo''" modellje alapja'n legala'bb annyira (e's u'gy) illik
cikizni mint mifele'nk az ancienne regime--et. Igy a tiltakozo'
ma'r nem az e'pp korma'nyonle'vo'' u~gyeletes politikai
csoportosula'ssal, hanem egy forra'shia'nyon alapulo'
vila'gtendencia'val tala'lja maga't szemben. U'gy ja'r mintha
mondjuk a je'geso'' ellen tu~ntetne. 
  A mu~ve'szet helye'be a hasonlo' szersza'mokkal sere'nykedo''
e's kereskedelmileg is rea'lis szo'rakoztato'ipar e's a
kereskedelmi, politikai stb. rekla'm nyomul. Ez ko~zvetett
hata'sa'ban olyan mintha az anaszteziolo'gus szakma kihalna mert
ra'fizete'ses, e's teru~lete't --e'les ko~zgazda'szelme'k-- a
ka'bito'szerkereskedo''k gondjaira bi'zna'k, megoldva'n igy mind a
fa'jdalomenyhito'' ka'bulat mind a gazdasa'gossa'g ke'rde'se't.
  Ez a "kultu'ra" is hat azonban: pl. a klf. harcos de'lszla'v
hazafiak thrillerszta'rnak diza'jnolva szadizgatnak sikktelenebb
(a mai kulturko~zeghez me'g fel nem za'rko'zott) civil
a'ldozataikkal. Mi'g pl. ha valakit mondjuk versolvasgata'son
kapnak manapsa'g mifele'nk egy e'letre oda lehet a
komolyanveheto''se'ge a'tlagemberi ko~ro~kben. Egy ilyen
hu~lye'to''l elve'gre minden kitelik.
  Az orsza'gba-za'rtsa'g nem mu~fajfu~ggo''. Lehetnek olyan
helyie'rdeku~ ko'dok egy szoborban amit nemzetko~zileg nem
e'rtenek, viszont leforditgatnak sokfe'le nyelvre magyar
ira'smu~veket is. Persze a vizualita's ese'lyesebb a
"hata'rtalansa'gra".

:-(  
     Arch.

A maffia remtettei

Kedves SZALON-Olvasok!

Olvasom:
> Hegedus B. Andras es Rainer Janos az 56-os Intezetben dolgoznak. Hegedus 
> 56-ban forradalmar volt. 
Hegedus B. Andras az un. Tortenelmi Igazsagtetel Bizottsag egykori elnokekent
szemelyesen felelos azert, hogy Kethly Annanak, a magyarorszagi szocialdemok-
rata mozgalom tortenelmi alakjanak a 301-es parcellaban tortent ujratemetese
botranyba fulladt. Tudom, mi tortent, jelen voltam. (Mint ahogy pl. Nemeth
Zsolt, a Polgari Part fiatal es tehetseges politikusa is ott volt.) Mindenki 
a sajat szemevel lathatta a helyszinen, hogy Hegedus B.-fele ex-kommunistak 
hogyan  probaltak meg tokretenni a Magyarfoldon ujra bontakozo szocialdemok-
raciat, a magyar baloldal egyetlen hiteles kommunistamentes probalkozasat.

Es ez egy olyan dolog, amit igen-igen nehez lesz elfeledni.

Nem tudok elkepzelni semmifele magyar demokraciat, amelyben Hegedus B. es tar-
sai barmifele politikai szerepet jatszhatnak.

Udvozlettel:                                                       Sz. Zoli

Kedves Hidas Peter!

Kulonben ugy emlekszem, hogy Hajdu Tibor is az 56-as Intezetben ugykodik
mostanaban. Kulonben most olvastam Tibor ujabb irasait 1918-19-rol, es meg
voltam lepodve, hogy milyen radikalisan megvaltoztattta velemenyet bizonyos
dolgokrol. Szerintem Tibor is igen jo tortenesz es meg akkor is ha nem
ertettem vele egyet akkoriban Karolyival es a Tanacskoztarsasaggal
kapcsolatban, megis jo velemenyem volt rola mint torteneszrol es mint
emberrol.

De terjunk vissza a fo problemahoz. Marmint Horn Gyula kifakadasarol ezzel az
ugyben kapcsolatban. Ha tetszik Horn Gyulanak ha nem (es biztos vagyok benne,
hogy nem tetszik neki) nem hiszem, hogy tul sok torteneszt lehetne talalni
Magyarorszagon, aki nem "kommunista ellenes" az o definicoja szerint. Nem
beszelve arrol, hogy szerintem Kuncze helyesen jart el amikor egy civil
bizottsagot hozott letre a belugyi anyagok felmeresere. Mar igy is egyik
cikket a masik utan olvasom arrol, hogy mennyi dokumentum tunt el a Nemeth
kormany utolso honapjaiban, amikor egyre masra zuztak be a kompromitalo
dossziekat. Valoszinuleg irtozatos karokat szenvedtek a jovo torteneszei
azokban a honapokban.

Ami pedig a 80-oldalas tanulmanyt illeti, bizony igen izgalmas lenne
belenezni. Talan megkerem rokonaimat, hogy szerezzek meg szamomra.

Udv, Balogh Eva

Tisztelt Szalon!
    Alkalmakkent korabbi hozzaszolok mar megemlitettek, hogy egyik 
vagy masik kerdeseben azert nem nyilvanultak meg, mert masok mar 
kifejeztek a velemenyuket. Ezzel egy ideig egyetertettem, de most 
modositom az allaspontom. Fontos kerdesekben az egyeterto 
velemenyt is erdemes megjeleniteni, mintegy talalat jelzokent. Kadar 
Gyorgy Balog S. Evahoz irott leveleben nagyon sok mindennel 
egyetertek. Az amerikai oktatas veszelyesen rossz es Magyarorszagra 
valo raeroltetese katasztrofalis lehet. Egy alllam mukodesehez szukseg 
van a kreativ emberfokre. Az amaerikai oktatas egyre kevesbe tudja 
ezt kitermelni es igencsak belolunk keleteuropaikbol vagy az 
azsiaikakbol potolja a hianyt. Onmagam ismetlese, de mivel a FORUMon 
irtam le, talan nem szamit igazi ismetlesnek. Az amerikai felfogas 
viszonya a tudomanyhoz es az oktatashoz, egyre inkabb a Romai 
Birodalomera emlekeztet. A romaiak is rendkivul pragmatikusak voltak, 
amit a hadmernokeik teljesitmnye is demonstral, de az 
alaptudomanyokat nem fejlesztettek igy a szellemi hajtoero idovel 
elenyeszett. A kulcspoziciokat egyre inkabb a tehetseges barbarok 
vettek at. Erdekes, hogy Eva a maga peldajaval, tudnillik, hogy 
szulei gondoskodasa potolta az iskola gyengejet, szinten ezt igazolja 
az en szemembe. Ami a ketfele oktatasi elv kozti vitat illetti,
azaz a szabad es a tanar altal autokratikussan iranyitott, a 
vita szinten bizonyos ismertek hianyara utal. Platon Allam cimu 
muvenek es a Phaidron cimu dialogusanak uzenete egy negyon szep es 
mai napig is modern pedagogiai program. A tanarnak vilagossan tudnia 
kell, hogy mit akar megtanitani a diaknak. A diak barmit kerdezhet, 
es a tanarnak kell akkora ismeretanyag birtokaban lennie, hogy 
barmirol is szol a kerdes, az adott valaszok altal indukalt kerdesek 
egyre kozelebb vigyenek a tanar altal elgondolt celkituzeshez. En a 
sajat gyermekimet sohasem kerdeztem ki, de nagyon sokszor 
elbeszelgettem veluk arrol amit tanulnak es en is sokat kerdezgettem 
toluk, hogy peldaul miert csak azok az egyiptomi kokori telepek 
tertek at a gabonatermelesre, ahol ismertek az agyag muvesseget. Egy 
par ilyen kerdes utan, ahol a valaszra nekem kellett ravezetni oket, 
idovel rajottek, hogy maguk is tehetnek fel a tanultakrol nem 
szokvanyos kerdeseket es kereshetnek ra valaszokat. Ezaltal tanultak 
meg gondolkodni. Ami az amerikai diakok un gondolkodaskeszseget 
illeti sajnos nem latom. Jonnek hozzank is amerikaik tanulni, nem 
tudnak gondolkodni.
Az ertelmisegrol szolo vitarol pedig egy vicc jut eszembe. Setal a 
nyugati turista a Moszkvaban es egyszercsak meglat az egyik falon egy 
nagy lukat meg egy kis lukat. Kerdi az idegen vezetot: Ez meg mi? 
Borotva.-jon a lakonikus valasz. Borotva? csodalkozik az idegen. 
Persze - mondja az idegenvezeto - a kis lukba be kell dobni egy kis 
penzt, a nagylukba be kell dugni a fejunk, ki jon egy kes es felkorbe 
mozogva leborotval. Milyen szellemes - mondja a turista, de azert van 
meg egy kis ketely benne: Valamit nem ertek a mukodesben. Az 
embereknek nem egyforma a fejuk. Az idegenvezeto mosolyra derult 
arccal adja a valaszt: Na ja, kezdetben nem. Mostanaban egy IMF 
borotvat probalnak vilagszerte nepszerusiteni. Ugy tunik nagyon 
hasonlit az oroszhoz. Csak a nagy lukat kene betomni a mi zsebunkhoz 
merve nagy penzzel es a kis lukba akarjak beerolteni a fejunk. 
Nehezen akarodzik beferni. Talan tul sok van benne.

Bathori Gyorgy