"Leginkabb az erdekelne, hogyan dolgozzak fel az SZDSZ hivei az ujabb
pofont", irta az 1196-os szamban Paller Gabor. Persze csak a magam neveben
valaszolhatok. Eloljaroban egy regi adossag: amikor evekkel ezelott Torgyan
veszelyessegerol illetve veszelytelensegerol volt szo, irtam valami olyasmit,
hogy a magyarorszagi magyarok tobbsegeben nemcsak hatarrevizios szandek, hanem
a hatarontuliakkal valo osszetartozas erzese sincs meg. A "hanem" utan oda
kellett volna irnom, hogy "sajnos", mert igy erzem. Kicsit nevetseges, hogy
magyarazkodnom kell, de azt hiszem, szukseges, hogy leirjam: az elso, 1191-es
Paller-cikkre azert nem reagaltam, mert eppen Erdelyben voltam, me'ghozza
kolozsvari egyetemi tanarok meghivasara, egy matematikataborban adtam elo
magyar kozepiskolasoknak es egyetemistaknak, termeszetesen ingyen, az
utikoltseget is en fizettem. Remelem, Gabor, nem erted felre, ez nem
dicsekves, nem is tartom erdemnek, legfeljebb csak a szuleimenek, mert ok
neveltek igy; egyszeruen csak tudom, hogy a tovabbiakat olvasva vagy Te,
vagy/es sok hozzad hasonlo gondolkodasu ember meg lenne gyozodve rola, hogy
nem erdekel az erdelyi magyarok helyzete. Sot, bizonyara sokan, a nevembol a
szarmazasomra levonhato (amugy 50%-ban jogos) kovetkezteteseket levonva, me'g
inkabb megerosodnenek vilagkepukben. (Marminthogy a magamfajtanak nyilvan nem
fajhat Trianon, nem aggaszthat a magyarsag jovoje, stb.)
A valaszom ugyanis az, hogy az SZDSZ-hiveknek sok mindent nagyon nehez
feldolgozni ebben a koalicioban (szamomra foleg a gyes eltorlese, az
oktatassal szembeni banasmod, az - Alkotmanybirosag altal vegul is
megvetozott - honorarium-TB es a gazdasagi viszonyok valtozatlan
tisztatalansaga ilyen) az alapszerzodes alairasan azonban nincs mit
feldolgozni, ugyanis nem latom, miben artana ez barmit is az erdelyi
magyaroknak. (Irasom cime erre vonatkozik, pontosabban inkabb arra, hogy
szerinted milyen artalmak vezethetok le az alapszerzodesbol. Nem lennek
oszinte, ha azt mondanam, hogy hiszek valodi artalmakban.)
Menjunk sorjaban.
"[Az autonomiat] sokan... felreertettek es valamifele szeparatizmusnak
tartottak ill. probaltak beallitani".
Nem tudok arrol, hogy magyar politikusok igy tettek volna; azt azonban
mindenki tudja, hogy eppen ez az a pont, ahol a joszandeku roman (politikus
vagy civil, egyremegy) is meggyozhetetlen. A becsi dontes emleke, tovabba
amiatt, hogy a roman szemlelet (a nagy peldakep franciakhoz hasonloan)
csak erosen centralizalt allamot tart jol mukodokepesnek, az autonomia
szamukra csak egy kesobbi elszakadas elokesziteset jelenti. Emiatt
vesztette el az RMDSZ (a pici Liberalis Part '93-at leszamitva) valamennyi
roman szovetsegeset, me'g olyan partokat is, mint a Polgari Szovetseg.
"Azok a ''nagy eredmenyek'', amiket [Eorsi Matyas] kiemelt (anyanyelvi
oktatas akar egyetemi szinten, ketnyelvu helysegnevtablak) mar megvalosultak.
A baj az, hogy ezeket a vivmanyokat egy nap alatt vissza lehet vonni
Bukarestbol..." Majd egy kesobbi helyen: "Kisse gerincesebb magyar
hozzaallassal az autonomia vagy legalabb a labjegyzet visszavonasa
kifacsarhato lett volna, de Hornek szamara ez nem volt fontos..."
Itt szerintem Te is erezted azt, hogy az autonomia BIZTOS HOGY NEM lett
volna kifacsarhato. Belathato idon belul nem lesz olyan roman kormany,
amellyel szemben ez elerheto. Ami a "labjegyzetet" illeti, vagyis azt, hogy a
1201-es ET-ajanlast a kollektiv jogok fogalmarol valo lemondassal egyutt
sikerult csak a szerzodesbe bevinni: most akkor szerinted hogy van ez? Az
egyetemi szintu anyanyelvi oktatast szuksegtelen es hatastalan szerzodesbe
foglalni, egy altalanos formulat kollektiv jogok letezeserol szukseges es
hatasos?? Magan az - elerhetetlen - autonomian kivul mihez segithetne ez
hozza, raadasul ilyen elvont megfogalmazasban?
"A szekelyek [Gabor szerint is csak nekik lett volna eselyuk autonomiara]
nem kertek sokat..."
Romaniaban ket es felmillio magyar el, kozuluk felmillio szekely. A
tobbieket nagyon megosztja egy Szekelyfoldre vonatkozo autonomia kerdese, mert
biztosak benne, hogy ez hatterbe szoritana' a tobbi magyar jogainak
kerdeset. Az RMDSZ kulonfele autonomiaelkepzelesei sajnos nehezen kovethetok a
szamomra, de tudtommal altalaban nem egy autonom Szekelyfoldrol szolnak, hanem
olyasmit celoznak, hogy egesz Erdelyben a magyarok kepviseloinek intezmenyes
beleszolasa legyen a magyarsagot erinto ugyekbe.
"Romania sarokbaszorult es igen surgetos [sic] lett neki az alapszerzodes
teto ala hozasa, plane a valasztasi kampany kellos kozepen."
''Plane a valasztasi kampany kozepen'' elkepzelhetetlen lett volna tobb
engedmeny Iliescuektol.
"A Horn-kormany... cserbenhagyta az erdelyieket. Most megszunt minden
lehetoseg, amivel kenyszeriteni lehetne a romanokat a szerzodes betertasara."
Gabor, eddig volt valamilyen lehetoseg a "kenyszeritesre"??
"Ez a kormany vilagossa tette, hogy amit ideologusai korabban leirtak, azt
vegre is hajtja, es lemond a kisebbsegekrol."
Az eg szerelmere, milyen ideologus, mikor, mit irt le??
Me'g nehany szempontrol. Nyilvanvalo, hogy mindket orszag elsosorban a
NATO-tagsag erdekeben tett engedmenyeket. (Szerintem egyreszt mindket oldal
nagy engedmenyeket tett, masreszt mindket reszrol ezek szimbolikusak, a valodi
helyzeten edeskeveset valtoztat egy ilyen papir lete vagy nemlete - ezert sem
ertem ezeket az oriasi indulatokat.) Ket dologrol azonban ne feledkezzunk
meg.
Az egyik, hogy Magyarorszag a szerzodes nelkul kb. ugyanolyan nehezen lenne
NATO-tag, mint Romania a szerzodessel. A romanoknak nincs komoly eselyuk arra,
hogy a kovetkezo nehany evben bejussanak, epp ezert nekik joval kevesbe volt
fontos a szerzodes, oket valoban befolyasolta a valasztasi kampany is, (nem
csak az ellenzek targyalokepes Magyarorszaggal, Nyugattal) viszont tobb
engedmeny mar artott volna a valasztasi eredmenyuknek, ezert nem is lettek
volna hajlandok ra. (Azt az egy kifogast, amit Gabor most nem, az 1191-es
szamban viszont irt, hogy miert kellett Hornnak igy Iliescu es az RTDP mellett
"kampanyolni", en is jogosnak tartom valamennyire. A gond csak az, hogy senki
se garantalhatja, hogy ha nincs szerzodes, akkor Iliescuek veszitenek
osszel. Ha pedig szerzodes nelkul is nyernek, a valasztas utan milyen
eselyekkel lehetne majd veluk targyalni?)
A masik, hogy kinek a NATO-eselyei, meg altalaban az egesz, Nyugaton rola
kialakult kepe banta volna, ha nincs alapszerzodes, csakis azert, mert mi
autonomia nelkul nem irjuk ala. Az 1201-es ajanlassal kapcsolatban elterjedt
egy oriasi tevedes. Ennek a reszben Magyarorszag kezdemenyezte ajanlasnak azt
a bizonyos cikkelyet Nyugaton nem ugy fogjak fel, hogy egy vegyes lakossagu
orszagnak "ajanlott" teruleti autonomiat letrehozni a kisebbsegeinek. Teny,
hogy szo szerint lehet igy is ertelmezni, de Nyugaton nem igy ertik. Annyit
ertenek alatta, hogy egy lehetoseg ilyesmit letrehozni, ha a vegyes lakossagu
orszag igy latja jonak. A fennallo helyzet rogzitesenek tekintik, merthogy
ilyesmire van pelda, talan harom: svedek Finnorszagban, osztrakok
Olaszorszagban, katalanok es baszkok Spanyolorszagban; es sokkal tobb az
ellenpelda, amin senki nem akad fenn. Meciar Szlovakiajaval szemben rengeteg a
nyugati kifogas, de hallott mar valaki nyugati politikust, aki szamonkerte,
miert nem autonom tartomany a Csallokoz? Vagy Bretagne, vagy Elzasz, vagy a
katolikus teruletek Eszak-Irorszagban, vagy a friuli nyelvet beszelo teruletek
Olaszorszagban? Ha valaki megkerdez peldaul egy amerikai politikust, hogy mit
tanacsol Romanianak, ha az tanacstalan lenne: legyen-e autonomia a
Szekelyfoldon vagy nem, az illeto, a jugoszlav haboru utan kulonosen, azt
fogja mondani: ne legyen.
(Errol az ismereteim persze csak a magyar sajtobol vannak, de bevallom:
hihetonek tartom ezt. Egyebkent az amerikai allaspontot talan sok ott elo
SZALON-olvaso jobban ismeri Gabornal es nalam, kerem, erositsenek vagy
cafoljanak meg.)
Altalaban, amikor a tiedhez hasonlo, tobbe-kevesbe hiszterikus
"ertekelest" olvasok partomnak a magyar nemzeti kerdesekhez valo viszonyarol,
azt nem nagyon tudom megmagyarazni magamnak a bevezetoben irt velekedesek
nelkul: hogy tudniillik az SZDSZ-nek (felejthetetlen miniszterelnokunk, Boross
szerint az MSZMP Aczel-fele szarnya kreaturajanak) nyilvan nem is lehetNEK
fontosak a hataron tuli magyarok. Az ilyen velekedesekre pedig en tudok
nehezen reagalni maskepp, mint hiszterikusan... Irasod kesobbi reszebol
azonban ugy latszik, hogy neked nincsenek ilyen elfogultsagaid. Masreszt nehez
elkepzelni, hogy mindannak nagy reszet, amit irtam, magadtol ne latnad.
Harmadik lehetoseg nem jut eszembe. Foleg ez az ellentmondas az, amit "tenyleg
szeretnek megerteni".
Mindaz, amit az alapszerzodesrol irtam, nem jelenti azt, hogy a juniusi
magyar-magyar csucs utan ket honappal az RMDSZ letezesetol valo tokeletes
eltekintest Horn reszerol nem tartom kisszeru es folosleges arrogancianak.
Ami Marko parlamenti megszolalasanak leszavazasat illeti, az viszont nem ilyen
egyszeru. Iliescuek fo celja az RMDSZ-szel az, hogy a Funar fele RNEP
parjakent allitsak be. Ga'bor, szerinted milyen hatasa lett volna a roman
ellenzek koreben annak, hogy Marko a magyar parlamentben az alapszerzodes
ellen beszel? (Ennek a figyelembevetele nem magamtol jutott eszembe, hanem a
Magyar Narancs nyoman, de szerintem nagyon igazuk van.) Ez azert erdekes
kerdes, mert az ellenzek jo esellyel legyozheti az Iliescu-fele RTDP-t osszel,
es orvendetes fejlemeny, hogy a ket fo erejeben, a Konvencioban es a
Petre Roman femjelezte, a szocialdemokratak mellett ujabban a Polgari
Szovetseggel es az LP'93-mal is kibovult partszovetsegben megvan a hajlam
az osszefogasra, de meg szukseguk lehet az RMDSZ-re is a kormanyzashoz. Nagy
kerdes, hogy ekkor az RMDSZ-t fogjak-e valasztani, vagy az egyik ero
koaliciojat az RTDP-vel. Mit gondolsz, mi masert fontos Iliescueknak az RMDSZ
fanatikus szelsosegkent valo beallitasa? (Lasd az 1196-os szamba leforditott
roman ertekelest.)
Varom valaszod, de elore szolok, hogy mivel otthon nincs szamitogepem, az
esetleges viszontvalaszt csak hetfon vagy kedden tudom megirni.
Monta'gh Bala'zs
|
