Az alabbi cikk a Romania literara (Irodalmi Romania) c. ellenzeki hetilapban
jelent meg, Cristian Teodorescu tollabol. Gondoltam erdekelne a Szalon olvasoit
 .

"Ha csak azert irjak ala, mert kell, egy szerzodes nem mas mint egy a sok
papirdarab kozul, melyet a diplomatak lepecsetelnek es a politikusok semmibe
vesznek. Ha egy valos helyzetet tukroz, akarmilyen rosszul is alkottak volna
meg a diplomatak, az illeto szerzodes bizonyos eloirasok szerint mukodik,
melyek ha iratlanok is, nyilvanvaloak. A Romania es Mo. kozotti
joszomszedsagi egyezmeny iratlan eloirasai a mai tortenelmi helyzetnek
megfeleloek. A szerzodes egy tisztes meretu magyar kisebbseg letezeset
jelenti Erdelyben, de tulnyomoan, egy roman etnikum tobbseget mely egy
demokratikus nepszavazas eseteben nem szavazna a Romaniatol valo
elszakadasra. Ami pedig a zold asztalnal valo teruletszerzest illeti,
ahogyan Hitler idejeben tortent, az ma csak elmeletileg lehetseges, mert
gyakorlatilag lehetetlen. Mo. ma egy kis orszag amely ebben a minosegeban
jol mukodik, de amely lenyegesen elvesztene egyensulyat ha valaki neki
ajandekozna Erdelyt.
Ami minket illet, itt volt az ideje, hogy csokkentsuk attol valo
felelmunket, hogy Mo. Erdelyt akarja. Ezzel szemben mindket part mely ennek
a szerzodesnek a hianyabol elt most felugrott. Az RMDSZ elegedetlen mert
Budapest semmibe veszi, a PUNR-nek (ford: Funar partja) kiutese van a
szerzodes alairasanak kozeledtetol. Mo.-on vagy ket kis part mindent meg
tesz, hogy a szerzodest meghiusitsa. Vannak olyanok, akik szerint e
szerzodes alairasa a nemzeti elvek feladasat jelenti. A mo-i
kezelheteleneket az zavarja, hogy a kormany semmibe veszi a magyar allam
hagyomanyait, a romaniaialat pedig az, hogy szerintuk ez a szerzodes csak
kiskaput nyit tovabbi nagyobb kovetelesek fele a magyar kisebbseg altal.
Nalunk mind az RMDSZ mind a PUNR iranti valasztoi erdeklodes lenyeges
csiokkenest mutat. Es minel elesebb e ket part reakcioja, annal jobban
csokken hihetoseguk. Az RMDSZ azt akarja, hogy a magyar allam keruljon be a
romaniai magyar kisebbseg kerdeseibe, a PUNR pedig azt tartja, hogy Tiszan
tuli szomszedainkkal nem szabad szerzodeseket alairni, hogy Romania ne
kerulhessen visszafordithatatlan helyzetbe. Tulajdonkeppen mind az RMDSZ,
mind a PUNR dramai helyzetben van. A szerzodes alairasa eltunesre iteli
oket. Vegy legalabbis apro politikai szerepre. Mindket part vezetoje
felindult Funar, Bukarest ellen, Marko Bela pedig Budapest ellen. Most
eloszor van olyan helyzet, hogy ez a ket etnikai kriteriumok alapjan alapult
partot az a veszely fenyegeti, hogy eltunnek valasztoik. Funar gyertyaval
keresi Marosvasarhelyen a veszekedest, de nem talalja mert a polgarmester
magyarul es romanul is beszel. Az RMDSZ-nek pedig mar nincs politikai
hatvedje szeparatista otleteikkel. Egyik part sem tudta bebizonyitani igazi
hasznossagat idejeben, azoknak akik rajuk szavaztak. Es nem veletlen, hogy a
PUNR vesztett Erdelyben az RMDSZ pedig nem uralta a helyi valasztasokat,
hanem fuggetlen jelolteknek vesztett.
A sietseg amivel a kormanyzo part ala akarja irni e szerzodest szerintem nem
a PDSR nyeresege, hanem csak egy masik bizonyiteka annak, hogy ez a part
rosszul rakta a politikai lapokat ezekben az evekben. Olyanokkal lepett
koalicioba, akikkal nem kellett volna, annak az elvnek alapjan, hogy azzal
kormanyzol, akivel lehet. Ez hibas. Ha PDSR mas kormany kombinaciot akart
volna, rendezhetett volna elozetes valsztasokat. Arra volt szukseg, hogy
Iliescu elnok kulfoldi jeleket kapjon, es csak akkor szunt meg a PDSR es
tarsai kozotti vidam egyuttlakas. Most, a jatek vegen a PDSR legalabb a
Mo.-gal valo tortenelmi kiegyezes erdemet akarja. Iliescu elnok pedig ugy
erzi, hogy kovetkezo mandatuma attol fugg, hogy a Mo.-gal valo szerzodesen
az o alairasa lesz. Egy olyan szerzodesen, melyet a valasztasok utan ugyis
alairna valaki. Nem lehet tudni, hogy milyen korulmenyek kozott, de ez a
szerzodes nem a diplomatak gyozelme, sem a nyugati hatalmake akik
alairasaert kardoskodtak, hanem egyszeruen szentesiti a jelenlegi helyzetet,
minden nezetelterestol eltekintve."


Farkas D. Gabor

Tisztelt Szalon !

	Nagy vihart kavart az autonomia kerdese az alapszerzodes ugyeben.
Sokan nem is ertettek, miert a kerdes eroltetese; pontosabban felreertettek
es valamifele szeparatizmusnak tartottak ill. probaltak beallitani. Fontos
ezert leirni: az autonomia nem mas, mint *garancia* arra, hogy a kisebbsegi
jogokat tenyleg csorba ne erje. Eorsi Matyas "tisztan, vilagosan, feles-
leges patosz nelkul" ervelt az alapszerzodes mellett, csak sajnos hiaba
a higgadt stilus, ha nincs tisztaban azzal, mi zajlik Szekelyfoldon
(ahol az autonomia lehetseges lett volna). Azok a "nagy eredmenyek",
amiket o kiemelt (anyanyelvi oktatas akar egyetemi szinten, ketnyelvu
helysegtablak) mar megvalosultak. A baj az, hogy ezeket a vivmanyokat
egy nap alatt vissza lehet vonni Bukarestbol, majd hivatkozni mindenfele
nehezsegekre. Mint ahogy a magyar helysegnevtablat sem veletlenul kell
a romannal egy tablara festeni, majd a foldtol 3 m-re elhelyezni, kulonben
baj erne, ha mas nem, a falu egyetlen roman lakoja, a rendor verne le.
	A szekelyek nem kertek sokat, csak azt szerettek volna, hogy
lehetoleg a rendor is magyar legyen, akkor biztos nem veri le a tablat,
tovabba akik a terulet iskolaztatasarol dontenek, azok is legyenek magya-
rok, mert hatha akkor megoldhatoak lesznek bizonyos penzugyi nehezsegek
tovabba az allami szervek helyi kepviseloi is legyenek magyarok, mert
akkor talan nem folyik idonkent fu alatti betelepites. Ezt hivjak au-
tonomianak, ez volt a tulzott igeny.
	A kormanypartok altal szitott sajtokampany soran igyekeztek min-
denkit meggyozni arrol, hogy a szerzodes ellenzoi "erzelmi alapon er-
velnek", "multba tekintenek", "nem fogadjak el a realitasokat", "az
integracio ellenzoi". Habar ez utobbi pontnal erdemes lenne elgon-
golkozni azon, hogy integracio cimen a NATO-t kapjuk EU helyett, de
maradjunk a targynal. A valosag az, hogy Romania sarokbaszorult es
igen surgetos lett neki az alapszerzodes teto ala hozasa, plane
a valasztasi kampany kellos kozepen. Kisse gerincesebb magyar hozzaallassal
az autonomia vegy legalabbis a labjegyzet visszavonasa kifacsarhato lett
volna, de Hornek szamara ez nem volt fontos, ok minnel hamarabb ossze
akartak hozni a szerzodest, hogy a NATO-csatlakozasnal ne legyen
problema. Azt hiszik, a NATO-tagsagot majd elso szamu ervkent dobhatjak
be a valasztasi harcban, pedig ez azert nem lesz olyan biztosan nyero
dolog. A Horn-kormany, szokasa szerint, megijedt az elso nyugati fe-
nyegetestol es cserbenhagyta az erdelyieket. Most megszunt barmilyen
lehetoseg, amivel a romanokat kenyszeriteni lehet a szerzodes betartasara,
a garanciarol pedig nagylelkuen lemondtunk. Az eredmeny ne lepjen
majd meg senkit.
	Aki figyelmesen olvassa a partsajtot, rajohetett, hogy a kisebbsegi
magyarokrol valo lemondast mar jonehany honapja felvetette az MSZP nehany
ideologusa, meglepetes senkit nem erhetett. Csupan az valt lehetetlenne,
hogy az MSZP vagy az SZDSZ valaha is a "nemzeti erdekek vedelmezo-
jekent" lepjen fel. Az MSZP pedig megprobalta, en nagy megdobbenessel
figyeltem, milyen aktivva valt a kisebbsegpolitika a nagy pofaraejtes
elott. De ennek vege, "a kocka el van vetve", hogy a sajat szavaikat
idezzem. Hiaba most mar akarmilyen magyar-magyar csucs, kozos kommunike,
akarmi, ennek a tarsasagnak tobbe senki nem hisz. Melyen el kell gondolkoz-
niuk azoknak az MSZP es SZDSZ-szimpatizansoknak, akiknek a kisebbsegek ugye
fontos, kikkel szivnak egy levegot. Most persze folyik az onigazolas,
eloveszik a jol ismert "miert gondoljak, hogy ok magyarabbak, csak
azert, mert nem baloldaliak vagy liberalisok" szlogent, de ez melle-
beszeles. Annak, hogy valaki mennyire erzi sajatjanak hataron tuli
honfitarsai problemait, semmi koze nincs baloldalisaghoz, liberalizmushoz
vagy akar konzervativizmushoz. Ez a kormany vilagossa tette, hogy amit
ideologusai korabban leirtak, azt vegre is hajtja es lemond a kisebbsegekrol.
Kerdes, ki hajlando ezzel azonosulni.
	Mindket tabor hiveinek egyebkent is ajanlott a magukbanezes.
Engem szemely szerint leginkabb az erdekelne, hogyan dolgozzak fel
az SZDSZ hivei az ujabb pofont. Annak idejen az SZDSZ volt az elso,
aki felvetette a kisebbsegi magyarok ugyet, most is latszottak az ugyetlen
magyarazkodasi kiserletek. Szuksegesek is, ugyanis az SZDSZ eddigi kormanyzati
eredmenyei enyhen szolva ketsegesek. Az SZDSZ programjanak kozponti tetele
volt az olcsobb, nem ujraeloszto allam es a Bokros-program ennek a program-
pontnak a diadala lett volna. Sajnos Bokros ide vagy oda, az allami ujra-
elosztas egy csoppet sem csokkent, inkabb nott. Az, hogy gyakorlatilag
minden jelentosebb uzletet allamon keresztul kotnek, tovabba az elkepesz-
toen kusza jogi szabalyozas azt eredmenyezi, hogy a rendszervaltas alma,
a tisztabb, szabadabb Magyarorszag nem valosult meg es nem is latszik
kozeledni. A koznyelv erre mondja azt, hogy a Balkan kozepebe megyunk,
nem Europaba. Ez igy persze nem pontos: valojaban a Kadar-korszak korrupt,
kolcsonos fuggosegi viszonyai tertek vissza, az, hogy mindent osszekotte-
tesekkel kell elintezni valamint az, hogy mindenkire akarmikor
ra lehet huzni a vizes lepedot, ha kilog a sorbol. Ez eppen meg is felel
az SZDSZ (es MSZP) mogott allo csoportoknak, csak idonkent kinos magyaraz-
gatni a bizonyitvanyt azoknak, akik a rendszervaltas ertekeit kerik szamon.
Mennyivel egyszerubb lenne nyiltan kijelenteni, hogy itt erdekrol, penzrol
es hatalomrol van szo, akkor nem jonnenek folyton elo ezek a buta kerdesek
eszmerol es tisztessegrol. Milyen erdekes az elet: annak idejen az SZDSZ
tamadta legelesebben azokat az opportunistakat, akik "belulrol bomlasztottak
az MSZMP-t", kivancsi vagyok, mit ereznek most, amikor ok teszik ugyanezt. 
	Az alapszerzodes botranya sokunknak volt az utolso csepp
a poharban, ami utan mar nem vallalhato kozosseg a jelenlegi kormannyal.
En most mar abban sem hiszek, hogy az MSZP-SZDSZ duo a legkisebb rossz
lenne. Ugyhogy varnam hitel- es szalonkepes politikusok jelentkezeset,
mondjuk ide a Szalonba. 

Udv, Gabor