Kedves Kolos,

Legutobbi irasodban (SZALON #736) cel helyett IRANYT emlitesz, mit a tarsadalmi
mozgasra jellemzo adatot.
> Van tehat iranya, hisz halad, de celja nincs - mukodik, de nem halad olyan
> modon, hogy valamirol-valamire jusson...

Ez persze lenyeges kulonbseg.  A botorkalas, hogy majd csak elerkezunk
valahova, tulajdonkeppen edesmindegy, hogy hova, mikor es miert - engem nem ont
el optimizmussal.  Hasznalhato kormany, mukodo motor, ep evezok es vitorla
nelkuli csonakban ulunk, raadasul hol errol fuj a szel, hol arrol.  Latjuk a
vizen hogy haladunk, ha ezt magasabbrol nezve haladasnak lehet nevezni, hiszen
most eppen ez az irany, de kesobb meg talan epp az ellenkezoje.  Pillanatnyi
gondjainkkal kuszkodunk, peldaul a befolyo vizet kell lapatolni, aztan meg
deszkakat szegelni, szoval minden kez a pillanatnyi helyzetunk fenntartasara
kell.  A motor uzemkepesse tetele, a kormany osszeeszkabalasa, vitorlavarras -
ezek legjobb esetben masodlagos fontossagu tevekenysegek, talan jut ra ido,
energia, talan nem.  Terkephasznalat, iranytu kezeles, utiterv - ezekrol mar
szo sincs!

A hasonlat persze santit, megis jol leirja a "celja nincs" helyzetet.  Ha
korabban az epiteszettel illusztraltam szaraz szovegem, most hadd hasznaljam az
oktatast peldanak.  
 - Sokan bevalljak, nem a tudasert vagy annak hasznalataert tanulnak tovabb,
   hanem mert ez elodazza a munkanelkuliek soraba valo beallast.  
 - Az ipar Henry Ford ota atszervezodik az olcsobb, kepesitetlen munkasok
   alkalmazasara.  
 - Iskolak nagyresze orommel sulyeszti vagy tartja alacsonyan a szintet, hogy
   elkerulje a megvetett elitista belyeget (szemelyes tapasztalatom Angliaban
   es Skandinaviaban).  
Ma mar nagyon sokan hasznalnak PC-t, szepszammal programoznak is, am osszeadni
lenyegesen kevesebben tudnak.  Ha statisztikat keszitenenk a nyugati
allamokrol, kiderulne, hogy az osztani tudok szazalekaranya biztosan egyjegyu
szam lenne  (szerintem haromnal is kissebb).  Pedig 1500 tajan a salamancai
egyetem ugy hirdette magat, hogy ott a hallgatokat meg osztani is megtanitjak! 
Hat ez az, hogy haladunk, hol oda, hol vissza.

> Vajon adhato-e celkent olyasmi, ami rendesen csak a cel eleresenek eszkoze
> (lasd tudomanyos vivmanyok)? 
Most nem kotok bele, hogy a mondatban implicite szerepel a cel letezesenek
elismerese, jollehet, ez az igazan izgalmas resze a vitanak.  Inkabb azt
emelnem ki, hogy a tudomanyos vivmanyok - gondolok itt az alapkutatasra,
jelentos elmeletekre, a vilagegyetem szerkezeterol eligazito meresekre, nagy
elmeleti fontossagu matematikai problemak megoldasara -  nem eszkozei egy
konkret cel eleresenek, hanem ismereteinket tagitjak, kivancsisagunkat elegitik
ki, onbecsulesunket novelik.  Ilyen szempontbol ket oriasi (remelhetoleg
bekovetkezendo jovobeli) vivmany, peldaul a rakbetegseg gyogyitasa es a Riemann
sejtes bizonyitasa nagyon kulonbozo kategoriakba tartoznak.  Az egyik nagy
gyakorlati hasznu eredmeny, milliok eletet megmento, meghosszabbito, boldogito
vivmany, amelynek meg raadasul hatalmas gazdasagi jelentosege is van.  A masik
meg egy tisztan szellemi siker, minden gyakorlati haszon es alkalmazas nelkul,
maroknyi "tudoska't" boldogit csak, mert ezek intellektualis kivancsisagat
elegiti ki.  Hogy a vilagegyetem terfogalma Euklideszi-e, avagy gombi jellegu,
esetleg talan negativ gorbuletu (a Bolyai-Lobacsevszkij geometriaval
jellemezheto) - ugyanilyen irtozatosan fontos kerdes, aminek az egvilagon semmi
gyakorlati haszna sincs, de ha eldol (akarhogyan), joegynehanyunkban igen
tomeny boldogsagerzetet kelt majd ez a nagyszeru vivmany.

> Lehet-e a tarsadalom szamara olyan iranyt talalni, ahol ezek nem celok,
> hanem lepcsok es egybeeso valtozasok sora azt kirajzolja?  Ilyen irany
> talalhato: az (pl.) ahogyan a nagy dolgok szuletnek (pl. az alma fejere
> esik valakinek es ...  ;-) ). Szoval az az ut, amelyen ujra es ujra vegig
> kell menjunk, mindannyian es van ra esely, hogy utana tovabbjutunk.  Ez
> igazan sora es sorsa mindennek es mindenkinek, de nem a tarsadalom celja,
> mert ezt az utat a tarsadalom nem jarja] Vagy csak en latom rosszul?

A tortenelem sokszor mutat aktiv periodusokat (renaissance, felvilagosodas,
forradalmak kora, Viktorianus iparosodas, stb) amikor a korszellem
("zeitgeist") csaknem mindenkit athatott, mozgositott.  Az elert eredmenyek,
kapcsolodjanak bar egyenek nevehez, megis a kor termekei voltak.  Anelkul a
szellem nelkul nem szulettek volna olyan jelentos vivmanyok olyan nagy szamban.
Nem tudom, milyen erohatasok ideznek elo ilyen aktiv periodusokat es viszont,
milyen hatasok tompitjak, lassitjak, kuszaljak a tarsadalmi mozgast?  Azt is
csak sejtem, hogy az aktiv periodusokban az emberek igenis lattak egy tobbe-
kevesbe kozos tarsadalmi celt es a mozgas eziranyban tudatos volt.  Vallom,
hogy az alma nem esik le veletlenul es fokent nem talalomra barkinek a fejere.
Ha ez egyezik a marxista szeminariumok tananyagaval, az pusztan koincidencia.

Udvozlettel,  Gabor

O.K., elismerem, merges voltam, de ezt akkor is megirtam. De a levelemtol
talan nem kellett volna egybol kiakadni, es alaptalanul messzemeno
kovetkezteteseket levonni.

Vegyuk sorra, eloszor a voros posztom egy resze:

>Konkol Attila irja:
>>A 'tudomany es technika vivmanyai', csak ugy, la'rpurla'r, azaz inkabb
>>tudomany a tudoskanak, az onkielegito tudomany? Es az ember es a vilag 
>>jolete csak nehezito, lassito, kellemetlen korulmeny?
>

Ezek utan Ellmann Gabor:
>Az Attila szerinti "onkielegito" tudomany
szoosszetetelt hasznalja, mintha szerintem a tudomany czakk-und-pakk
onkielegito volna. Holott epp arrol irtam, hogy az volna a szornyu,
ha az volna, mint ahogy Gabor fo"celja [a tudomany es technika vivmanyai,
emberre-allatra-novenyre nagyjabol tekintet nelkul] nekem szornyen
hangzik. Lehet, hogy a megfogalmazason kellene csiszolni mindkettonknek?

>Ha Europa sivatagosodik, az nem azert van, mert ket urge elmegy a Marsra.

Egyetertunk. De ki mondta, hogy azert van?

>Hogy ne keruljem meg a temat, hat hadd kerdezzek en is valamit: 
>Amikor a fu"tott lakasban megzabaltuk a toltottkaposztat, megittuk hozza 
>a bort, megneztuk a focit a TV-ben, so:roztunk a haverokkal es mar unjuk 
>a porno-videokat akkor mi van me'g? 

Sorrel-borral altalaban nem elek; videom nincs, ha lenne, akkor sem pornot
neznek; focit ritkan nezek Magyarhonban; csak akkor fu"to~k, ha hideg
van; toltottkaposztat [es mas husos etelt] nem eszem. Mi van me'g?
Vagy mi van egyaltalan? Nem sorolom fel, de szamomra igy is elheto
ertelmes elet. Pl. szoktam gondolkozni. Tudom, Te is. De en maskepp.;-))

>Holnaputan bennunket is betesznek a la'da'ba es kesz!

Lehet, hogy megyunk magunktol is a dobozokba, lakni, ha igy megy tovabb;-)).
Ja, es lehet, hogy hamvainkat szetszorjak a negy vilagtaj fele.
[Hoenergia, keves a lada, ...]

>Az "ertelmisegiek" altal hasznalt skala nem kotelezo mindenkire.

Bizony, hogy nem. Pl. a Tied nem kotelezo ram, es ez jo.

>Azert jo, hogy vagyunk sokan, akik sza'ma'ra az intellektualis kivancsisag
>kielegitese a legfontosabb.

Es Ti mit csinaltok a porno-videok intellektualis megnezese utan? ;-))
----
Sajnos Ko'csi Zolta'n a meregtol alig latva teljesen kiforgatta a
mondandomat.

>> Ezekre a vivmanyokra ki kivancsi a tudoskakon kivul?
>Peldaul en.

O.K., egy jelentkezo, aki nem tudoska, ha jol ertem.
Es vajh hanyan kivancsiak arra, lesz-e mit enniuk, stb.? Pl. en.
 
>A tudomany elvetese a kornyezetszennyezes miatt szerintem a geprombolassal
>all azonos szinten. Szuklatokoruseg es duhodt, meggondolatlan vagdalkozas.
>Ne a tudomanyra sajnald a penzt.

Megint: nem errol szoltam, hanem a 'tudomany a tudomanyert' elv ellen.

>En is szeretem a termeszetet, es a magam reszerol szepen veszem
>(az egyebkent dragabb) reciklalt meg biodegradable meg ilyesmi termekeket.
>Meg az uvegeket es az ujsagot a reciklalo kukaba dobom, nem a szemetbe.
>Ami ugyan csak csepp a tengerben, de megis.

Ezert meg kulonosen tisztellek, a default tiszteleten felul is! Tenyleg!
Megegyszer elismerem, duhosen irtam az elozo levelem, akit sikerult
megbantanom vele, attol oszinten bocsanatot kerek, es sajnalom, hogy
ilyen duhodt vagdalkozassal valaszoltal ra.

Ugyanis sehol egy budos szoval nem mondtam, hogy a tudomany muveloi
volnanak a legfobb bunosok a kornyezetszennyezesert, az emberek nyomoru-
sagaert, stb. stb. Egyetertunk, hogy a hatalom- es penzehseg altal hajtott
kapitalistak es militaristak [valamint futbalistak ;-))] sokkal nagyobb
karokat okoznak, sokkal tobbe kerulnek, stb. stb. Egyetertunk, hogy a
tudomany es technika vivmanyai az ember anyagi joletet rendkivuli mertekben
elosegitik, stb. stb. Ne'mi moralis problemak merulhetnek fel az alapvetoen
katonai indittatasu kutatasok miatt, meg a kapitalistaknak dolgozo
kutatok miatt, de ennek is vannak anyagilag sokak szamara hasznos[nak tuno]
vonzatai, a fegyverek es a kornyezetpusztitas ellenere. DE EN NEM ERROL
BESZELTEM!!! A legfobb gondom, ismetlem, a 'tudomany a tudomany vivmanyai-
ert' szemlelettel volt, ahol a kornyezet es az emberek lassito es hatral-
tato peremfeltetelek. Ez szamomra hasonloan szornyu szemlelet, mint amikor
a seregben e'lo"ero"-veszteseg tervezeserol volt szo.

Ez ugyanis szamomra a humanum teljes hianyat jelzi, itt mar nem Te meg en
vagyunk, hanem ket strigula.

Ellmann Gabor emliti levelenek elejen, hogy egy human [bolcsesz] biraloja
szerint is borzasztoan rossz a szoveg, amit irt. Szerintem is. Kerek
jobbat! Mert a tema amugy nagyon jo, csak ne vesszunk el a moderalt
anyazasban!

Udv
Attila

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Hat, igen, igen. Meg hum-hum. Megvan az elveszes veszelye szerintem is.
Radnai Tamas (moderator)
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>