irta:
----
 Induljunk ki abbol, hogy a kozmikus hattersugarzas a legszebben
kimert homersekleti sugarzas, innen tudjuk, hogy a vilagegyetem
homerseklete 2,728 Kelvin fok, a hiba 0,002 Kelvin fok. Vagyis a
---------
Tenyleg nem rossz szandekbol es kotozkodes miatt irom, de egy @atomki-s
cimrol nem vartam volna hogy a "Kelvin fok" kifejezest hasznalod.

A Kelvinhez nem mondunk es nem irunk fokot. A Kelvin az abszolut
homerseklet mertekegysege. Tehat: 2.728 Kelvin a homerseklete.
A hiba: 0.002 Kelvin.
Az "abszolut nulla fok" kifejezes helyes, de a "nulla Kelvin fok" nem!
(lasd: Barmely SI konyvet)
Ezt a hibat a Sky & Telescope amerikai csillagaszati ujsagban is rendre
megteszik. Szoval vesse eszebe mindenki: nincs olyan, hogy "Kelvin fok"
csak Kelvin!

udv
Jozsi

Sziokak
A szules allitolag azert tortenik mert az anyaban kifejlodott magzat
idegen anyagnak minosul amit a szerveret kilok. Mi lett volna ha Dolly-t
aki egy az egyben az anyja, az genazonos anyjaval hordattak volna ki?
Nem jott volna letre a spontan szules?

Jozsi

[Text 2687023 from COM]

Tema: Fuggetlen tudat

Tobben kerdeztetek, hogy van-e valamilyen lehetoseg empririkus modon
vizsgalni a lelket. Meg mielott erre kiternek, leirom a tudat problemajat,
ahogy en latom.

Egy riasztoberendezes kepes az erzekelesre es bizonyos ingerekre valo
reagalasra, de nem mondhatjuk, hogy "tudatos" arrol, ami eppen tortenik,
vagy amit "csinal". Egy szamitogepben rengeteg informacio lehet eltarolva,
es bonyolult muveleteket vegezhetunk veluk, azonban a szamitogep sincs
tudataban annak, ami tortenik. Az emberi agyban a halozatot elektromos
vezetekek es aramkorok helyett idegsejtek alkotjak. Azonban semmivel sem
ertjuk jobban, hogy mikent letezhet a tudat az idegrendszerben, mint az
elektromos halozatban.

Amikor peldaul latunk valamit, akkor kep keletkezik a szemunk retinajan. A
kepet a latoideg kozvetiti az agy kepernyojere, a latokeregre. Azonban ennek
az informacionak a megjelenese nem magyarazza meg az informaciorol valo
*tudatossagunkat*. Egy kepernyore kivetitett kep onmagaban nem tudatos sajat
magarol. Egy san-diegoi agykutato (aki a latassal foglalkozik), ugy
fogalmazott, hogy ahhoz az abszurd felteteleshez jutunk, hogy egy "kis ember
az agyban" figyeli, erzekeli a kepet. Akkor azonban feltetelezni kell egy
meg kisebb embert az o fejeben, hogy megmagyarazzuk, hogyan lat o, es igy
tovabb, ad infinitum. Szoval nincs valasz arra, hogy *ki* tudatos az agyban
levo keprol, illetve a kulonfele erzekszervek iranyabol erkezo ingerekrol.

A mechanisztikus vilagkepben gondolkodva a kutatok egy gephez hasonloan
irjak le az emberi testet, amelybe informaciok jutnak. Azonban egy megoly
bonyolult gepben megjeleno informacio nem ad valaszt arra a kerdesre, hogy
mi es mikent tudatos az informaciorol.

A nehezseg elkerulesenek egyik modja, hogy a tudatot egy nemfizikai
valosagnak tulajdonitjuk, amely ugy olvassa le az agy adatait, mint mi egy
konyv betuit.

Van-e valamifele tudomanyos megfigyeles, ami lehetove teszi ezt a
magyarazatot? A halalkozeli elmenyek testenkivuli tapasztalatokat
jelentenek, amelyek soran bizonyos emberek arrol szamolnak be, hogy sajat
fizikai testuket es az azzal kapcsolatos esemenyeket kivulrol szemleltek egy
ontudatvesztessel jaro sulyos betegseg, vagy trauma soran. Habar a
halalkozeli elmenyek teren vegzett kutatasok egy resze megbizhatatlan,
vannak minden ketseget kizaroan hiteles tudomanyos dokumentacioval
rendelkezo vizsgalatok. Pl. Michael Sabom kardiologus ketsegbe vonta ezen
elmenyek valodisagat, am miutan tanulmanyozta oket, megvaltoztatta a
velemenyet. "Emlekezes a halalra: egy orvosi kutatas" c. konyveben ir errol.
Szivinfarktuson atesett betegeket ket csoportra osztott: az egyik, 25 fobol
allo csoport tagjai nem szamoltak be halalkozeli elmenyrol. Ok nem tudtak
megfelelo leirast adni korhazi kezelesuk korulmenyeirol. A masik csoport 32
fobol allt, akik szivrohamuk alatt atelt testen kivuli tapasztalatokrol
szamoltak be. Kozuluk huszonhatan altalanos vizualis jellemzest adtak
halalkozeli krizisukrol (kulso nezopontbol), hatan pedig az orvosi
feljegyzeseknek megfeleloen reszletesen beszamoltak a kardiopulmonalis
ujraelesztes technikajarol es folyamatarol. (A kezeles reszletei minden
esetben masok voltak, amit ezek a beszamolok huen visszaadtak). A jelenseg
tehat arra utal, hogy a tudat kulonvalhat, es erzekelhet a testtol
fuggetlenul is.

Sabom igy ir: "A testen kivuliseg feltetelezese tunik a rendelkezesre allo
adatok legjobb magyarazatanak... Vajon a fizikai agytol elvalt tudat
hordozhatja a lelek lenyeget, mely a vallasi alapelvek szerint a test halala
utan tovabb hordozza a letezest? Meglatasom szerint ez a halalkozeli
elmenyek nyoman felvetodo vegso kerdes."

Ezen a ponton azonban megall a tudomany. A lelek, ha letezik is, nem anyagi
termeszete miatt empirikusan nem kutathato ennel tovabb.

Udvozlettel:
Isvara

Kedves Isvara!

meg egy fontos ellenvelemeny-szempont a transzcendens tudattal kapcsolatban:
"Eppen igy a tudatot lehet manipulalni, "atszinezni", de ez csupan a tudatot
kozvetito "csatornaban" tortenik, es nem hat magara a tudat forrasara. "
Csakhogy az a bokkeno, hogy az anyagi pszichet befolyasolo szerek magat azt
a dolgot befolyasoljak, ami a tudatot jelenti. Nem kommunikacios zavart
ideznek elo, hanem a tudat mukodeset gatoljak. Nem arrol van szo, hogy nem
jut el az emlekezeted a kulvilagnak, hanem osszezavarodik az emlekezeted.
Hogy a hasonlatoddal eljek:

"a nap fenyet szamtalan modon tudjuk befolyasolni, pl.
prizmaval, vagy egy szines uvegen való atvezetessel. Egy felho akar teljesen
el is takarhatja elolunk a napot, a feny utjaba allhat. "
az alkohol es masok hatasa olyan, hogy a hasonlatod a kovetkezo abszurdumba
megy at:
a felho  a napon a napkitorest okoz.

"Vagyis minden eloleny tudata bizonyos mertekig szennyezve van. Ezt a
szennyezest lehet novelni, fokozni a zavart (pl. kabitoszerekkel), es lehet
tisztitani is a tudatot, aminek segitsegevel a lelek (atma) kozelebb kerul
eredeti elyzetenek megertesehez, a helyes onazonositashoz. Ezt a celt
szolgaljak a kulonbozo meditacios modszerek, eletvezetesi tanacsok (pl.
vegetarianizmus), jogamodszerek, mantrak es igy tovabb."
Az en ertelmezesem szerint pedig az agy termeszetes es normalis allapota,
amikor megkapja az osszes tapanyagot, amire szuksege van, es amikor nincs
szellemi gyakorlatok befolyasa alatt.
Ilyenkor az agy normalisan emlekezik, normalisan, racionalisan tud
ertekelni... Ellenben amikor taplalekmegvonast eszkozolsz (peldaul egy nem
jo korultekintessel vegbevitt vegetarianizmus, vagy bojt), akkor nem tud
normalisan funkcionalni, mukodesi zavarok lepnek fel.
Hasonloan a szellemi gyakorlatok egy nem termeszetes masallapotba viszik az
agyat. Bizonyara ki lehet mutatni, hogy milyen neurotranszmitterek indulnak
be ilyenkor tulzott mertekben.
Mindket esetbennem csodalkozok azon, hogy olyan elmenyeket hallucinal az
agy, ami nem realitas.

mit szolsz egy ehehz a hipotezishez?

math

Kedves Marky:
"Math irja:
: Nem bizonyitotta. Azt bizonyitja, hogy ismertek azt, amirol a tetel
: szol. Ha ismertek volna a tetelt, es tudtak volna bizonyitani, akkor
: felesleges a szamoszlop.

Szerintem a ket dolog nem fugg ossze. Ha nekem nincs szamologepem a kezem
ugyeben, semmi kedvem a sin(13 fok 47 perc) -et vegtelen sorozattal
szamolni, hanem eloveszem a gimnaziumi fuggvenytablamat. Erdekes modon
puthagoraszi szamharmasok is vannak benne. ;-)
"
ebben igazad van. amikor irtam, mar nekem is eszembe jutott, hogy talan
tulzo allitast tettem. elnezest.
math