Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX HANG 372
Copyright (C) HIX
1999-03-15
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: audiokultura (mind)  18 sor     (cikkei)
2 OPA+hangzas (mind)  90 sor     (cikkei)
3 audiokultura II. (mind)  59 sor     (cikkei)

+ - Re: audiokultura (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Haliho!

Peter irta:
> Miert pont, es egyedul a szegeny hifistak megorjitesevel szorakoztatna magat?

Valamivel neki is kell szorakozni. ;-)

> az erzekelo idegeket fedo hartya, a hidrogen atomatmero  ezredreszenek
> megfelelo elmozdulasat is kepes erzekelni.

Ezt hogyan mertek meg? Eleg fantasztukusan hangzo adat!
Ha ilyen erzekeny a fulunk, akkor esetleg magyarazatot adhat arra, hogy
a CD-t miert nem kedvelik az "audiofulek".
A CD technikabol adodik, hogy minnel kissebb a kivezerlese, annal
nagyobb a torzitasa. Arra gondolok, hogy hiaba mukodik az "elfedes"
hatasa a ful megis kepes lenne erzekelni ezeket a torzitasokat.
 
Pa:Magic
+ - OPA+hangzas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Hangosok!

> Felado :  [Germany]
> Temakor: L-opamps ( 171 sor )
> Idopont: Sun Mar 14 06:05:44 EST 1999 HANG #371

Kedves SaZ!

>   Ez elvileg is magyarazhato. Bar en  mar annyi csodaparametert
> lattam mar tundokolni es bukni, hogy nem lepne meg ha egy szep
> napon kiderulne, hogy az egesz TIM tortenet smafu.

Mar ez kiderult az uj sokkal gyorsabb OPA-k megjelenesevel, hiszen ezeknel
mar elhanyagolhato TIM van a hf. savban megis rossz hanguak. De  a diszkret
uton megepitett ketyerek is bizonyitjak ezt.
> Mit tartasz az LT1010-rol=3F En ui. inkabb azzal kokettalok mint a BUF-al.
Egy szoval : rossz

> Ugyan csak vonali elvalasztonak hasznaltam de egy ven iszapszemu LM833
> messze szebbet domboritott.

Ez a vicc, a 833-as a standard OPA-k kozott a legjobb hangu. Ja es egy
titkot is elarulok nem mindegy melyik gyarto IC-jet teszteled. (azonos
tipusszamu)

> benne, hogy Nalatok, az AO laborokban is talalnek par kataogust.

Igen akad jonehany kilo.

>Attila, hogy miert gondolod, hogy uram bocsa' a kommersz gyartok nem
>alkalmazzak ezeket a modszereket pl. a CD-jatszoknal=3F  Volt egy small
>talk-om egy ficerevel aki pl. a SONY-nak hallgat. Berbe. Gondolom, az
AO->nal sem jutnatok arra, hogy 40nV/ sqrt (Hz) es IC-t MC eloerositonek
>akarcsak egyszeris  meghallgassatok.

A baj ott kezdodik, hogy az IC gyartok nem foglalkoznak a termekeik
meghallgatasaval mert nem is sejtik , hogy szukseg lehet ra. Most akkor
ugyan mibol valogassunk? Es a baj ott folytatodik, ha tortenik ilyen csoda
amirol a fickoval ertekeztel- mi a garancia egy ilyen teszt jo eredmenyehez.
Eppen errol is szolnak a cikkeim, sehol a vilagon nincs olyan osszehangolt
csapatmunka ahol az elejetol a vegeig vegigtesztelnek az alkatreszek auditiv
hatasait, egyaltalan foglalkoznanak azzal, hogy ez letezo problema a muszaki
parameterektol fuggetlenul. Az alt. fejl. koncepcioban eppen az van
megfogalmazva, hogy megkerestuk az alkatreszek es felepito anyagaik
korrelaciojat a hallottakhoz. Tehat igenis vissza lehet vinni a szubjektiv
teszt eredmenyeit muszaki-fizikai alapokra. De ehhez az anyagtudomanyok
alkalmazasara van szukseg amelybol ujra vissza lehet vezetni milyen
makrofizikai parameterekre kell elsodlegesen figyelni, mik a valodi muszaki
tervezesi szempotok.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: valaszok ( 151 sor )
> Idopont: Sun Mar 14 18:40:16 EST 1999 HANG #371

>Annyira rossz csak nem lehet, hogy
> ne ajanlhatnank  _legalabb_ "kiserletezesre" a lista olvasoinak. Es nem
> is beszeltem a draga teflondielektrikumu specialis audiofil
> kondenzatorokrol.

De felelossegem teljes tudataban kijelentem a teflon szigetelo az egyik
legrosszabb anyag amit audiocelra hasznalnak. Nyilvan nagyon jol tudom ki es
miert hasznaljak a teflont eloszeretettel. De a legnagyobb sajnalatomra azt
kell mondjam - mind tevednek. Sok - sok kutatasi munka all e kijelentes
mogott. Az altalad felsorolt cegek egyike sem tett semmit annak erdekeben,
hogy utana nezzenek vajon biztos igazuk van-e abban, hogy kritikatlanul
elfogadhassak
ezt a muszakilag valoban paratlan tulajdonsagu anyagot.

> Isten nem szorakodik velunk. Eddig meg mindig kovetkezetesnek
> mutatkozott. Elobb-utobb meg lehetett/lehet ismerni a vilagot. Miert
> pont, es egyedul a szegeny hifistak megorjitesevel szorakoztatna magat?

Orulok, hogy ilyen egyszerunek latod a vilagot, de szamomra ez nem igy van.
Ahhoz megsincs kedvem, hogy az egyszerunek tuno dolgokat bonyolultabba
tegyem csak azert, hogy elszorakozhassam. Az a felfedezo ut amelyen a cegunk
elindult szigoruan racionalis motivacioju. Miutan mi termekekben is
megvalositjuk (mar amit egyelore meg tudunk) azokat az ujszeru elveket
melyek a pszihoakusztikai megfigyelesekbol indultak ki, gyakorlatban is
ellenorizheto a dolog.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: jitter+mikrostruktura ( 20 sor )
> Idopont: Sun Mar 14 16:10:29 EST 1999 HANG #371

Kedves  Marton!

Nekem tovabbra is csak az a kerdesem hallhato-e ez az alacsony torzitasi
szint - teljesen mindegy melyik keszulekrol beszelunk.

Udvozlettel Bese Attila
+ - audiokultura II. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

AUDIOKULTURA II.

Egy keszulek kivalasztasaban a zenei izles is donto szerepet jatszhat. Az
elektronikus zene rajongoi szamara sokkal nehezebb jo dontest hozni egy
keszulek vasarlasanal, mert elektronikus referenciat nehezen lehet talalni.
Az akusztikus zene hiveinek viszont nagyobb eselye van ratalalni az
"igazira", mivel az erosites nelkuli hangszerek vagy zenekari koncertek
hallgatasa kifejezetten elonyos a termeszetes hangzas emlekezetbol valo
felidezesehez, bar, tegyuk hozza, a felvetelek tokeletlensege miatt nehez az
osszehasonlitas.

Talan On is elgondolkozott mar azon, hogy este mindig jobban szol a
keszuleke, mint nappal. Ennek egyszeru fizikai magyarazata van:
a napfeny csillapito hatassal van a hanghullamokra, amit termeszetesen
modosithat a legkori nyomas valtozasa, a levego szennyezettsege, a
homerseklet,- bar ezek csak masodlagos hatassal rendelkeznek. A nap
csillapito hatasat a kozelterben nem tudjuk a mai muszerekkel kimerni,
viszont ha nagy tavolsagban (tobb kilometeres nagysagrendben) van egymastol
a hangforras az eszleles helyetol, akkor a nappali es az esti
intenzitaskulonbseg mar jol merheto muszerekkel. A fulunk azonban nem a
hangerokulonbseget erzekeli a szobaban, hanem a hangminoseget. Ezt a
jelenseget a beszedhang segitsegevel is bizonyithatjuk: este javul a beszed
erthetosege. Meg kell azonban jegyeznunk, hogy kiserletunkre csak olyan
szoba alkalmas, amely nemcsak este, hanem napkozben is csendes, mert az
eredmenyt meghamisitja a valtozo zajszint. Ez a megfigyeles is alatamasztja
a ful azon kulonleges kepesseget, hogy a hanghullamok a mai muszereink altal
nem merheto informaciotartalmak erzekelesere is kepes.
Hasonlo, bar komplexebb jelenseg tapasztalhato abban az esetben, amikor egy
targy az elektromagneses sugarzasokat arnyekolja vagy csokkenti a
hallgatoterben. Ez kozvetetten az ember pszichejere is hat, mert kevesebb
terheles eri az idegrendszert. Tovabba ha feltetelezzuk, hogy letezhet olyan
nagy frekvenciaju rezges, amelyet muszerekkel detektalni nem tudunk, de ezt
egy szerkezet  - valamilyen modon arnyekolni kepes, akkor elkepzelheto, hogy
alacsony frekvenciaval torteno kolcsonhatasat az ember erzekelni kepes.

Ilyen es mas, sokszor rejtelyesnek tuno jelensegek megitelese meg a
szakemberek szamara sem konnyu feladat. Nemegyszer tapasztalhatjuk,  hogy
egyszeruen nem  vesznek tudomast rola, vagy eppen mereven elutasitjak azt.
Teszik ezt leginkabb azok, akik csak a muszeres meresekkel bizonyithato,
racionalisan ertelmezheto magyarazatokban hisznek. A hifi berendezesek
hallgatoi gyakran szembesulhetnek azzal, hogy az altaluk tapasztalt
jelenseget a szakemberek sem tudjak megfejteni vagy pedig egymasnak
ellentmondo magyarazatokat adnak. Sok esetben ezek a jelensegek a tudomany
olyan tavol eso teruleteire vezetnek, melyeket e tema szakemberei nem
ismerhetnek, de az is gyakran elofordul, hogy a szakemberek kozotti
terminologiai kulonbseg gatolja a hatekony informacio cseret.
Milyen iranyba is kene haladnia a "muszaki" gondolkodasmodnak ?
Latszolag, paradox modon, eppen a szakembereknek kell leginkabb elszakadniuk
a tudomanyossagtol, sokszor a jozan esznek is ellentmondo jelensegek
birodalmaba, hogy aztan ujra visszaterjen a kiinduloponthoz, a tudomanyhoz.
Ezt a fajta gondolkodasmodot, ami megfelelo aranyban otvozi az intuiciot a
racionalitassal, rendkivul talaloan fogalmazza meg a matematikus Mero Laszlo
egy nemregiben megjelent konyveben:
"A tudomanyos intuicio lenyege, hogy amikor a tudos tisztan intuitiven
gondolkodik, akkor is minden pillanatban erzi, hogy amennyiben gondolatai
eredmenyre vezetnek, akkor ezek az eredmenyek kifejezhetoek lesznek a tiszta
racionalitas eszkozeivel is."

http://www.digitel2002.hu/aliscaorange

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS