------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Tue Feb 4 00:48:57 EST 1992 Subject: *** TIPP *** #567 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : laszer@netcom.netcom.com Temakor: Mici Pooh. ( 14 sor ) Felado : jt@cs Temakor: Retur repjegy =380-ert New York - Nyugat Europa ( 15 sor ) Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: Buta baka megfejtese ( 12 sor ) Felado : egyed@vuphyv01.bitnet Temakor: Bitnet Magyarorszagon =vagy Internet= ( 6 sor ) Felado : zhorvath@rnd.stern.nyu.edu Temakor: Tar Pal eloadasa ( 8 sor ) Felado : tothj@ccit.arizona.edu Temakor: Kereses ( 7 sor ) Felado : h1354mar@ella.hu Temakor: Magyar hosszu ekezetek a vilagban ( 18 sor ) Felado : Anonymous Temakor: Anonymous ( 8 sor ) Felado : gabor@hermes.chpc.utexas.edu Temakor: tortenelmi lecke anonimuszoknak ( 82 sor ) =============================================== Felado : laszer@netcom.netcom.com Temakor: Mici Pooh. ( 14 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - En csak angolul ismerem a 'taos' Micimacko konyvet: The Tao of Pooh cimmel, szerzoje Benjamin Hoff. Tovabbi variaciok a 'Tao of...' temara: - Fritjof Capra, The Tao of Physics, Bantam Books, 1975. - Jolan Chang, The Tao of Love and Sex (The Ancient Chinese Way to Ecstasy), E.P. Dutton, New York, 1977. (Pikans illusztraciokkal es meg pikansabb otletekkel.) Hiaba, ha az amerikaiak egy otlettel egyszer beindulnak, akkor orrverzesig meg sem allnak. (Na meg amig profit is van benne.:-)) Lasd meg: Rocky XXVIII, Rambo VIX, Arnold CLX, stb. Leirer =============================================== Felado : jt@cs Temakor: Retur repjegy =380-ert New York - Nyugat Europa ( 15 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A TWA tarsasag New York - Becs returjegyet arul $380-ert, de barmilyen mas Nyugat-Europai varosba is hasonlo aron (ez a teljes returjegy ara!). Sot az europai erkezesi es indulasi varos lehet kulonbozo is. Ugy velem az indulas az USA-bol nem csak NYC-bol lehet, hanem mashonnan is, amely repterre a TWA jar. Erdeklodni a TWA 1-800-as szaman lehet (hogy mi azt a 1-800-555-1212 megmondja). Egy kikotes van, hogy aprilis 7-ig vissza kell jonni. / a TWA-nek gazdasagi gondjai vannak, azert olcsok a jegyek, pl. februar 1-en kerte hogy egy egy evig ne haborithassak a hitelezoi / Ha valaki Becsbe menne marc 14-en vagy onnan indulna marc 22-en, irjon, s kozos autoutat szervezhetunk Pestre/rol. Minden jot, Jeno (Torocsik -- jt@cs.princeton.edu) =============================================== Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: Buta baka megfejtese ( 12 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kihirdetem az eredmenyt: Talalt, sullyedt! Valoban azt jelenti, amit Findler Miki totozott. BUTA = diszno, BAKA= hat igen, az igazan helyes forditas a hulye, en ugyan valamivel arnyal- tabb megoldason tortem a fejem. Mindenesetre ez utobbi szo jelzi, hogy a japanok sem mindig hasznaljak beszedukben a legendas udvariassagi formulaikat. Csodalattal adozom Findler Mikinek! Ez azt jelenti, hogy vagy (megis) tudsz japanul, vagy van egy jo szotarad... Vagy csak az altalanos elet- tapasztalat teszi? Viszont lett meg egy kerdesem: szerintetek beszeltem en valaha is valamilyen tiszteletdijrol BUTA BAKA ugyben? Radnai Tamas =============================================== Felado : egyed@vuphyv01.bitnet Temakor: Bitnet Magyarorszagon =vagy Internet= ( 6 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Mennyire elerheto ma Magyarorszagon az Internet (vagy Bitnet)? Nehany embernek .hu cime van a Tippen. Egy egyetemi hallgato az Elten tud levelet/filet kuldeni es fogadni? Valaszotokat elore is koszonom Egyed Zoltan =============================================== Felado : zhorvath@rnd.stern.nyu.edu Temakor: Tar Pal eloadasa ( 8 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - "Progress of Hungary toward privatization and integration to Western Europe" cimmel Tar Pal eloadast tart 1992. februar 14-en, delelott 11-kor a New York Univ. Stern Sch of Bus 100 Trinity Place, Taggart lounge Horvath Zsuzsanna =============================================== Felado : tothj@ccit.arizona.edu Temakor: Kereses ( 7 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Tippelok! Keresem Vecsernyes Zsoltot, akirol legutoljara 1990-bol Svajcbol kaptam hirt. Ha jol tudom, akkor Genf-ben dolgozott vagy tanult akkor. Koszonom a segitseget elore is. Toth Janos e-mail: tothj@ccit.arizona.edu =============================================== Felado : h1354mar@ella.hu Temakor: Magyar hosszu ekezetek a vilagban ( 18 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Radnai Tamas irta a minap: > Most jon a speci magyar problema: meg a raffinalt japan szovegszerkeszto, > amelyik kivaloan tudja az osszes haceket, axon circonflexet es cedillat, > sem hallott az utanozhatatlan hosszu dupla ekezeteinkrol. Nincs az a nem- > magyar szoftvergyarto, akinek ez eszebe jutott volna. Az utolso mondat tevedes. Donald E. Knuth professzor (Stanford University) tobb mint tiz eve irt szovegszedo programja, a szeles e vilagon elterjedt TEX ismeri a hosszu magyar kettos ekezeteket. Kulon parancs ('\H' - gondolom a Hungary-bol) szolgal ezek kezelesere. Pedig a szerzo ezzel nem is celoz- hatott meg tulsagosan igeretes piacot - az akkori magyar szamitastechnikai infrastrukturara emlekezve. Ha pedig most valaki azt allitja hogy Donald E. Knuth is magyar... Udvozlettel Maray Tamas =============================================== Felado : Anonymous Temakor: Anonymous ( 8 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Nagykovetek CV-je csak a multban volt bizalmas informacio. A mai Magyarorszag kepviseloje meri vallalni eletutjat is. Ennek megfeleloen CV-je is szeleskoruen rendelkezesre allo kozerdeku szemelyes adat. Mivel _nem_ anonymous alairassal jelent meg a Forumon, nyilvan hitelet szavatolja az alairas. Telefonkonyvi adatok hitelterdemlosegerol telefonkonyvvel vagy kiprobalassal meg lehet gyozodni, forrasmegjelolesnek elvi tenyezoje nincs. Anonymous =============================================== Felado : gabor@hermes.chpc.utexas.edu Temakor: tortenelmi lecke anonimuszoknak ( 82 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - (Findler Mikivel egyetertesben) Az elso szazadban Romanak folyamatos erofeszitesek ellenere sem sikerult Judeat nem-katonai eszkozokkel feken tartania. Az egyik "bekes" modszer a befolyasos csaladok fejeinek illetve orokoseinek fogsagban tartasa volt. A 60-as evekre Vespasianus-szal patthelyzet alakult ki, a fogsag megszunteteset kieszkozolni akaro zsido kovetseg (amellyel pl. Flavius Josephus jart Romaban) 60-68 kozott szinte folyamatosan Romaban tartozkodott, majd dolgavegezetlen eppen az elso zsido haboru kirobbanasara ert haza Judeaba. A haboru (+69-70) a zsidok totalis veresegevel vegzodott, Judea veglegesen romai katonai megszallas es fennhatosag ala kerult. Titus (aki kozben az uj csaszar lett) 70-ben elfoglalta es alapos munkaval lerombolta Jeruzsalemet. A haborut a kor szokasa szerint nagy verengzes, majd tomeges menekules kovette. Szervezett deportalas ekkor tudtommal nem volt. Ezt tekintik az elso nagy zsido diaszporanak, iranya a Foldkozi tenger medenceje volt, ahol minden valamire valo kereskedo varosban jelentos zsido kozosseg elt. Az elso haborurol szolo kortars beszamolot Flavius Josephus irta, amit azonban torteneszek nem tekintnek 100%-ig hitelesnek, FJ-t sokan zsido renegatnak tartjak. Teny, hogy zsido nemeskent 63-65-ben a romai kovetsegben jart, 66-ban felajanlotta szolgalatait Vespasianusnak, hogy megprobalja a zsidokat jobb beletasara birni. Ehhez kepest a haboru a zsido hadseregben talalja, majd Romai fogsagba esik, mire 70-ben,- amikor a leghevesebb a megtorlas-, romai allampolgarsagot kap. FJ muvei barmelyik konyvtarban megtalalhatok, nem olvasmanyosak, me'g magyarul is nagyon faraszto volt, de azert megeri a kuszkodest. Akarhogyis, a haboru mertekerol es az aldozatok szamarol FJ altal kozolt adatok enyhen szolva verfagyasztoak. Hadrianus mar par evvel 70-es haboru utan szuletett es Trajanus utan lett a csaszar. A birodalom atszervezesenek erdekeben rogton ket nagy utazast tett. Eloszor nyugaton jart (ennek eredmenye pl. Hadrianus fala Anglia es Skocia kozott). Masodik tobb eves utazasan a keleti provinciakat jarta be, ami -mint utobb kiderult- a zsidosagra nezve donto jelentosegu volt. A 70-es haborut koveto diaszporanak, majd az azt koveto viszonylag verontasmentes idoszaknak koszonhetoen a Mediterraneumban Judea mellett fenyegetoen eros es gazdag zsido kozossegek keletkeztek, pl. Alexandria es Antiochia. Hadrianus a fenyegeto koalicio megelozese erdekeben a "lefejezes", azaz Judea megtorese mellett dontott, ennek jelekent elrendelte Jeruzsalem teljes atepiteset, es a Szente'ly helyen fotemplom emeleset. (A kulonos az, hogy meg csak nem is romai divat szerint akarta: H. a gorog muveszetek es foleg az irodalom nagy szerelmese volt, kitunoen tudott gorogul, o" maga is irogatott egy-ket "zsenget." Sajnos, ezekkel egyutt az oneletrajza is elveszett.) A zsidok tiltakozasa termeszetesen eredmenytelen volt, s vegul fellazadtak, a +132-135 kozotti haboru "Bar Kochba-fele zsido felkeles" neven ismert. A felkeles leverese utan a korabeli gyakorlat szerint Hadrianus a felkeles resztvevoit kivegeztette. (Bosszusagat kulon novelte, hogy a zsido hadsereg a felkeles elejen alaposan megverte a romait.) A Jupiter templom uzemelt, a varost atnevezte'k, a regi Templom kornyekere belepo zsidokat minden kulon teketoria nelkul helyben kivegezte'k: egyszoval helyreallt a 'rend'. A felkeles utani megtorlassal kezdodott a masodik nagy diaszpora, amit Roma egyreszt nem hagyhatott a bevatkozas nelkul, ugyanakkor kedvere valo volt judeai zsidok szamanak csokkenese. A menekules termeszetes iranya a tengermellek nagy zsido kozossegei voltak, ami e kozossegek Roma szamara veszelyes novekedeset okozhatta volna. Ennek megelozesere szervezett deportalast vezettek be a birodalom echte romai belso teruleteire. Mindenesetre, a korabeli adminisztracios es tecnikai nehezsegeknek koszonhetoen jelentos tomegeknek sikerult szetszivarognia a Foldkozi tenger menten. Hozza kell tenni, hogy ekkor a zsidok tobbsege ekkor mar diaszporaban elt a valahol a Mediterraneumban, s a deportaltak aranya inkabb Judea akkori lakossagahoz kepest lehetett jelentosebb. Pontos adatot sohasem lattam errol (ez persze egyaltalan nem zarja ki, hogy letezik ilyen. A becsult szam-adatokat is elfelejtettem mar, utana kell nezzek.) Ezutan Judea sohasem nyerte vissza sem vallasi, sem politikai jelentosege't. Jeruzsalemet (asszem) haromszazhuszonvalahanyban Constantin ujra atepitette, ezuttal kereszteny mintara. Ennek azonban mar vegkepp semmi jelentosege nem volt, mert ekkor a Mediterraneumban elo zsidoknak csupan alig nehany szazaleka elt Judeaban; szamuk rohamosan csokkent, s ujabb szaz ev mulva gyakorlatilag mar nem maradt zsido Judeaban. Csak azt mondja meg valaki, hogy ezt miert nevtelenul kellett kerdezni?! __o __o -\<, -\<, __________O / O __Gabor____O / O