Meg tudjatok magyarazni, hogy mitol van az, hogy valaki joval 
izzadekonyabb masoknal?

Tarsas tancban nagyon zavaro, hogy mig masok alig pirulnak ki, rolam mar 
dol a verejtek, pedig energiaval megallas nelkul birnam keso hajnalig?

Nem vagyok tulsulyos, normalis, izmosnak mondhato a testfelepitesem.

Van ra receptetek (tulelheto), hogy hogyan lehet ezt a jelenseget 
elkerulni vagy legalabb csokkenteni?

Olah Sanyi

T. Tudosok !

Orommel tapasztaltam, hogy tobben is hozzaszoltatok, es olyan fontos
dolgokrol is irtatok, amely segit alaposabban atgondolni a problemakat.

Eloszor is Mizsei Janos irod, hogy a parolgas analog folyamat, es ezert
nagyban kulonbozik az alaguteffektustol. Hat ez szerintem csak reszben
igaz. A molekulak egyesevel hagyjak el a folyadekot. A folyadek
homerseklete ezert lepcsosen csokken, tomege pedig kvantumosan.

Nos arrol en is gondolkodtam, hogy vajon a kvantummechanikai, vagy az
esetleges klasszikus fizikara epulo leiras lesz tokeletesnek tekintheto.
Szerintem mindkettonek nagyon fontos szerepe van. A kvantummechanikai
leiras az akkuratus meresek tudomanya. A merheto mennyisegeket
jelentesuktol fuggetlenul lehet tanulmanyozni, es a mennyisegek kozotti
osszefuggesek is kiderithetok altala. Ez a kutatasok szempontjabol
nagyon hatekony modszer. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy a mennyisegek,
amelyeket merunk, mik is tulajdonkeppen, es mi a kapcsolatuk az emberi
gondolatvilaggal. Csak homalyosan sejtjuk, hogy a mennyisegek mogott mi
rejtozik. A klasszikus fizikabol kiindulo leiras viszont mar eleve a
meglevo fogalomvilagra epitkezik. De ennek is megvannak az ertelmezesi
nehezsegei. A szimulacioval kaphato modell egy olyan reszecske rendszer
mozgasat adja majd vissza, amelyrol elso ranezesre nagyon keveset lehet
majd mondani. Hasonlo esettel allunk majd szembe, mint Kepler, aki a
bolygok adataibol kovetkeztetett a torvenyekre. Vagyis az elektonpalyak
ismerete sem ad valaszt minden osszefuggesre, azokhoz csak tovabbi
tanulmanyozassal juthatunk.Valoszinuleg ez semmivel sem lesz konnyebb,
mint a kvantummechanikai modszer. De az egyik legnagyobb nyereseg az
lenne, hogy a klasszikus modell segitsegevel konkret ertelmezest
kaphatnank a kvantummechanika mennyisegeire, es pontosan tudnank, hogy
mi a ket leiras kapcsolata. Mert ha a klasszikus alapokra epulo modell
mukodne, akkor nyilvanvalo analogiakkal fogjuk szembetalalni magunkat a
kvantummechanikaval valo osszehasonlitasban. Ez nagymertekben segitene
az ujabb kerdesek megfogalmazasat, es a meresek tervezeset. Az eredeti
kerdesre visszaterve ugy gondolom, hogy tokeletesnek soha nem fogjuk
nevezni egyetlen termeszetleirasi modszert. Viszont tobb oldalrol nezve,
jobban lathatjuk a dolgokat.

Tobben irtatok az egy atomos hidrogen letezeserol. Ezt keszseggel
tudomasul veszem. Harom dolgot vettem azonban eszre ezzel kapcsolatban.
Az egyik az, hogy mindenki csak atmeneti allapotnak tartja ezt a
kepzodmenyt. Nos a klasszikus modell szamara eppen ez az erv bizonyult a
hoher bardjanak, tehat hogy nem letezhet tartosan, mert az energiajat
kisugarozza, es az elektron beleesik a magba. Hat eddig minden remekul
egybevag. Ez csak egy atmeneti allapot. Hozzatennek egy ujabb sejtest.
Valoszinunek tartom, hogy miutan az elektron belezuhant a magba, akkor
egy neutronhoz jutunk, amely szabad allapotban szinten elbomlik. Vagyis
ez a folyamat egy vegtelen ciklus lehet a szabad es tarstalan
hidrogenre. A masik dolog amit inkabb hianykent emlithetnek, hogy senki
nem beszelt az oly gyakran emlegetett szinkepvonalakrol; vajon az
atomos, vagy a molekularis hidrogentol szarmaznak, vagy egyaltalan meg
tudjuk e mondani, hogy honnan szarmaznak. En valoszinunek tartom, hogy
sokkal inkabb a molekularis hidrogen szinkeperol beszelhetunk, mivel a
napbol jovo feny nagyobbik resze folytonos spektrumu, amelybol csak a
hidrogen szinkepe hianyzik Az atomos hidrogen mar a gyakorisagabol
kovetkezoen sem lehet ezek szerint meghatarozo a szinkepben.
Harmadikkent megemlitenem, hogy amikor egy kemiai folyamat soran
hidrogen-ion keletkezik, akkor eppen az ion jelleg miatt az nem
tekintheto igazi atomnak, csak egy proton, mivelhogy a hidrogen-ionnak
van egy pozitiv toltese, azaz hianyzik az elektronja. Sajnos fogalmam
sincs, hogy a kemiai reakciok kvantummechanikai targyalasa vajon
megoldott kerdesnek tekintheto, vagy meg egy ismeretlen, vagy majdnem
ismeretlen terulet, de hat a kemiai reakciok mindenkepp egy dinamikus
allopotvaltozasnak tekinthetok, igy nem igazan alkalmasak fizikai
allatorvosi lonak.

Az eddigi hozzaszolasok alapjan minden remenyem megmaradt a szimulacios
modszerben, es remelem tobben is elkezdenek bizakodni velem egyutt.

Udv: Takacs Feri

Kedves Tudosok!

Mostanaban ismet elolvastam Einsteinnek a relativitas elmeleterol irott
"ismeretterjeszto" konyvet. Abbol, hogy ilyesmit olvasok, mar kiderulhetett,
hogy nem vagyok sem fizikus, sem matematikus. Felmerult viszont bennem egy
kerdes.

Sok sci-fi feldolgozta mar, hogy ha a foldrol hosszu utra indulna egy nagyon
gyors urhajo, a rajta utazo urhajosok szamara kevesebb ido telik el, mint a
foldon maradok szamara. Ez ugye elvileg a specialis relativitas elvebol
adodik, ha az urhajo eleg jol megkozeliti a fenysebesseget, mar erezheto is
lehetne. Tehat elvileg, ha egy fenysebesseghez kozeli sebessegu urhajo
elindul a foldrol, majd visszater a foldre, az urhajos (a neve legyen U)
mondjuk egy evet oregszik, mig a foldon maradt ismerose (mondjuk F) kettot.
(Csak az egyszeruseg kedveert vettem ilyen kerek szamokat, nem szamoltam
utana, mekkora sebesseggel es mekkora tavot kellene ehhez megtennie az
urhajonak.)

A kerdesem a kovetkezo:
Ha jol ertem a dolgot, F szamara U oraja lassaban jar U nagy sebessege
miatt. Ebbol adodik az, hogy U kevesebbet oregszik az ut soran, mint F.
Csakhogy ugyanez igaz U szempontjabol, hiszen szamara olyan a dolog, mintha
o allna, es F szaguldana gyorsan az ellenkezo iranyban. Tehat U
szempontjabol F oraja jar lassabban. Akkor most ki mennyit oregszik a
talalkozasig? Mit nem ertek jol?

Kivancsian varom a valaszt!
Gyuri

--
Foldvari Gyorgy, 

Sziasztok!

A cikket idokozben Bukovinszki Robert beszkennelte es OCR-ezte, koszonet 
erte. Postscript, Winword97 doc es Rich Text formatumokban fellelheto a
http://lakoma.tu-cottbus.de/~nemesm/solar
cimen.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Kedves Gabor (Torino),

> Szentgyorgyi apank megvivta sajat harcat es megis miert marad hatterben ez
> az eletfontossagu "tobb mint vitamin" , amit meg Szentgyorgyi maga jonak
> latott volna az aruhazakban a cukor mellett arulni.
> Tobb ezer tudomanyos cikk es kiserlet megerositi a "big dose" elmeletet es
> eddig meg egyet sem lattam erdere meltot ami karos hatasairol beszelne.

Pedig van ilyen is. Szeretnem figyelmedbe ajanlani pl. az alabbi 
kozlemenyt: "Vitamin C exhibits pro-oxidant properties." Podmore ID 
et al. Nature 392:559,1998. A szerzok szerint 500 mg/die C vitamin 
bevitele jelentosen fokozta az oxigen intermedierek altal kozvetitett 
biologiai (karos) hatasokat. Az altalad felvetett tovabbi kerdesekre 
biztos hogy nem adhato egyszeru valasz. Velemenyem szerint ugyanis 
mar az is kerdes, hogy mit is tekinthetunk un. antioxidans anyagnak.
Udv:
Boros Mihaly
Szent-Gyorgyi Albert Orv. Tud. Egyetem, Szeged