T. Tudosok !

Bar meg hozza sem fogtam a retardalt potencialok alkalmazasahoz a
szimulacioban (vagyis minden erot azonos idejunek vettem Newton
peldajara), mar is azt hiszem vilagra szolo eredmenyekrol tudosithatok
egy heliumszeru kepzodmeny vizsgalata alapjan. Az elektronok mindvegig
kozeppontos szimetriaban maradtak. A keringes egyre inkabb atalakult
korbol egy egyre jobban elnyujtott ovalis alakzatta. Ez a nyulas a
vegsokig folytatodott. A palya kulso vegein egyre jobban lelassultak az
elektronok, mig a mag kozeleben egyre inkabb felgyorsultak. A
felgyorsult utszakaszok egyre kozelebb kerultek a maghoz, majd
utkozesekre is sor kerult. A vegen az elektronok a magon pattogtak ket
oldalrol. Mivel a maghoz kozeli uton nagyon gyorsak az elektronok, az
idejuk nagy reszet a palya kulso szelein toltik, majdhogy nem lebegve. A
lebeges helye persze korben forgott, mert az eredeti forgatonyomatek
megmaradt. Azutan persze elszalt a szimulacio, mert tulcsordultak a
mennyisegek. Ez Zenon teknosbekajanak tipikus esete. A szingularis
pontokba belefagy a szimulacio. Az ilyen esetek figyelni kell, es az
integralast ki kell valtani egy utkozesre a kritikus szakaszon.

Ezt latva az elso gondolatom az volt, hogy az atommagok termeszetes
bomlasa eppen ilyen szituacionak koszonheto. A gyors elektronok
rugalmasan tudnak utkozni a magon, a lassu elektronok viszont
szetrobbantjak azt. A tul nagy magoknal az elektronok sokkal korabban,
es sokkal kissebb sebessegnel ernek hozza a maghoz, amikor egy korpalya
at megy az egyre szukulo ovalison keresztul a pattogasba, vagy forditva.
Gondolom, hogy ha kikuszoboljuk az atom elektronpalyainak kulso erokkel
valo zavarasat, es az elektronok stacionaris palyakra allnak, akkor
lelassul a termeszetes bomlas. Pl. abszolut nulla fok kozeleben,
sugarzas mentes helyen.

Mivel a hatasok veges terjedesi sebesseget nem vettem figyelembe, ezert
ez a modell meg nagyon messze van a kesztol. Az mindenesetre ujdonsag
volt szamomra, hogy az atommagon az elektronparok szimetrikus pattogasa
szerves resze az atommodellnek. Gondolom ezzel mas is igy van. Egy ilyen
jelenseg persze hidrogennel nem letezik.

Udv: Takacs Feri

Kedves Gabor,
> Ha melegunk van, akkor izzadunk. En ugy tudom, hogy ez azert van,
> mert a szervezetunk ugy gondolja, hogy ha izzadunk, az majd elparolog
> a testfelszinrol, a parolgas hoelvonashoz vezet, ami altal a
> testhomerseklet csokken.

Csak egesz roviden, a melegeveru allatok (soroljuk ide be az embert
is), a testmag (= agy, fontos belso szervek) homersekletet igyekszik
lehetoleg mindig egyforman tartani. Ez az embernel +37C [+/-1C]
(madarnal meg tobbnyire +40C). Ha a kornyezet hideg, akkor erosen
csokkentheti a verkeringest a vegtagokba es foleg a felszini erekben.
Ezert lehet akar csak +20C-os is a kezunk, labfejunk, a testunk
belseje viszont megmarad +37C-on, es me'g nem feltetlen kell, hogy
akkor fazzunk. 
Ha pedig testi mozgas reven tobb hoenergia termelodik, mint amennyi
szukseges a testhomerseklet fenntartasahoz, azt minel hamarabb
igyekszik a szervezet levezetni. Az elsodleges hoelvonas azaltal
kovetkezik be, hogy a felszini, kapillaris erekben nagy mertekben
megno a verkeringes, es mar az altal ( = nagyobb felulet) sok hot le
tud adni a szervezet. Sok allat nem kepes izzadni. Az elefant ugy huti
testet, hogy a nagy fule hatso feleben nagyon suru a kapillaris er
rendszer, es ott meglehetosen vekony is a bore. Tehat ott nagy
feluleten erintkezhet az atfolyo ver a leghomerseklettel. Ezen me'g
segithet is, ha legyezgeti a nagy fulet. A kutya elsodleges hoelvonasa
meg ugy torteneik, hogy a nyelvet, -mely ugye szinten dusan el van
verrel latva es nem izolalt (szorme altal) a kulvilag fele-, kilogatja
a szajabol, es persze a fokozott liheges altal. Hozzasegit me'g az is,
hogy a nyelv nyirkos es annak parolgasa is hoelvonassal jar, de me'g
tobb parolgas es hoelvonas kovetkezik a kilegzes altal.
Az ember is mar csak akkor kezd izzadni, hogy ha fokozott periferalis
verkeringes nem hozza meg a kivant hatast. Me'g megjegyezhetem, hogy
az izzadsagmirigyek elosztasa nem egyforma minden embernel. Van aki
jobban izzad es szinte a teste minden reszen, es masoknak meg a testuk
nagyobb feluleten hianyoznak ezek a mirigyek. Ezek az illetok jobban
megszenvednek a melegben (vagy erosebb testi munkanal), es o"k azok,
akik nagyon bevorosodnek, ha meleguk van.

A vizbeni izzadasra mar kitert Gyula:

>Igen. Tapasztalatbol tudom, ugyanis poloztam valaha. Az ember kepes
>akkora energiat termelni, hogy meg a kb. 23-27 fokos viz sem tudja
>elvezetni.  Ekkor elkezd az ember izzadni. Egesz testen mindenutt.
>Ebbol termeszetesen semmi haszna nincs a szervezetnek.

Ehhez csak me'g hozzafuznem, hogy mind addig, amig a kulso medium
alacsonyabb homersekleten van, mint a 37C-os ver, addig igenis
elvezeti az a testhomersekletet. Szoval a 27C fokos vizben is me'g
lehet hot vesziteni, csak persze nem olyan eredmenyesen, mint a 22C
fokosban. A vizben valo izzadas bar nem parolog el nyilvanovalo okok
miatt, de me'gis segit a hoelvonasban, hiszen a kornyezo viz
meglehetos gyorsan lemossa a test feluleterol azt. Ezaltal pedig
hatekonyan megszabadul a test a +/- 37C fokos izzadsaggal egyutt a
benne rejlo hoenergiatol.

Az elmult 2 nyar alkalmaval mindenfele' rekord melegeket mertek, igya
Perzsa Obolben is. Mivel az egy eleg sekely beltenger, kulonosen az
azon beluli, partmenti oblokben a viz elerte a +32-35C fokot is. Ez a
homerseklet volt ott a vizszinttol szamitva vegig le a 15-20 meteres
tenger fenekig. Ez olyan meleg volt, hogy az ilyen kisebb oblokben elo
delfinek (emlosok), nem voltak kepessek mar elegendo ho" leadasara, es
elpusztultak. Hasonlo okok miatt nagyon nem ajanlatos szaunaban
kulonosebb testi munkat vegezni, avagy erosen ittas alapotban
szaunaba/forro vizbe ulni, mert akkor a kulso hot egybol atveszi a
test es tulmelegedhet a test magja +38C-on.

Udv.
Istvan

> Eloszor is Mizsei Janos irod, hogy a parolgas analog folyamat,
Nem. En azt irtam, a parolgas a termikus emisszioval analog, (=ahhoz hasonlo) 
folyamat. Mint folyamat persze "digitalis", minthogy a parolgo anyag nem 
kontinuum, hanem kvantalt.

Az elektronok (es a parolgo folyadek reszecskeinek) energia eloszlasa olyan, 
hogy mindig van bizonyos szamu elektron (reszecske), amelyik el tudja hagyni a 
szilardtestet (folyadekot).

Az alagut effektusra parolgos modellt csinalni elegge eroltetetten lehet.
Mondjuk egy monomolekularis (olaj) reteggel beboritjuk a vizet, es nezzuk,
hogy at tud e rajta tunnelezni a viz. Valoszinuleg nem, mert a vizmolekulak
de Broglie hulammhossza joval kisebb, mint az olajreteg vastagsaga. 
Ugyanigy visszafele az oxigen sem. Bizonyitek: doglenek a halak :-(

> Nos arrol en is gondolkodtam, hogy vajon a kvantummechanikai, vagy az
> esetleges klasszikus fizikara epulo leiras lesz tokeletesnek tekintheto.
A kvantummechanikai az egyeduli jo, ugyanis az magaban foglalja a 
klasszikust.  Nincs ertelme megkulonboztetni. Nagy tomegu reszecskek,
a hullamhossz mereteben lassan valtozo potencialok, sok reszecske
makroszkopikus tulajdonsagainak vizsgalata, stb... eseten a "klasszikus"
fizika bujik elo. Ha keves reszecsket vizsgalunk, a potencialter a
"reszecskemeret"-tel  osszemerheto tartomanyban jelentosen valtozik,
akkor meg a "kvantumos" jelleg  domborodik elo. 

Szummaszummarum: nincs ket fizika.  
Maximum ket fizikakonyv. 
De ez a szerzok, es nem a fizika hibaja. 

Janos, a laikus.

http://www.nafc.ac.uk/fish/monkfish.htm
oldalon remek kep es leiras van a szobanforgo halrol, aminek a nevet
melytengeri horgaszhalkent, esetleg ordoghalkent szokas tukorforditani.
Hat, eleg ronda, ami azt illeti, de biztos nagyon finom lehet, mert
rengeteg recept is van hozza.
Janos