Szevasztok!

Erdekelne az, hogy egyes orszagokban mit tesznek a gepjarmuvek
karosanyag kibocsajtasa ellen. Milyen szigoritasokat/konnyiteseket
vezettek/vezetnek be.

Mi a modja ennek az ellenorzesere kulonbozo orszagokban

Kosz,

Laci

Nem tudom, hogy egy egesz naperomu mennyibe kerulhet, de egy 12 VDC, 50W-os
Siemens napelem DC akkutoltovel (akkor tolt, ha elegge sut a nap, transzver-
ter nincs benne) kb 120 eFt. Ez valszleg eleg draga (a Siemens cimke arnovelo
tenyezo). Egy magyar gyartmanyu, 18 meter magas, 10 m/s szelben mar tobb szaz
wattot (240 V 50Hz mellett) leado szelkerek kb 1 millio Ft-ert kaphato. Errol
emlekeim szerint mar irtam a Kornyeszen par honapja.                 Udv/Laci

Avagy: ne hagyd abba, Ivan!

A mult heten egy nem tul szilard szakmai alapokon allo vitam volt valakivel,
elozo levelem, alairassal egyutt ennek a vitanak, vagy hogy a fenebe
nevezzem, finomitasa volt.
Es elnezest kerek, hogy jelen esetben az "idezem egy sorodat es riposztolok
ra" levelstilust valasztottam. Legkozelebb igyekszem nem ennyire 
lustanak lenni.

>1. Erdekelne hogy jon ki a 6-8 cent/kWh a naperomure. Nagy
>joindulattal 2000 h/ev kihasznalast feltetelezve ez
Nekem ezt a szamot adtak. Engem is erdekelne, marmint, hogy realis-e. De  az
itteni sivatagban a 2000h/evhez inkabb napvedo krem kell, mint joindulat.

>Ha meg nyereseget is akarunk (hiszen a gazdasagot az mozgatja) 
Azt hiszem, ez kulcskerdes. Tobben nincsenek maximalisan elragadtatva a
gazdasag mozgasanak iranyatol, szelsosegesebb velemenyek szerint ha errefele
mozog, inkabb alljon. Neked is ismerosek az olyan kerdesek, hogy "es az
mekkora nyereseg lenne, ha egy tisztabb kornyezetben elnenk", nem?

>naperomuvet epiteni! Beleertve a halozatba taplalasra kesz allapotra hozast
 A KORNYESZben elofordult mar az  "elavult szocialista tipusu
mernokgondolkodas" kifejezes olyanokra hivatkozva, akik csak egy nagy muben,
beruhazasban tudnak gondolkodni. Nagyon utalom a kifejezest, de ez
lenyegtelen, probaljunk meg elfeledkezni rola! Es vegyuk egy pillanatra
komolyan: mi lenne, ha nem akarnank betaplalni a halozatba a helyileg
termelt megujulot? Mar nem is irtam villanyaramot, hiszen pl a melegvizet
megtermelhetem maskepp is. 
 Az a baj, hogy en ezzel ki is merultem, kulturalis okok miatt eszembe sem
jut tobb lehetoseg, ahol nagyberuhazas altal termelt aramot tudnek
megsporolni ugy, hogy ne fizessek nagyon ra. De lehet, hogy Nektek szinesebb
a fantaziatok.

 Nalam most patthelyzet van. Mert mintha olyasmiket olvastam volna, hogy
megujulo energiaforrasok "Paks egyenerteke", ami burkoltan a "kivaltas"
remenyevel kecsegtetett. Most egy szakerto elegge leeresztette ezeket a
remenyeket, es engem nem vigasztal, ha rasutom a belyeget: "nagyberuhazasban
gondolkodo". A patthelyzet masik fele, hogy elhiszem azt az allitast, hogy
kulturalis, technikatorteneti okok miatt vagyok en is ilyen megbelyegzett,
csak egyetlen nagy szamra koncentralo, es letezhet masfele gondolkodasmod is.
  "a kicsi szep es puha" Ez egy jo jelszo, az ember erzi, hogy lehet benne
valami, de jo lenne tudni, mi van benne, van-e benne olyan, ami egy
"elavult szocialista tipusu, nagyberuhazasban gondolkodo mernok"nek ha nem
is jut eszebe, de legalabb megvalosithatonak tunik.

 Es valtozatlanul lenyeges kerdesnek tartom, milyen magasra celzunk, azaz a
fogyasztasunk mekkora hanyadat akarjuk kivaltani megujulo energiaforrasokra
alapozott lokalis megoldasokkal.

Laszlo Barna

(Ne csodalkozzatok, ha a valasz es a valasz valasza egyutt jelenik 
meg: a hatterben maganlevelek is viszik a hireket. Legyetek eberek: 
feluti fejet a klikkszellem;-)

Komolyabban:
Meszaros Laszlonak:
Orulok, hogy erdekel a dolog es kosz a szamokat. Hasznaljuk oket 
tovabb:

Napelem:
120 eFt/50 W = 2400 Ft/W = 13 000 USD/kW
Figyelembeveve, hogy a nagyobb teljesitmeny fajlagosan olcsobb 
(no meg Siemens cimke sem kell) ez akar felere-negyedere is 
lemehet, a tizedet mar nehezen tudom elkepzelni. Plusz: villamos 
inverter, transzformator 100-300 kV-ra (nalunk 120 vagy 220 kV), 
terulet, igazgatosagi epulet, karbantarto muhely ....
Vagyis hasznaljuk a napot arra, amire valo: napozasra, 
szenaszaritasra, hasznalati melegviz eloallitasra es noveny 
termesztesre. Beleertve az energiaultetvenyt is.

Szelturbina:
legyen 1 kW
1 MFt/kW = 6000 USD/kW
Ez jol egybevag avval, hogy az en regebbi adataim (kb. 1990-91) 
szerint a 10-300 kW tartomanyban 1200-3000 USD/kW a letesites 
koltsege teruletar nelkul, de keszre szerelve. Ez kb. megegyezik a 
hagyomanyos es atomeromuvek fajlagos beruhazasi koltsegevel 
(1000-2000 USD/kW, Europaban valamivel kevesebb), de ket fontos 
kulonbseg van:

- a szeleromu az uzemeles soran csak karbantartasi koltseget 
igenyel, mig a hoeromu uzemanyagot is,
- a hoeromuvek rendelkezesre allasa (availability factor) 75-85%, 
esetenkent akar jobb is es veletlenszeru, a szelturbinae szeljarastol 
fuggoen az 5-10% (pl. Magyarorszagon) es a 30-40 % (pl. USA 
Csendes-oceani part, Skocia) tartomanyok kozott mozoghat es egy 
nagy korzetben mind egyszerre all le. Vagyis melle ugyanugy meg 
kell epiteni az azonos kapacitasu, rendelkezesre is allo eromuveket.

Nekem egy 1993-as vizsgalatban a konkret megvalositasi formatol es 
telephelytol fuggoen (Mo.-n) 40 ev es vegtelen kozotti megterules 
adodott. Kar, hogy nem el addig egy szelkerek. A versenykepes - 10 
ev alatti - tartomanyba csak irrealis feltetelezesekkel (pl. 25 eves 
uzem karbantartas nelkul, 60-80%-os arcsokkenes) sikerult eljutni.
Erdekes, hogy a megterulesi idoben milyen fontos szerepe van a 
karbantartasi koltsegnek, mert sok esetben a karbantartas tobbe 
kerul, mint a megtakaritott tuzeloanyag erteke.
Ennek ellenere (vagy eppen ezert) szivbol drukkolok, hogy valakiknek 
sikeruljon gazdasagilag versenykepes megoldast talalnia.

(Megj.: akit reszletesebben erdekel a szelenergia gazdasagi 
ertekelese egy kivalo cikket talalhat rola egy neves szerzo - ez a 
nevtelen ellentete - tollabol a Magyar Energetika 1993. evi 3. 
szamaban)

Laszlo Barnanak:

Van ilyen tendencia, hogy a felhasznalonal termeljunk. Pl. a 
gazmotoros kapcsolt ho- es vill.en.termeles a 100kW-MW 
nagysagrendben. Ennel lejjebb  menni - a mai berendezesekkel - nem 
gazdasagos. Igy is csak ott valik be, ahol a kihasznalhatosag 
mindket termekre legalabb 60-80%, vagyis a csucsigenyek 
fedezesere mindenkeppen mas megoldast kell talalni. A ho meg 
csak-csak tarolhato, a villany nem. Fel eve egy ilyen gazmotor mar 
mukodik a Muszaki Egyetemen is, egyelore vesztesegesen. A 
megujulokkal is a tarolhatosag miatt van a baj. Az a lokott nap nem 
akar sutni, akkor amikor en otthon vilagitani akarok, a felesegem meg 
mosni, vasalni stb. (mert mindenki ugy szorakozik, ahogy tud). 
Bezzeg delben sut, de nem tudom a villamosenergiat eltenni estere.
A villamosenergia tarolasra is van persze "kis" es "nagy" megoldas, 
de mindketto eleg draga: akkumulator (megfelelo atalakitokka) vagy 
szivattyus tarozos eromu(SzET). En is valoszinuleg "elavult 
szocialista tipusu, nagyberuhazasban gondolkodo mernok" lehetek, 
mert az utobbi esetben latom realitasat a tarolasnak, az elobbiben 
nem. (Megj.: valoszinuleg Ny-Europaban, Japanban stb. is 
tultengenek a "elavult szocialista tipusu, nagyberuhazasban 
gondolkodo mernok"ok, mert ott VANNAK SzET-ek, mig nalunk 
nincsenek.)
Mara ennyit, mert mar mennem kell terjeszteni a metelyt a diakok 
kozott.

Udvozlettel   Gacs Ivan