Va'sa'rhelyi Ma'ria me'g az elo"zo" (a'pr. 16-i) Ho'cipo"ben lehozott
re'szleteket egy 1988-as ko~zve'leme'nykutata'sbo'l. Ez re'szben ne'pszeru"se'gi
lista (Ka'da'r e's Pozsgay a megke'rdezettek 37%-a'nak volt nagyon rokonszenves,
Gro'sz e's Berecz 30%-nak, mi'g Ne'meth Miklo's volt a sereghajto' 11%-kal!).

Sza'momra e'rdekesebbek az ala'bbiak:

Ve'leme'nye szerint jo' vagy rossz dolog-e, hogy Magyarorsza'gon ellenze'ki
csoportok mu"ko~dnek?
Jo' dolog         37%
Rossz dolog      48%
Nem tudja        11%

Szu~kse'gesnek tartja vagy nem tartja szu~kse'gesnek, hogy az MSZMP mellett
ma's pa'rtok is mu"ko~djenek?
Szu~kse'gesnek tartja             41%
Nem tartja szu~kse'gesnek         48%
Nem tudja                       11%

Mit gondol, ha u'gy alakulna, hogy az MSZMP mellett ma's pa'rtok is
lenne'nek, az MSZMP mego"rizne', vagy elveszi'tene' vezeto" szerepe't?
Mego"rizne'               49%
Elveszi'tene'             32%
Nem tudja               18%

Mindez ke't e'vvel az elo"tt a va'laszta's elo"tt, ahol a 88-ban hatalmon volt
rendszer o~ro~ko~sei egyu~tt (MSZP+MSZMP+HVK(=Ne'pfront)+Agra'rszo~vetse'g) kb.
20%-ot kaptak. E's ma'r fe'l e'vvel kora'bban (a ne'pszavaza's eredme'nye'nek
ismerete'ben) nyilva'nvalo' volt, hogy a szocializmusnak nevezett rendszer
ve'get e'rt Magyarorsza'gon.

Lehetne persze most elme'lkedni arro'l, milyen csalo'ka mu"faj a ko~zve'leme'ny-
kutata's. (Antall milyen boldog volt, amikor Anglia'ban a vesztesnek jo'solt
toryk gyo"ztek.) De nem eze'rt tu"nik a dolog e'rdekesnek sza'momra. Ha valami,
akkor inka'bb az lepett meg, milyen sokan mondta'k 88-ban azt, szu~kse'ges az
ellenze'k, e's kikapna az MSZMP. (Hia'ba, 88 ma'r az erjede's e've volt...)
Azt gondolom, hogy ez a ko~zve'leme'nykutata's nem te'vedett le'nyegesen.
Biztos voltak olyanok, akik csak konformizmusbo'l mondta'k azt, amiro"l u'gy
gondolta'k, hogy abbo'l nem lehet baj. (Biztos vannak olyanok, akik csak
konformizmusbo'l mondja'k azt, amiro"l u'gy gondolja'k, hogy abbo'l nem lehet
baj.) De alapveto"en az emberek ve'leme'nye va'ltozott meg azzal, hogy
megva'ltozott a politikai ta'jke'p. Tanulsa'gos ez a va'ltoza's.

Mostanto'l kb. annyi ido" van a ko~vetkezo" va'laszta'sokig, mint akkorto'l
volt, amikor ez a ko~zve'leme'nykutata's ke'szu~lt.

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves SZALONtagog,

	Kalman, orulok, hogy alatamasztottad elozo megjegyzesem Wallenberg-gel
kapcsolatban. Talan me'g ket kis reszletet mondanek en is. Eloszor, a IIVH
alatt az OSSZES sved acelexport Nemetorszagba ment (ekkor fejlodott ki
t.k. a sved nehezipar is es egy viszonylag szegeny orszagbol Europa egyik
leggazdagabb orszaga lett). Bofors gyartotta a nemet le'gelharito agyuk
nagy szazalekat (nem emlekszem pontosan a szamra, de 40 es 60% kozott
remlik). Nemet katonak es hadiszallitmanyok szabadon kozlekedtek Svedorsza-
gon at Finnorszagba. (Igaz, hogy a katonak es a fegyvereik kulon "lepecse-
telt" vaggonokban voltak.) Egyes egyenek feljelentettek azokat a danokat,
akik Daniabol kis csonakokon/barkakon csempeztek oda az uldozotteket. (Ezt
pl. Finnorszag, egy u.n. nemet szovetseges HIVATALOSAN megtagadta.)
	Mint emlited, a Narvik-i es Sztalingrad-i csatak utan a helyzet meg-
valtozott. A norveg ellenallasi mozgalom sanctuary-je lett a hatarszel.
A Schutzpass-ok (skyddpass) teren csatlakoztak Svajchoz, a Vatikanhoz,
Torokorszaghoz, Spanyolorszaghoz(!). Viszont ennek fo" a'gense Wallen-
berg volt. O" hasznalta ki csaladja minden befolyasat es osszekotteteset,
hogy minnel tobbet es minnel gyorsabban adjanak ki. (Fiatalabb koraban,
amikor a bank ugyeket tanulta a vilag tobb reszeben, kb. ket evet toltott
Jerusalemben is, ami akkor angol "protektoratus" volt. Ott ismerte meg az
u~gy reszleteit, az Endlo~sung-ra az ott szerzett baratai figyelmeztettek
kesobben.)

	F. Miki

Kedves Olivier,

Mivel a TIPPre nem irok, ha nem banod itt reflektalok az ott feltett ker-
desedre. Az idezett angol mondatok sem nyelvtanilag, sem logikailag nem
voltak helyesek. (Talan me'g egy amerikai szuletesu egyetemista SEM irna
ilyen rosszul...) Viszont adok egy mondat harom valtozatat, mondd meg, mi
a kulonbseg a jelentesukben:

	(1) I should (=would) have liked to do it.
	(2) I should (=would) like to have done it.
	(3) I should (=would) have liked to have done it.

	Mindharom megvan a franciaban is es, ugy erzem, ugyanaz a kulonbseg
kozottuk. Ha mar itt tartunk, erdekes, hogy milyen mas a kulonbseg a
past es present perfect (imparfait es passe' compose') kozott az angolban,
franciaban, nemetben/hollandban, spanyolban/portugalban (az utobbi kulonb-
seg kb. ugyanaz, mint az angolban...)

	Ezt is megbeszeltuk,

	F. Miki

Kedves Olivier,

Amikor Hetyei Gabor mult heti kerdeset olvastam, en is pont arra gondoltam,
amire te ;-). Egyebkent mar itthon vagyok.

Udv / Hidas Pal

Kedves (Szabo) Kalman,

 Sok ujat tudtam meg tegnapi "Wallenberg story" c. irasodbol. Csupan ket apro
kiegeszitest szeretnek tenni, amely -legalabbis szamomra- kicsit megmagyrazza
a haboru alatti sved-nemet "baratsagot."

> Egeszen 1942-ig
>Svedorszag, amolyan csendes szovetsegese volt Nemetorszagnak. Ezt szamos teny
>demonstralja, pl. A sved kormany atvonulasi lehetoseget biztositott a nemet
>csapatszalito szerelvenyeknek Norvegia fele

 ha jol emlekszem, egy altalam olvasott sved tortenelemkonyv ezt ugy adja elo,
hogy eros nemet nyomas nehezedett rajuk, es vegul azzal a feltetellel
engedelyeztek az _egyszeri_ atvonulast, hogy tobbet ilyen kerest meg megvitatni
se fognak. Nekem ugy tunt a konyvbol, hogy a nemeteknek akkor eppen nem lett
volna nagy ugy egy fust alatt Svedorszagot is lerohanni, ha a svedek tul sokat
erzekenykednek a teruleti integritasukal meg a semlegessegukkel kapcsolatban.

> Svedorszag reszt
>vett Nemetorszag felfegyverzeseben is (a magyar hadsereg is reszben sved
>neheztuzerseggel volt felfegyverezve, a katona viselt
>idosebbek szamara a BOFORS nev ma is az agyu szinonimaja)

 Epp a minap jartam a stockholmi hadtorteneti muzeumban. Sajnos a feliratok zo-
me svedul volt, es e nyelv szavainak jelenteset csak angol es nemet analogiak
segitsegevel tudom talalgatni, igy lehet, hogy nagyon felreertettem a tablakat.
Mindenesetre az egyik feliratot ugy ertettem, hogy a nemetek Dania es Norvegia
elfoglalasa utan aknazarral lezartak a Skagerrakot (Skagerraksperre), amelyen
sved hajok tobbe nem tudtak atjutni. Igy Svedorszagot elvagtak a nyugati
szovetsegesektol, vagyis a svedek lenyegeben csak Nemetorszaggal es
csatlosaival tudtak kereskedni, ha a Nemetorszagnak valo haduzenet vagy az
ehenhalas alternativaitol eltekintunk. Ezek utan nemcsak a hadiipari cikkek
kereskedelme, de az ossz sved kereskedelem 80%-a Nemetorszaggal bonyolodott.

 Ezutan mar csak gondolom, hogy mivel a svedek nem akartak se haboruba
keveredni az eros szomszeddal, se elnyomorodni (ugy kepzelem, egy ilyen hideg
orszagba eleg sok elelmiszert es futoanyagot kell importalni, ha at akarja
veszelni az ember a telet) gyartottak azt, amire a nemeteknek szukseguk volt,
es vasaroltak azt, amit a nemetek cserebe adni voltak hajlandok. Es ugy
kepzelem tovabba,  hogy mivel Svedorszag teruleti integritasa lenyegeben csak a
nemet joakaraton mulott, a kulpolitika teren is khm... felzarkoztak amennyire
kellett, es meg a semlegesseg latszatanak megorzesevel lehetett. Biztos, hogy
voltak, akik ezt jo szivvel es dalolva csinaltak, de ez talan masodlagos.

 Az onkentesseg es a kenyszer aranyat utolag , kivulallokent mindig nehez
latni, es en meg azt se latom pontosan, jomagam mekkora elvtelen
kompromisszumokba mentem volna bele ha sved politikus lettem volna akkoriban.
Az talan jelent valamit, hogy milyen kormanya (bal, jobb, szelsojobb?) volt
akkoriban Svedorszagnak. Errol szegyen-gyalazat fogalmam sincs, bar ugy remlik,
mintha itt a szocdemek 6-7 evtizedig lettek volna itt uralmon, amibe ugye a
kerdeses evek is beleesnek.

  Teny persze, hogy semmilyen kenyszerito nyomas nem ment fel egy
donteshozot a felelosseg es a kovetkezmenyek vallalasa alol.

					Barati udvozlettel, Hetyei Gabor