Csurka Istvan
CSAK MAGYARSAGUNKRA TAMASZKODHATUNK
A Magyar Ut orszagos ertekezlete ele
A centrumszeruseg diszkret baja
Vagyis centrum most gyakorlatilag nincs
csak valami homalyos centrummisztika, kva-
zi-centrum, mert centrum csak ott lehet, ahol
vannak ontudatosan vallalt szelek es hataro-
zottan megrajzolt partok.
A centrumgondolkozast voltakeppen a re-
gi rendszer partelitje s annak is reformkom-
munista kozeputasai sugalmaztak es ugyes-
kedtek bele az uj partokba, kulonosen a kor-
manypartokba. A mai centrumszolamozast
nem szabad osszeteveszteni a magyarsag ere-
dendo es hagyomanyos higgadtsagaval, mer-
tektartasaval, a szabad valasztasokon mindig
megnyilvanulo nemzeti kozepre szavazasa-
val, mert az a jelen valasztasokon a rendszer-
valtoztatas mersekelt, de igazsagos es nepi-
magyar erdeku vegrehajtasara adott felhatal-
mazast, mig a mostani centrumkodas mar
annak az elsimogatasa, hogy nem tortent
meg ez a mersekelt, tempos magyar valtozas.
Nyilvanvaloan a kommunistak erdeke volt
az, hogy szelsosegesnek kialtsanak ki min-
denkit, aki komolyan el akarta szamoltatni
oket. Amikor tehat egy mai nemzeti, keresz-
teny stb. part a sajat kebelen belul kuzd a sa-
jat szelsosegei ellen, amelyek tortenetesen
ezt az elszamoltatast szorgalmazzak, akkor
voltakeppen a regi rendszer eroinek enged,
es ezt az engedmenyt oltozteti centrumparti-
sagaba. Mas kerdes az, ketsegtelen, hogy mi-
lyen ero all rendelkezesre ehhez az elszamol-
tatashoz, es mas kerdes az es nem masod-
rendu kerdes, hogy magam lemondok-e
valamirol.
Mi nem mondunk le. Ez tehat nem szem-
benallas itt belul, hanem kulonbseg. Ettol
meg egyutt maradhatunk, mert a kivalas a
kozos ellenseget erositene. Azt azonban el-
varjuk, hogy a sajat oldalunkrol ne pocskon-
diazzanak bennunket, mert ez vegtelen un-
dort kelt mindenkiben. Jobb volna, ha a ma-
gyarsag a kommunizmus es a bolsevizmus
minden formajatol, regitol es ujtol undorod-
nek meg.
Ennek a centrumkodasnak van egy nagy
veszelye, megpedig az, hogy ,,neque amicos
parat, neque inimicos tollit", azaz nem sze-
rez baratokat, es az ellensegtol sem szabadit
meg.
Az egesz tulajdonkeppen nem mas, mint
egy nyelvi csapda. A mai politikai nyelv eti-
mologiajat es nyelvtanat a mult rendszer
marxista ideologiai penzverdejeben csinal-
tak. Sajnos, ez van forgalomban. Nekunk ezt
nem szabad elfogadnunk, bennunket ezzel
nem lehet kifizetni, es mi ezt nem valtjuk.
Szamunkra nincs centrum, nincs csetlo-botlo
baljobb, szamunkra csak a magunk magyar-
saga van, amely most csak azert all a jobbol-
dalon, mert az egesz elmult rendszer es az
egesz ujsutetu liberalizmus kisajatitotta ma-
ganak a baloldalt. Mi lennenk lelkifurdalas
nelkul baloldaliak is, a magunk ketsegbe-
esett magyarsagaval, ha nem volna ott min-
den vegkeppen elpiszkolodva es osszehany-
va. Nalunk a jobboldalisag kenyszer, mert itt
fekszenek a halottaink es a vertanuink. Meg
a legelszantabb kommunistat is jobboldali-
kent vettek le az akasztofarol, es jobboldali-
nak nyilvanitott magyar demokratak koze
loktek a jeltelen sirok erdejebe. Itt fekszik a
jobboldalon a magyar demokracia, s ez kote-
lez
A fentiekbol az is kovetkezik, hogy nincs
ertelme uj part alapitasanak, mert minden
part a bizalmatlansag kozegeben jelenik
meg, es mar egyik sem kepes vilagosan es ha-
tarozottan kifejteni onmagat. Akadalyozzak
egymast, elvesznek egymastol ertekeket, es ki
is segitik egymast abban a remenyben, hogy
a masik esetleges gyozelme eseten megiscsak
jut nekik valami. Legalabb a hazbizottsagba
bekerulni, legalabb azert az erdemert faszol-
ni valamit a kovetkezo hatalombol, hogy mi
lekuzdottuk a sajat ,,belso" szelsosegeinket,
mert mi majdnem olyanok vagyunk, mint ti.
A nagy centrumvagyat a felelem gerjeszti,
nehogy felismerjenek bennunket.
Persze centrum majd lesz. Ahova a nep
odatomorul a szavazataival, ott lesz a cent-
rum.
Csakhogy a nepet terelni is lehet, mert te-
relve is tomorul.
Nekunk tehat nem part kell, hanem vonz-
ero. Meghivni, megszolitani a magyar nepet,
hogy magahoz igazodjek es a magyarsagaba
tomoruljon.
Mozgalom kell tehat, amely valodiva es
jobba, ertekes, minosegi magyarra teszi a je-
lenlegi partokat. Parhuzamos szerkezelre van
szdkseg, amelyik a mai zavaros, bizonytalan
es beleges rendszervaltozas alatt huzodik meg,
ebren tartva a magyar alapu rendszervaltozas
evszazados igenyet.
A Magyar Ut Korok altal mukodtetett
partkozi es partok alatti, tulnyomoreszt par-
ton kivuli ertekekbol szervezodo mozgalom
celja tehat fenntartani a teljes magyar rend-
szervaltozas igenyet, hozzajarulni a nemzet
valodi ujjaszervezodesehez es a magyar kul-
tura megteremtesehez. A kulturateremtes ma
a legszuksegesebb es egyben a leghosiesebb
politikai cselekves, maga a magyar helytal-
las. Nyilvanvalo, hogy ennek a kulturanak
gazdasagi alapokra van szuksege. A gazdasa-
gi alapok megteremteset azonban nem sza-
bad oncelkent elkepzelni, ahogy ma tevesen
gondoljak. Jo gazdasagra azert van szukseg,
hogy az ember szabadabb legyen. Ha azonban
a megnyomorito mindennapi gondokbol ki-
szabaditott ember elveszti kulturalis identita-
sat, akkor visszahullik a fogyasztasi kenyszer
rabsagaba, es nem tud elni a jobbra fordult
let ertekeivel. Ha pedig a tarsadalom az el-
mult rendszerek pazarlo es jovofelelo gazdal-
kodasa, az igy keletkezett forrashiany, vala-
mint a nemzetkozi helyzet valsagai kovetkez-
teben nem tudja a nyomor es az ertelmetle-
nul felkorbacsolt igenyek gyors tempokove-
telmenyei szerint megteremteni az altalanos
joletet, sot a gazdasag lejtore kerul vagy stag-
nal, akkor a kulturajat vesztett embertomeg
kiszolgaltatotta valik mindenfele torz erok-
nek. Nemzeti osszefogas, aldozatvallalas, ko-
zos akarat, nep es nemzet osszefogasa nelkul
aligha teremtheto meg az uj, szilard, fugget-
len magyar tarsadalom. Ehhez pedig kultura
kell, sajat es fuggetlen, hagyomanyos erteke-
inkre alapulo, ontudatos, nyitott es befoga-
do.
A cel tehat megvan: a magyar nemzeti er-
tekekre alapulo, uj ertekeket teremto valodi
rendszervaltozas. A helyzet is adva van: ez a
felemas, felkesz, bagyadt rendszervaltozas, a
mai magyar valosag alapulvetele. A Magyar
Ut-mozgalom tehat mar nem az elmult Ka-
dar-Aczel modra kommunista rendszer te-
nyeibol, adottsagaibol es kenyszereibol indul
ki, hanem ebbol a posztkommunista hatparti
egyvelegbol, ami 89 ota lett, es ezt akarja
megvaltoztatni, athangolni, errol akarja le-
tisztitani a regibol hozott cafrangokat. Teny-
szeriien: nem allunk, nem allhatunk szem-
ben a nemzeti, kereszteny alapu partokkal,
kulonosen nem egykori programjukkal es
lelkuletukkel, de kemenyen biraljuk megal-
kuvasaikat es hitelvesztesaket. Megis, veluk
egyutt, legjobb eroikkel kez a kezben vagy
vallvetve akarjuk elerni celjainkat.
(folytatasa kovetkezik)
|
