Hi !

> Saját kérdés: olvastam valahol ún. neutrális pontokról az égen, amelyekből
> az érkező fény polarizáltsága igen kicsiny, szemben a többi pontról
> érkezőkkel. Tud valaki ezekről bővebbet?

A termeszet Vilaga cimu folyoiratban volt a temarol mostanaban egy ketreszes
cikk.
Az 1998. aprilisi szamban a neutralis pontok felfedezesenek tortenetet,
az 1998. majusi szamban a neutralis pontok reszletesebb jellemzoit irjak le.

Udv
     Csaba

Hi,

Ami elgondolkodtatott a felvetett  kerdes kapcsan, az az, hogy ha teljes
visszaverodes van a szivarvany latvanyanak a hattereben, az hogy johet
lerte.
Ha tokeletes gomb alaku vizcseppeket kepzelek el, es benne egy teljesen
visszaverodott fenysugarat, akkor az hogy jut ki, illetve hogy jutott be?
Merthogy akarhany visszaverodes utan is pont ugyanolyan szogben fogja erni
a cseppen belulrol a felszint, tehat megint teljesen vissza kell verodnie a
fenynek, illetve nem juthat be a merolegeshez kepest 90 foknal nagyobb
szogben.

Es mivel teljes kor szivarvanyt is lehet latni (kerti csapbol permetezek
pl.), a nem teljesen gomb alaku cseppek elvethetok, mert akkor lennenek
olyan reszek a korben, ahol nem, vagy csak sokkal gyengebb szivarvanykepet
kapok. De nem igy van.
Tehat ha a fold fele cseppalakuak valamelyest a vizcseppek, akkor is
kellene lennie olyan iranynak, amelyikbol nem jonne letre a feny behatolasa
ugy, hogy teljesen vissza is tudjon verodni.

Lehet, hogy nem teljes visszaverodes (a vizcseppben) a szivarvany alapja?

hjozsi

Sziasztok!

Nehany eve megy a huzavona a vilagban, hogy csokkentsuk a CO2
emissziot, mert uveghazhatas, stb... Nemreg megtudtam, hogy par millio
evvel ezelott, pl a dinoszauruszok koraban a legkor CO2 tartalma a
mainak tobbszorose volt. Felmerult bennem az a kerdes, hogy akkor miert
baj a mai koncentracio, plane, hogy meg nagyon sokaig nem is fogja
elerni az akkori erteket? Akkoriban nem volt uveghazhatas?

Ehhez kapcsolodva eszembe jutott, hogy nehany ezer (tizezer?) eve a
Fold atlaghomerseklete sokkal egyenletesebb, mint elotte barmikor.
Lattam egy grafikont, azon ugy volt, hogy picit megemelkedett, es
sokkal szukebb savban mozog azota. Tudja valaki a magyarazatot, hogy ez
miert van? (Van ra egyaltalan magyarazat?)

Udv.Csaboca.

Szuksegem volna egy modszerre, mellyel keves memoria felhasznalasaval, 
tetszoleges pontossaggal (az ido fuggvenyeben) meg lehet becsulni egy 
folyamatosan erkezo jel entropiajat (amely tetszolegesen nagy lehet). 
A lenyeg a keves (korlatos) memorian van, mert egyebkent nincs benne feladat. 

Udv.: Sebestyen Balazs

T. Almasy Laci !

Kerted, hogy jobban magyarazzam meg a korabbi levelemben mit ertek az
alatt, hogy a ket elektron mozgasa kozelrol nezve mar nem szimetrikus.
(Mikozben feltetelezzuk, hogy a ket elektron kozeppontszimetrikusan
kering egy kozeppont korul.)

A sugarzas hatasat, illetve folyamatat tobbnyire egyetlen kulso pontbol
vizsgaljuk, az egyszeru magyarazhatosag veget mondjuk valahonnan a
keringes sikjabol. A ket elektron tavolsaganak kulonbsege a vizsgalati
ponttol, amikor a mozgasuk epp meroleges a vizsgalati pontot, es a
keringes kozeppontjat ossszekoto egyenesre, eppen megegyezik a keringes
atmerojevel. Ha csak a sugarzas tavolhatasat vizsgaljuk, akkor ezt a
tavolsagkulonbseget elhanyagolhatjuk. Kozelebbrol vizsgalva ezt mar nem
tehetjuk meg. Ekkor a kozelebb levo elektron erotere erosebb a kisebb
tavolsag miatt, es a sebessege is nagyobbnak latszik a nagyobb latoszog
miatt. Ezert kozelrol nezve a ket elektron eroterenek osszege nem veheto
nullanak egy adott kulso pontban.

A tankonyvekben a sugarzas targyalasanal eddig ket fele elvi
megkozelitessel talalkoztam. Az egyik a hullamegyenletbol valo
levezetessel indit, a masik pedig a dipolus tavolhatasabol vezeti le a
sugarzast, es persze mindket megkozelites hasonlo kovetkeztetesekre jut
a sugarzas jellemzoit illetoen. De sajnos egyik levezetes sem megy
vissza teljes alapossaggal a sugarzas forrasahoz, vagyis a toltesek
eroterehez, igy a fenti problemamra sem talaltam gyogyirt. Pedig annyira
nyilvanvalo, hogy a sugarzast a Coulomb erotorvenybol, es az erohatas
veges terjedesi sebessegebol is le kell tudni vezetni, hogy ezt
valojaban senki nem is vitatja. Ugyanakkor senki nem dolgozott ki ennek
megfeleloen szamitasi modszereket. Az elmelet fejlodese torteneti
okokbol kifolyolag forditott uton haladt. Eloszor megismertuk a Coulomb
torvenyt, majd az indukcios torvenyt (Biot-Savart torveny). Farady
bevezette az eroterek elmeletet, amely az erotorvenyek egy mas
szemszogbol valo ertelmezeset teszi lehetove. Ezek vezettek a Maxwell
egyenleteihez, amelybol kovetkeztetni lehetett az elektromagneses
hullamokra, es azok terjedesi sebessegre. A fenysebesseg hatarsebesseg
voltanak felismerese vezetett a specialis relativitas elmeletenek
megalkotasahoz. Ekkor mar kiderult, hogy az elektromos terek egy masik
inerciarendszerbol nezve magneses ternek is latszanak, es a ketto kozott
a Lorentz transzformacio teremt kapcsolatot. Az is kiderult, hogy a
magneses ternek nincs forrasa, az minden esetben valamely toltes
eroterebol szarmazik. Ez alapjaban veve azt jelenti, hogy a magneses ter
csak egy kepzetes, elvi eroter, amelyet csak kenyelmi okokbol tartunk
meg az elmeleteinkben. De hasonlo allitas elmondhato az elektromos
terrol is, hiszen annak forrasai minden esetben az elektromos toltesek,
amelyek nelkul elektromos terek sem letezhetnenek. Ez azt jelenti, hogy
az osszes eddigi elektromossaggal foglalkozo ismeretunk elvben
visszavezetheto a Coulomb torvenyre, az erohatas terjedesi sebessegere,
es a specialis relativitas elmeletre. De hat ez az elv egyenlore nincs
igy kifejtve a gyakorlatban, es ez a hianyossag nem konnyiti meg az atom
klasszikus elveken valo mukodesenek ertelmezeset, vagy szimulaciojat.
Persze ez nem egy lekuzdhetetlen elvi akadaly, igy bizhatunk abban, hogy
ez a kep rovidesen megvaltozik.

Udv: Takacs Feri