5. Fuggtelenul attol, hogy eppen ki van kormanyon, en a szokasos
hozongesen kivul nem latom realitasat az uzemanyagaraknovekedesen
valo sopankodasnak, ugyanis a helyzet per pillanat az, hogy ezek
az arak lassabban nonek az inflacios ratanal.
En azert latok...
1) A benzin ara Magyarorszagon es Amerikaban azonos, azzal a
kulonbseggel hogy ugyanezert az arert otthon 1L-t, itt 1 Gallont
kapsz. Ez durvan 378%os arkulonbseget jelent. A benzin ara persze
"begyuruzik" minden arba ugyanis altalaban mindent szallitani kell.
Az hogy most a benzin arat ugy emelik ahogy emelik az tenyleg az elozo
koltsegvetesen mulott. Azt hiszem ezert is rugtak ki a Kupat.
2) Kulfoldi cegek erdeke Mo-n ugyanaz mint otthon. A leheto
legdragabban eladni azt amit a lehet legolcsobban termeltek. Persze
hogy ez helyileg hogy jon ki az az otthoni viszonyoktol fugg
(mennyiert kapnak munkaerot, mennyit tudnak valamiert elkerni). En nem
latom hogy a magyar tulajok barmit mashogy csinalnananak mint a
kulfoldiek. Sem otthon sem Amerikaban. En egyebkent ezt a Japannal
szembeni amerikai sertodottseget sem ertem. Milyen jogon probalja az
USA eloirni, hogy egyes Japan cegek mennyit vasaroljanak Amerikatol??
Es hogy tehetne meg (ha akarna is) a Japan kormany hogy mestersegesen
ezt a piacot eloteremtse?
3) "A nep tulajdona" tenyleg csak duma volt. Nyilvanvaloan nem az
allambacsi volt a jo, hiszen az nem volt termelo agazat. Minden
3.60-as kenyer sokkkal tobbe kerult 3.60nal. A 3.60 amit letettel a
pultra smafu volt ahhoz kepest amit fizettel, a kovetkezo formakban:
1) Ado,
2) Kulfoldi kolcsonok (tehat meg mindig a 3.60 as kenyeret fizeted)
3) Elvonasok a gazdasag nyereseges reszebol.
A kormany vagy az allam akkor sem maga teremtette elo a penzt. Ahhoz
hogy a kenyer 3.60 ba keruljon, eloszor elvettek toled sokszor
3.60-at. There ain't no such thing as a free breakfast!
Istvan
|
Kedves Forum Tarsak,
Nagyon halas vagyok a sok valaszert a privatizalassal kapcsolatban,
lesz min ragodnom egy ideig.
Tapolyai Mihalynak :
Isten mentsen! Nem a magyar kommunista hanem az ausztraliai munkaspartba
leptem be ( itt elek 1956 ota) s most vagyok eloszor barmely part tagja.
Az itteniek a pufajkarol azt hiszik hogy az egy uj libanoni edesseg,
s hoherokat csak hollywoodi filmben lattak; ezek nem bantottak a Te csaladodat.
Itt ket nagy part van: a Munkaspart s Liberalis Part, masnak nincs eselye
kormanyzasra.
Ellman Gabornak: elnezest szerencsetlen szohasznalatomert a zsidosag
targyalasaval kapcsolatban, a HIX-en kivul nincs magyar barati korom,
s ez mutatja, sajnos 38 ev tavolletet megsinyli nyelvhasznalatom. Arra
utaltam, szerintem eleg hosszan targyaltuk mar a zsidokat a Forumon.
A miniszterelnok arulo? Arulo a munkaspart elveihez viszonyitva, arulo
sajat - 20 evvel ezelott publikalt elveivel szemben is. A mai Sydney
Morning Herald reszleteket kozolt 20-25 evvel ezelotti beszedeibol. Ha
olyan dolgokat akar behozni, mint a liberalisok, akkor ment volna
az o szineikben a valasztasra. Szerintem o a "trojai paci" . Felhuzni az
elso fara? Kepletesen.... (magamat Bank Bannak kepzelem s leszurom a
galad arulot. Fuggony. Vastaps...)
Gabor, nagyon elveztem irasod, irigyellek tiszta s eles stilusodert.
Naiv Proletar Rambo Arpi: Ha igy van, ahogy irod, velem Rakosiek megetettek
a maszlagot. En meg akkor fiatal voltam, csak az elvet tanultam, a
gyakorlatot nem lattam.
A Nep vagyonat valahogy ugy kepzelem el, hogy az allami vallalatok altal
csinalt haszon a nep kezeben marad, a kormany, mint a nep kepviseloje kezeli,
ugy, mint egy nagy haztartasban, e profit lehetove teszi hogy a nep kevesebb
adot fizessen.
Az ausztral legitarsasag is megengedi alkalmazottainak, hogy 10%-ert
utazhasson, ott is sokan dolgoznak, de erdekes lenne az aranyt latni legi-
tarsasagonkent, allam versus privat, alkalmazott per repulogep.
De a legitarsasag PROFITRA mukodik. Abban nem latok semmi rosszat, hogy a
dolgozok jo korulmenyeket ernek el maguk szamara, ha a vallalat rentabilis.
A korlatlan kapitalizmus kizsakmanyolas ( igy tanultuk)
En allami vallalatnal (Telecom) heti 36 es fel orat dolgozom, evi 4 het
fizetett szabadsagom van, s evi 2 het betegszabadsag, ami akkumlalodik,
ha nem veszem ki. De miert ne legyen jo dolga a dolgozonak? Hat nem ez
volt mindig a kimondott cel? Rakosiek talan megetettek velem a maszlagot,
de azt tanultam ELVBEN hogy a munka becsulet s dicsoseg dolga, meg az
alkotmanyban megerositett joga van mindenkinek arra, hogy munkat kapjon.
A szabad versenyben ahol csak a profit a kriteria abban a pillanatban, hogy
a munkaadonak nincs szuksege valakire (nem csinal penzt belole) kirughat.
En itt feltetelezem, Gaborral ellentetben, hogy az allami vallalat
haszonra dolgozik, az ausztral Telecom, legitarsasag, posta mind ebben a
kategoriaban van.
Kocsis Tamasnak. Ugy kepzelik el a posta privatizaciojat, hogy a nagy
haszonnal jaro szolgaltatasokkal engednek konkurrenciat, pl. varoson beluli
express csomagok, iratok leszallitasara, a nem haszonnal jarokat meg
hagyjak, ki tudja mi tortenjen vele. A masik dolog: eladjak a postahivatalokat,
allami bankok epuleteit, s Telecom epuleteit, s bert fizetnek erte. Ovodas
Ferike tudja, hogy mi lesz - hosszutavon az eredmeny.... Postahivatalokat
meg privat kezbe engedik megvetelre, olyan helyeken, ahol nem nagy a forgalom.
S ott ahol nem hoz penzt egyaltalan, pl. tavoli falvakban, egyszeruen bezarjak.
Tamas, a masik, magyar viszonylatban irt elmefuttatasodhoz szinten a T.Haz
hozzaszolasat kernem, ehez Salamon bolcsessege kene. Roviden: Ha Allambacsi
egy napon elveszi Goldberger ur gyarat, minden ellenszolgaltatas nelkul,s
Goldberger bacsit internalja, hogy arulja ezt a gyarat 50 evvel kesobb, mint
az "o've't?" Elobb ki kell fizetni Goldberger bacsinak az akkori arat, +
amit az a penz kamatozott volna 50 ev alatt aztan a profitot, amit 50 ev
alatt keresett volna, aztan lehet csak aruba bocsatani a jatek szabalyai
szerint. Vagy tarsasjatekot jatszunk elfogadott szabalyok szerint vagy
rablobandat tartunk fent. Szerintem targytalan, hogy a rablas mikor tortent.
Sajnos a cseh rendszert nem ismerem, igy ehez nem tudok hozzaszolni.
Ko'csi Zolt'an (szinten ausztral magyar) irasahoz: kerlek olvasd el
a mai Sydney Morning Herald fentemlitett cikket, Paul Keating mit mondott
20 evvel ezelott arrol, mi tortenik, ha minden ideged tokesek kezebe kerul.
(mint ahogy azota megtortent)
A reszvenyekhez nem ertek, viszont ketlem a kulfoldi befektetessel
kapcsolatos eszmefuttatasod konkluziojat; ha az igy lenne miniszterelnokunk
nem vezetne kuldottsegeket Kinaba, Vietnamba meg Indoneziaba, hangoztatvan,
hogy uzletembereink fektessenek ott be toket. Sot a Bankok korlatozasa
torveny (deregulation) lehetove tette a kulfoldi bankok bejovetelet s
kulfoldre torteno korlatlan tokekiaramlast s befektetest.
Varga Peter - Sydney
|