Hetyei drusza'm i'ra'sa't olvasva az az e'rze'sem, hogy kicsit fe'lrecsu'szott
a vita. Pesten a parlament az egyha'zak nem-normati'v ta'mogata'sa'ro'l
vitatkozott e's do~nto~tt, ahogy do~nto~tt. Az egyha'zak folyamatosan
megkapja'k a korma'nyto'l a korma'ny a'ltal elismert szolga'ltata'sok -
oktata's, ege'szse'gu~gy, stb. - uta'n ja'ro' normati'v ko~ltse'gvete'si
ta'mogata'st. Most a parlament nem az egyha'zi iskola'k, hanem maguknak az
egyha'zak, a szervezet bu~rokra'cia'ja'nak a'ltala'nos ta'mogata'sa'ro'l, annak
me'rte'ke'ro"l do~nto~tt.
A vita teha't nem a ko~ru~l kellene, hogy folyjon, kapjanak-e az egyha'zi
iskola'k a'llami ta'mogata'st (kapnak, e's mindaddig, ami'g az a'llam a'ltal
ko~telezo"en elo"i'rt, vagy "csak" a'ltala'nosan ta'mogatott oktata's zajlik
ott, szu~kse'ges is, hogy kapjanak), hanem hogy az egyes egyha'zak
szervezete'nek fenntarta'sa'hoz is hozza' kell-e ja'rulnia a
ko~ltse'gvete'snek. (Szerintem nem, de erro"l ma'r i'rtam pro e's kontra a
[szocia'l]liberalizmushoz kapcsolo'dva.)
Ko"ro~si Ga'bor
|
Kedves Findler Miki!
A liberalizmus amerikai politika'ban valahogy az euro'pai szocia'ldemokra'cia
szinoni'ma'ja'va' va'lt. Sejte'sem szerint aze'rt, mert a szocializmus olyan
mocskos szo' egy amerikai politikus szeme'ben. Gazdasa'gi e's politolo'giai
e'rtelemben a liberalizmus a szabadelvu" ta'rsadalmat, illetve annak
ideolo'gia'ja't jelenti, ahol az a'llam a leheto" legkeve'sbe' szo'l bele a
polga'rok e'lete'be. Reagannak eleinte volt valami halva'ny ko~ze ehhez,
ke'so"bb ma'r nem sok, Bushna'l meg ideolo'giai szo'szna'l te'nyleg nem volt
to~bb. Buchanan, ha jo'l e'rtem, nagyon is bele akart szo'lni az e'letetekbe
(az abortuszto'l a reggeli ima'n a't nagyon sok vonatkoza'sa'ba), teha't vicc
lenne libera'lisnak nevezni.
Kedves Ka'lma'n Laci!
Van felszini hasonlo'sa'g a ketto" (liberalizmus e's anarchizmus) ko~zo~tt, de
ez inka'bb csak la'tszat. Illetve annyiban valo'sa'g, hogy egy szabad
ta'rsadalomban, egy szabad piacon a polga'rok, gazda'lkodo'k szabad (e's eze'rt
la'tszo'lag szu~kse'gszeru"en anarchikus) do~nte'sei alapja'n hata'rozo'dnak
meg a dolgok. A libera'lisok azonban egy maxima'lisan (o~n)szervezett,
integra'lt ta'rsadalomban gondolkodnak, amit teljesen a'thatnak a szabad eszmei
e's gazdasa'gi piac to~rve'nyei, e's az a'llamnak csak az a feladata, hogy
biztosi'tsa az egye'nek szabadsa'ga't ba'rmifajta ero"szakkal szemben.
A Tajgetoszra aze'rt nem reaga'ltam, mert nem ismerek olyan konzervati'v
libera'list, aki a debilek e's egye'b fogyate'kosan (pl. a'rva'n) szu~letettek
ella'ta'sa'ra rea'lis, a libera'lis elvekkel o~sszefe'ro" a'tfogo' megolda'st
adtak volna. (A klasszikus megolda's: ha zavar, hogy meghalnak, senki sem fog
megakada'lyozni abban, hogy tegye'l e'rtu~k valamit. Szabad megmentened o"ket,
de ne va'rd ma'sokto'l, hogy a'ldozatot hozzanak valamie'rt csak aze'rt, mert
azt Te fontosnak tartod.)
A libera'lisok igenis elfogadja'k e'rvek ne'lku~l, hogy a piaci to~rve'nyek
MINDENre vonatkoznak. Egyha'zra, mu"ve'szetre, tudoma'nyra. Ez a kiindulo'pont,
ene'lku~l az ege'sznek nincs e'rtelme: Az ember raciona'lis le'ny, aki maga
do~nti el, mire van szu~kse'ge, mie'rt mekkora a'ldozatot hajlando' hozni.
Nincs e'rdemi ku~lo~nbse'g egy mu"alkota's, oktata's, opera'cio', politikai
program vagy egy tudoma'nyos eredme'ny e's egy kifli, egy hitelka'rtya vagy egy
hajva'ga's fogyaszta'sa ko~zt. Ami me'gis van, az a Te elte'ro" fogyaszto'i
viselkede'sed ko~vetkezme'nye, e's nem az elo"bb felsoroltak inherens
jellemzo"je.
Az e'rdemi vita a libera'lisok ko~zt ha'rom fo" ke'rde'sben van. Az egyik a
ko~zvetett ko~ltse'gek, hasznok, hata'sok figyelembe ve'tele. Egyesek
erre mindenfe'le agyafu'rt technika'kat pro'ba'ltak kitala'lni, ma'sok
azt mondja'k, hogy itt az a'llamnak komoly koordina'lo' szerepe kell legyen.
(A klasszikus gazdasa'gi liberalizmusnak ez az achillesi sarka.) Ennek egyik
alesete a terme'szetes monopo'liumok e's a monopolja'rade'k ke'rde'se (u't-,
telefonha'lo'zat, ba'nya'szat, stb.). A ma'sik teru~let, amit e'n ennek
re'szeke'nt e'rtek, de gyakran elku~lo~nu~l, a ta'rsadalmi szolidarita's,
teha't az, hogy 100 egyma'sra figyelo", egyma'st segi'to" ember ma's mino"se'g,
mint 100 ku~lo~na'llo' individum. (Ezzel a ku~lo~nbse'ggel e'ltek oly sze'pen
vissza a kommunista'k.) Ide tartozik a Tajgetosz is. A harmadik pedig, hogy itt
vagyunk egy csak nagyon kis re'szben a liberalizmus elvei szerint szervezett
a'llammal, ta'rsadalommal, mit kell csina'lni, mi a szerepe az a'llamnak a
libera'lis ta'rsadalom fele' valo' a'tmenetben, van-e; mi legyen az a'llami
tulajdonnal, felte'tlen el kell-e adni az o~sszes a'llami iskola't, ko'rha'zat,
s mindent, amije csak van az a'llamnak, vagy megmaradhatnak a'llami tulajdonban,
amennyiben nyerese'gesen ke'pesek mu"ko~dni, stb.
Ko"ro~si Ga'bor
|
