Sziasztok !

Elnezest, hogy csak igy ismeretlenul irok, de gyik nap azon gondolkodtam,
hogy ha egy urhajon meggyujtok egy gyergyat (az urhajon persze van
levego), akkor a gyertya langja milyen irnyba fog allni s a viasz milyen
format fog felvenni, fog-e folyni s ha igen, hogyan s merre ?
Mennyire szamit a korulotte levok testek, bolygok tomege s mennyiben
befolyasolja az urhajo forgasa, esetleg a kulonbozo sugarzasok a
gyertyalang jellemzoit ?

Remelem, a kerdesem ertheto.

Udvozlettel s erdeklodessl (es elozetes koszonettel) :

Sanyi

Koszonom Janos valaszat es a Pista reagalasat (ha meg itt van).

Szoval a mai memoriak eseten 100000 es egymillio kozotti elektronszam
rendelheto egy bithez.
Janos irta maganlevelben (regebben), hogy az elektronszam
Poisson eloszlasu.

Ezzel az eloszlassal dolgozva kiszamitottam, hogy mennyi annak a
valoszinusege,
hogy allando atlagarammal toltve a memoria tarolokondenzatorat az csak
felig teljen fel. Kijott, hogy enek valoszinusege 1/10^600 alatt van. Ez
elkepzelhetetlenul 
kicsi valoszinuseg, vagyis a mai szamitogepek mukodeseben ez nem jon
szamitasba mint statisztikus bizonytalansagi tenyezo. 

Mernoki szemmel szemleve a dolgokat, mindig gyanus, ha valahol tul kicsi,
vagy tul nagy szamok vannak. Ilyen esetekben az ember mindig
kihasznalatlan lehetosegekre gondol.

(Erre a valoszinusegre gondolva: sokkal biztosabb az, hogy en nem is
letezem, 
mint az, hogy kivanom a kondimat feltolteni konstans arrammal es az nem
telik fel, csak felig. :))

A kihasznalatlan lehetoseg pedig itt van elasva:

A miniaturizalassal az aramkorok sebessege no es az emlitett
statisztikus bizonytalansag szinten no. Minel tobb muveletet vegzunk
egysegnyi ido alatt, annal nagyobb a valoszinusege
a tevedesnek, mert:

1. a tevedesek szama (idoegysegenkent) a probalkozasok gyakorisagaval,
vagyis a sebesseggel aranyos
2. a kismeretu (gyors aramkorok) a statisztikus ingadozasok miatt
bizonytalanabbul mukodnek. (altalaban nem nulla a homerseklet :)

Tehat a jovoben valasztani lehet majd a lassu de megbizhato es a gyors
de nem annyira megbizhato szamitogep kozott. 

Ennek alapjan a jovo szamitogepere mar nem lesz altalanosan ervenyes a
mai programozasi szemlelet, vagyis az, hogy ha valamit valahova
eltaroltunk, akkor az az idok vegezeteig 
(egy rendkivuli esemeny bekovetkeztzeseig amit hibanak nevezunk) ott
marad.

Uj elvu gepekre lesz szukseg. Ezek elemeleten mar a mai matematikusok
gondolkozhatnanak, mert a logikai kapuk mukodoeset statisztikus 
modellekkel mar most is leirhatjuk
(felteteles valoszinusegi eloszlasfuggvenyekkel peldaul)
Tudtommal senki nem tamadta meg a problemat igy teljesen altalanosan.
Tevednek?

Szoval durvan fogalmazva nem az lesz a jovo problemaja, hogy a
bizonytalanul mukodo gepeken parhuzamosan futtassuk az alkalmazasokat es
valahogy kiszurjuk, hogy melyik gep tevedett.
Ez csak a problema redukalasa lenne a mai -megbizhato- gepek esetere.

Az lesz az igazi problema, hogy hogyan szerkesszunk olyan gepet, es
hogyan programozzuk azt be ugy, hogy minden egyes futtatasnal a gep
mas-mas eredmenyt ad(jon), de azek az eredmenyek a megoldando problema
valodi megoldasahoz elegendoen nagy valoszinuseggel kozel alljanak
olymodon, hogy a nem teljesen biztos, nem egeszen pontos eredmeny is
hasznalhato legyen.

Egy regebbi hozzaszolo kerdezte tolem levelben, hogy elfogadnam-e azt,
hogy a gep egy
veletlen hibas szamolas miatt ne adja ki a fizetesemet. 

Azt tudom erre mondani, hogy IGEN, ha ez ritkan tortenik meg. A mai
agressziv tarsadalomban a "tuleles" nem egy biztos dolog. (Eleg
elterjedt gondolkodasmod a kapitalista tarsadalomban a tuleles.) Ha a
bizonytalan de gyors gepek hasznalataval a tulelesem valoszinusege eleg
nagy, akkor en inkabb ezt valasztanam, mint a kis teljesitmenyu de NEM
bizonytalan gepet. 

Janos (Vaskalap) irta a nyaron, hogy nagy leptekkel haladunk e problema 
aktualitasa fele. Vajon mikor koszont rank az uj korszak?

Attila

> Szoval, 1947 juliusaban Uj-Mexikoban, Roswellben, 
> kozel az amerikai hadsereg egyik nuklearis kutato
> telepehez lezuhant egy UFO. (En tenykent kozlom 
> ezeket, mindenkinek sajat egyeni ugye, izlese
> megitelni a valos reszt) Termeszetesen a dolgot mai 
> napig nem erositette meg a kormany es nem
> is tudta hitelt erdemloen cafolni. 

Az a baj, hogy a roswell hivoknek pedig nem 
sikerult hitelt erdemloen bizonyitani, hogy UFO
baleset tortent. A level vegen talalhato URL-k
legalabb annyi 'ellenbizonyitekot', mit amennyi
'bizonyitekot' hoznak masok mellette.

> Elozoleg nem hasznaltak transistort,hanem a termeszetben 
> megtalalhato bauxit es egyeb banyakbol szarmazo germanium 
> es szelen alapanyagu diodakat.A vizsgalatok utan hirtelen 
> megindult egy specialis laboratoriumi korulmenyek kozott 
> eloallitot szilicium alapu alkatresz, a tranzisztor

Ezek szerint a szilicium nem a termeszetben talalhato? :-)
Azt nem tudom, hogy az _elso_ tranzisztort mibol csinaltak,
de sokaig meg a germanium tranzisztorok sokkal elterjedtebbek
voltak, mint a sziliciumok. Tehat a szilicium vagy germanium 
kerdes kotodik a tranzisztorhoz.

> gyartasa. Egy masik +jegyzes ezutan; Az eszkozok es 
> technologiak, amelyek a tranzisztor funkciot azonositottak 
> es amivel csinalhattak volna is egyet, 47-ben meg nem alltak 
> rendelkezesre.A termeszetben kutatva nagyon nehezen elkezelheto, 
> hogy csak ugy maguktol talaltak ra a megfelelo konduktivitasu
> sziliciumra.)

Nem persze, nem a tengerparton talaltak ra,
szennyezni kell kulonfele anyagokkal. Az elektroncsovet
vajon honnan loptak?  Hiszen az elektroncsovek elott
elektroncsovet sem hasznaltak. Miert pont a tranzisztor 
a gyanus a roswellianusoknak? Azt is hallottam, hogy masok a
lezert tulajdonitjak az UFO-ktol lopott tudasnak, 
hasonlo gondolatmenettol vezetve. (Hogy a piramisokrol,
Stonehenge-rol ne beszeljunk.)

http://www.af.mil/lib/roswell/
http://www.roswell.org/
http://www.charlotte.infi.net/~knapik/sec-ro.html
http://www.geocities.com/Area51/Corridor/8148/index.html

-- MfG/Bye/Udv - Simon Istva'n (hu/jp) - Istvan Simon (rotw) --
----- mailto: ---- mailto: -----