Boda Dezsonek es Kato Zolinak a Country zenerol

Nem vagyok szakerto, bar Koloradoban elek, ahol a vizcsapbol is country jon.
Egy munkanelkuli idoszakomban meg arra is vetemedtem, hogy egy country
zenekarban szajharmonikaztam egy musor erejeig. (Valoszinuleg nem ereztem ra
kelloen a mufaj izere, mert nem lett folytatasa bimbozo karrieremnek.) A
fiatal amerikaiak cikisnek tartjak es azonnal athangoljak a radiot, ha ez
szol rajta. (A hazaarulok! (;o))) Szerintem kb. akkora szazalekban talalhato
jo zene ebben a mufajban, mint amennyi a regi MTV-s (Magyar Televizios)
Tancdalfesztivalokon volt. (Ertse mindenki, ahogy akarja. Akinek az sok volt,
annak ez is sok.) 

Tkp. nem akarok rosszat mondani errol a szubkulturarol, mert a country
urugyen tobb (ha nem is szuperintelligens, de) kellemes, termeszetes es
egeszsegesen gondolkodo holggyel jottem ossze, ugy hogy I love this country!
(Mindenki ertse megint, ahogy akarja.) Ezzel a mufajjal kapcsolatban ismertem
meg egy itt elo magyar (?) zenesz munkait is. A fiut Be'la Fleck-nek hivjak
(igy, ekezettel), bendzson jatszik, szerintem fantasztikusan. Valoszinuleg
masodik generacios amerikai magyar, mert semmi akcentusa nincs. Bevallasa
szerint Blue grass zenesz, (ami allitolag egyfajta country).  Kizarolag a
neveben talalhato ekezet miatt elmentem egy koncertjere es szerintem kozelebb
van a dzsesszhez, mint a radioban hallhato countryhoz. A bandajaban van egy
basszgitaros, de az o hangszere inkabb egy basszgitar alaku szintetizator. A
masik, szinten vallra akasztos szintetizatoron jatszo (fekete) legeny a
ritmus szekciot adja. Valoszinuleg o hozta otthonrol es adta be a kozosbe a
dzsessz elemeket. Harman annyit tudnak eloben (valoszinuleg play back nelkul)
muvelni, mint egy hettagu zenekar. Na ennek a Be'la Flecknek van 4-5 CD-je,
az egyiket megvettem es tetszik. Mindenkinek ajanlom. Aztan majd lehet
vitatkozni, hogy ez me'g country vagy mar "igazi" zene.
LN

Koszonom Leirer Laszlo ajanlatat. Idokozben a Twelve Moons c. albumot mar
megvettem (szinten "vakon" valogatva, meg mielott a valaszodat megkaptam
volna). Eddig nekem is a Visible World tetszik a legjobban. Nem tudja
valaki, hogy milyen nyelven enekelnek az utolso szamban (Evening Land,
vagy valami hasonlo a cime). Azt hiszem a Twelve Moons albumon is ugyanaz
a no enekel, no de milyen nyelven?? Es mi lehet, a dalok szovege? Vagy
ennek nincs jelentosege?

Meg annyit hadd tegyek hozza, hogy a "vakon" valogatas nem egeszen jo
kifejezes, mivel igazabol a CD-boritok segitettek a valasztasban. Meg kell
hagyni, a Garbarek lemezek boritoja nagyon jol illik a zenehez. A Twelve
Moons-t pl. kifejezetten a borito alapjan valasztottam. Mostantol a
boriton kivul van mas tampontom is... 


Kato Zoli

Fencsik Gabor irja:
>A film tetszett, de a regeny magasan a film felett all.  Ebbol viszont
>nem vonnek le altalanos kovetkezteteseket a vizualis es irott kulturara
>vonatkozolag.  Meg ha minden egyes regeny jobb, mint a belole keszult
>film, abbol se kovetkezne feltetlenul, hogy az irott kultura magasabbrendu
>lenne a kepinel.  Elkepzelheto peldaul, hogy minden egyes film jobb, mint
>a belole keszult regeny.  Sajnos, a forgalom egyiranyu, ugyhogy nem tudjuk
>megitelni,  igaz-e ez az utobbi hipotezis, vagy sem.

A fentiekkel teljesen egyetertek. Lehet, hogy a vizualis alkotasoknak vannak
olyan inherens tulajdonsagai, amik abrazolasara az iras nem kepes es forditva.
Viszont attol me'g, mert nem fordithato egyik a masik nyelvere minden esetben,
me'g nem kovetkezik, hogy barmelyik is alacsonyabbrendu lenne a masikkal
szemben. A kepi kultura legertekesebb alkotasai szerintem allnak ugyanolyan
magas helyen, mint az irasos kutura hasonlo alkotasai. A problema nem itt
kezdodik szamomra. Hanem ott, amilyen format ennek a kepi kulturanak mai
*dominans* (tomegesen fogyasztott) valtozatai oltottek, es ahogy ezek a
formak: az amerikai tipusu tevezes, a hollywoodi filmek zome, a videok, a
divatos szamitogepes jatekok az irasos kulturat kezdik teljesen kiszoritani
az emberek eletebol. Es ennek karos hatasait is elsosorban a ma felnovo
gyerekeknel erzem kicsit zavaronak. Egyreszt, mert ez a tipusu vizualis
kultura azzal, hogy keszen talalja a kepeket, sorvasztja a gyerekek kepzelo-
erejet, de legalabbis nem sokban jarul hozza annak fejlesztesehez. Amig az
en generaciom indian konyveken nott fel, amikhez mindent nekunk kellett el-
kepzelni, addig az indian konyvekkel analog temak, amik ma foglalkoztatjak
a gyerekeket, tobbseguk kepi uton, TV, video, film utjan jut el hozzajuk,
ahol a befogadas passziv, mert keszen talalt kepeket kapnak, nem all szabad-
sagukban, hogy a sajat elkepzelesuket alakitsak ki, es ehhez erofeszitest
sem kell tenniuk, hozzaszoknak a keszen talalashoz, az azonnali kieleguleshez.
Vagyis ez valahol szellemi restsegre es igenytelensegre nevel.

Ami az English Patient-et illeti, ha nincs elvi akadalya, hogy a filmet is
olyan komplex modon valositsak meg mint a konyvet, akkor ez miert nem
tortenik? (Gondolom itt egy par keresetlen szot lehetne szolni a penz-
erdekeltseg szereperol.) Vagyis a fontos a gyakorlati irany, nem az elvi
lehetosegek. Es szerintem ez a tendencia, ha vannak is kivetelek, donto
tobbsegeben igaz a konyvbol keszult filmekre. Es ha igaz az, hogy az
E.P. eseteben a konyv joval a film felett all, akkor a masik problema az,
hogy mivel a dominans szorakozasi es kulturalodasi forma a film es nem
a konyv, az emberek tobbsege nem fog eljutni a konyvhoz. Az E.P.-t itt
persze csak mondandom illusztralasara hasznalom, mert ez a film valoszinuleg
olyan kozonseget valaszt ki maganak, amelyik - szemben egy kommerszebb film
kozonsegevel - olvasottabb.

Nem akarom persze tul sotetre festeni a kepet, nem allitom, hogy a kulturalodas
allapota korabbi idokben jobb lett volna, es a szorakozas es kulturalodas
tomeges meretu jelensege nem olyan regi keletu, ki tudja mit hoz a jovo.

-ll