Az erdeklodok figyelmebe ajanlom az alabbi raklapot:

http://www.isi.edu/~johnh/SOFTWARE/SCREEN_SAVERS/

Udv///Laci

Leginkabb  vitatkoznek.

A tomoritesrol egyetertunk. Egyebkent eppen mp3 zenet hallgatok es
meggyozodesem hogy a Sparc 4 cm atmeroju hangszorojan jol szol. :-)

A citacios index tenyleg eleg hatborzongato dolog, kulonosen ha pl.
Newton es Galilei korara gondolunk. Bar, ha jol emlexem Galileinek
eleg jo volt a citacios indexe, tobb egyhazi dokumentumban is volt
ra hivatkozas... :-\
1. A tudomany mar tenyleg nagyon szerteagazo es reszletekbe meno,
   mar ugy ertem hogy egy ember szellemi kapacitasahoz es hasznos
   uzemidejehez merten (16 ora/nap, ~40 evig).
2. Ha valaki otthon ul es magaban tori a fejet, komoly kockazata van
   annak, hogy felresiklik, mert nem tud rola, hogy masok ezt a vak-
   vaganyt mar bejartak, vagy felfedezi a spanyolviaszt. Ellenben ha
   sokat olvas, tobb idot megtakarithat, tamaszkodhat masok munkajara.
   Csapatmunka. (valaki mar irta itt a Tudomanyban, hogy Einstein kb.
   tiz evet veszitett, mert nem olvasta Bolyai vagy Lobacsevszkij
   munkait a gorbult terek matematikajarol).
3. A tudos emberek hivatalbol bizalmatlanok. Be kell bizonyitanod,
   hogy a kiindulo felteveseid helyesek. Vagy leirod a bizonyitast
   (am a szaklapok terjedelme korlatozott) vagy hivatkozol ra.
4. A tudomanyos felfedezesek jo resze csupan reszeredmeny. Egy ilyen
   reszeredmeny hasznossagat meri, hogy hanyan dolgoznak belole.

A scifi novellarol.
A realtudomanyokban ez a helyzet elkepzelhetetlen. Ha a holdra vagy
a marsra jarnak nyaralni, akkor azokat az urhajokat az o alapkutatasaik
nyoman fejlesztettek ki, alkimiaval nem lehet urhajot hajtani. Viszont
a human tudomanyokban, kulonosen a filozofia egyes agaiban ez a belterjes
hivatkozas-omledek valoban elkepzelheto, szerintem nem is kell a jovobe
mennunk erte. Nemreg autoradiozva hallottam egy studobeszelgetest, par
filozofus folytatott belterjes vitat pont a tudomanyrol (altalaban),
kozben itt-ott erintve a realtudomanyokat (neha szamitastechnikat is),
de olyanokat mondtak, hogy felallt a szor a hatamon, es mindekozben
lelkesen helyeseltek egymas epuletes kijelenteseire, szerencsejukre
nem jegyeztem meg a nevuket.

Udv///Laci

>Felado :  [Hungary]

>vesszuk eszre hogy egyre kevesebbet haladunk elore, mert itt a ter
>szovete mar sokkal ritkabb, es az ido sem a szokasos modon viselkedik.
>Tehat minnel kozelebb erunk a vilag vegehez, annal nehezebben jutunk
>elore, sebessegun mondjuk x km/s, es a megtett ut egyre kevesebb,


Szerintem nem ez a helyzet, hanem nincs kituntetett pont, igy "vilag szele"
sincs, ennek megfeleloen ehhez kozeledni sem lehet. A ter veges, de
hatara nincs. Amennyire tudom, az ismertebb modellek szerint beutazni 
tenyleg nem lehet, mert a ter gyorsabban tagul, mint a fenysebesseg.
(Ez nem mond ellent a rel-nak)

>>Az elektromos, es gravitacios eroterekrol kozismert, hogy a vonzoero a
>>tavolsag negyzetevel forditottan aranyos. Ezek voltak az elso torvenyek,
>>amelyeket ezekkel az erokkel kapcsolatban felfedeztek.
>
>Ime egy pelda. Miert pont igy kell lennie a dolognak. A fenti
>osszefugges csak azert igaz, mert tizes szamrendszerunk van, es a
>szamegyenesen a szamok linearisan helyezkednek el. Meg is lehetne


A tizes szamrendszernek ehhez semmi koze, barmely szamrendszerben
ugyanolyan alaku lenne. Ha a tavolsagmerteket nemlinearisan skalazzak,
az is csak a format befolyasolja, a lenyegi osszefuggest nem.  

>onkenyes.  A huszadik szazad tudomanya szerintem korcsosulasnak indult,
>olyan celokert kuzdenek a tudosok mint pl citacios rata, minnel tobb
>publikacio, a lenyeg meg kozben elsikkad, csak az a fontos hogy minnel
>tobbet idezzek, kez kezet mos, o is idez masokat, belterjesse valik az


Newton nem szuletik minden nap, es a tudomannyal foglalkozo
embereknek is meg kell elniuk. Valoban rengeteg szemet jelenik meg.
Nem hiszem, hogy ezt el lehetne kerulni. 
A dolog masik oldala, hogy a jelenlegi problemak bonyolultabbak,
nagyobb apparatust igenyelnek, egy ember egyedul csak kiveteles
esetben erhet el jelentos eredmenyt. Szukseg van tehat nagyon sok
ember kulimunkajara, akiknek szinten elniuk kell valamibol, akkor is,
ha (termeszetesen) nem mindegyikuk Newtonhoz merheto zseni. 

Udvozlettel
    Jozsef


>Felado :  [Hungary]

> Az altalunk eloallithato transzputerekben azonban csak kituntetett
> iranyokban kepes az informacio terjedni, s ez a 3 dimenzios
> racs-struktura miatt van.
> Ha 4 dimenzios racs-strukturaba rendezett sejtpocesszorokbol
> lenne a vilagunk, akkor az informacio terjedese a mi 3 dimenzios
> szemleletunkben barmely terszogben megvalosulhatna, egyenes
> vonalu terjedessel.


Nem ertem. Veges szamu cellat minden tovabbi nelkul be lehet
kotni 4 dimenzios racsba. A topologia viszonylag egyszeru.
Mi modon alakulna ki itt homogen, a 3 dimenzios tavolsaggal
aranyos, de iranyfuggetlen terjedes? (Feltetelezem, hogy a
terjedes sebesseget a valaszthato legkevesebb cellat erinto
ut soran erintett cellak szama adja)

Udvozlettel
    Jozsef