Kedves Rátkai Laci!

> Van egy pont, amiben ellentétesek a nézeteink, ez a 
környezettudatosság. Csinálod a Csipet Csapatot, tüneti kezelésben 
foltozzátok az ózonlyukat, de egyáltalán nem azonosulsz azzal, hogya 
Föld gyógyítását a saját, személyes életmód változtatásával kezdjük. 

Nincs olyan pont, amiben ellentétesek lennének a nézeteink, csak 
másképp látom a megoldást.
A tüneti kezelést most hagyjuk. Csak a mi tökéletlen logikánk és 
tudásunk lehet az oka, hogy egyáltalán a tüneti kezelés szót 
használjuk. Ami az egyik eseménynek oka, az egy másiknak lehet 
tünete. Erre szerintem kár szót vesztegetni, mert csak nézőpont 
kérdése az egész.

A saját életmód megváltoztatását egyéni szinten hatékonynaktartom 
ugyan, csak keveslem a hatását. Sajnos azt kell mondanom, hogy 
össznépi szinten annyit ér néhány ember megjavulása, mint 
madártejben a rigófütty.
Ahhoz pedig senkinek sincs se joga, se lehetősége, hogy tömegeket 
változtasson meg egyik napról a másikra. 
Amit Te javasolsz, az a hosszútávú és végleges megoldás, csak 
győzzük kivárni.

Ehelyett én foltozgatom az ózonlyukat, mert itt elvileg korlátozás nélkül 
dolgozhatunk. Senkire sem akarok változást kényszeríteni.
A hatásfoka ennek a foltozásnak is kérdéses ugyan, és könnyen lehet, 
hogy csak a saját lelkiismeretünket nyugtatgatjuk, de legalább teszünk 
valamit.

Annak ellenére, hogy nem reklámozom, igyekszem környezetbarát 
módon élni. 

Egyébként a Föld jelenlegi helyzetéről az a véleményem, hogy most 
önvédelmet folytat. Az ember belenyúlt egyes folyamataiba, ezért 
válaszul cunamik, hurrikánok, földrengések, árvizek, stb. várhatóak.
A Föld pont azt teszi, ami neki jó: igyekszik megszabadulni az 
élősködőitől. 
Ez ránk nézve nagyon szomorú, de ha jobban belegondolunk, 
megérdemeljük az elnevezést.

Az sajnos más kérdés, hogy kik isszák meg ennek a levét. Valószínűleg 
nem azok, akiknek csak egy tollvonásba kerülne, hogy törvénybe 
iktassanak, és be is tartassanak néhány dolgot.


> Most a politizálás helyett az egyéni érdekû szorgoskodásttartod 
helyesnek. 
A két ügyben ellentétesen viselkedsz, két ellenkezõ magatartásmintát 
adsz.
Igaz, hogy ez amúgy gyakori hozzáállás, mégsem jó ez így. Egyetlen 
lépéssel feljebb a két ügy - a politika és a Föld - már egy és ugyanaz. 
Ráadásul az önérdekû szorgoskodás környezettudatosság nélkül lefelé 
visz.

Csak tisztában vagyok a saját lehetőségeimmel. Az egyéni 
szorgoskodás mindennek az alapja. Enélkül semmi sincs. Még politika 
sem.
Én nem érzem azt, hogy kétféleképp viselkednék.

A politizálást amikor csak lehet, elkerülöm. Én politikustól önzetlen, 
jobbító szándékú cselekedetet még nem láttam, ezért nem is építek rá. 
(Magad uram, ha szolgád nincs!)
Talán érdemes lenne megnézni a Gentlemanus c. Eddie Morphy filmet. 
Tökéletes ábrázolása a politika útvesztőinek. 
Ettől többet én nem is kívánok nyilvánosan a politikával foglalkozni. A 
politika csak arra jó, hogy elterelje az ember figyelmét az igazán fontos 
feladatokról.
Egyébként pedig kíváncsi lennék rá, (de feleletet ide a listára mégsem 
várok) hogy pl. a 14. és 15. havi (virtuális) nyugdíj mennyiben járul 
hozzá a Föld globális felmelegedésének csökkentéséhez?
Tudom, még ettől is magasabbra kellene látnom. Látok is, de talán 
jobb, ha erről nem írok. 

> Az ak-listás föllépésedbõl sugárzik a mintaadás igénye, és szerintem 
nagy 
a tekintélyed, nagy a sodrásod. Az ilyen mellékes, mögöttes tartalmak 
hajlamosak észrevétlenül tapadni vagy öntudatlan, de erõs önigazolást 
adni. 
:-)

A második mondatot nem értem ugyan, de viccnek szántad, úgyhogy 
mosolygok rajta. 
Mintát csak annyiban kívánok adni, hogy akik engem olvasnak, hátha 
tanulnak tőlem valami jót is. 

> Ui.: Azt hiszem, a hasonlat nem önmagában lehet érv, hanem 
állításhoz tartozó érvet világíthat meg. :-)

Minden hasonlat kiváló magyarázat, és olykor kiváló érv is lehet, ha 
eltalálták a két jelenség lényegét. Ezenkívül erősíti azt a szemléletet, 
hogy minden, ami minket körülvesz, azonos szabályok szerint  működik. 
Sajnálom, hogy ebben ennyire eltér a véleményünk. Tudom, hogy Te 
nagy alakja vagy a listának, ezért remélem, hogy fog még közeledni az 
álláspontunk.

Remélem, nem fogalmaztam túl komolyan. :))

Baráti üdvözlettel:

István (Borsodból)

Sziasztok!

Az elkövetkező napokban még véletlenül se nyisd meg azt a levelet, 
amely az egyik olyan személytől érkezett, ki a levelező listádon van. Az 
ő tudta nélkül kaphatsz egy 
"invitation"című levelet. Ez egy VÍRUS, mégpedig olyan tipusú, 
amely az olimpiai lángot szimbolizálva leégeti a merevlemezed. Február 
2-án indult útjára és nincs még megfelelő védelem ellene. 
Amennyiben megkaptad az " invitation" levelet, ne nyisd ki, töröld, 
majd kapcsold ki a géped. 
Segíts ismerőseidnek és jelezd nekik is, főleg azoknak kik a listádon 
vannak.

Baráti üdvözlettel:Kata

Kedves Nissifer!

Parafadugóm akadna. Talán tudok segíteni is. Csak nem hiszek benne,
hogy jó megoldás az, hogy ha én bedugok egy lukat miközben a csónakban
ülő már fúrja a másikat. Inkább kivenném a kezéből a fúrót h ne nézzen
ki a csónakja mint egy svájci sajt.

De azért majd csinálok valamit.

J

Sziasztok!

Cgj Tupperweines levelere reagalnek.
En egyetertek vele es bevallom, hogy csodalom, hogy egyesek 
mennyire ragaszkodnak Tupperwein, Dahlke, Louis L. Hay altal 
megadott betegseglehetosegekre.

A valosaghoz legkozelebb szerintem megis Brandon Bays all (Belso 
Utazas), aki elgondolasa szerint barmely betegseget a magunkba zart 
negativ emlekek, erzesek inditjak el. Omaganak pl. nogyogyaszati 
daganata volt es megsem a noiessegeben kereste a problemat, mint 
ahogy azt az osszes tobbi iro tenne. 

Sokkal inkabb talalkoztam olyan emberekkel, akik addig ragaszkodtak  
fenti irok betegseg eredetehez, hogy letrehoztak magukban azt. Az 
emlitett konyvek egyike sem magyarul irodott. Jomagam tobbnyelvet 
beszelek magas szinten, ezert tudom, hogy a magyar forditas nem 
mindig egyezik az eredetivel. Tobbszor talalkoztam mar olyan 
helyekkel, amikor nem ertettem mit akar az iro, aztan rajottem, a 
fordito vihetett felre. 

Gyermekek betegsegevel kapcsolatban: nos igen, ez az igazi jo kerdes. 
Vannak olyanok akik azt allitjak, hogy a szulo karmajabol eredoen 
szuletik a gyerek betegen. A szulo problemaja vetul ki a gyerekre, amit 
eleg igazsagtalannak erzek. Ha en rossz vagyok, engem buntessen a 
sors.
A masik elgondolas szerint, a gyermek karmaja okozza a betegseget.
Barmelyik legyen az, nem hiszem, hogy barkinek lenne nagyon 
buntetese, mint egy artatlan, tehetetlen gyereket betegnek latni. 

Vegul meg azt szeretnem mondani, hogy azert az sem 100 %, hogy 
minden betegseget belso gondolataink, erzelmeink okoznak. Nem 
elunk burokban, es nem fennyel taplalkozunk. Minden ami korulvesz 
befolyasol bennunket. 
Egyre egeszsegesebben!

TChristmas

Kedves CGJ!

Ami a felsorolt reflexioidat illeti, ezek termeszetesen mind szubjektiv
velemenyek, egyfajta negativ iranyban. Most en egyfajta pozitiv iranybol
szeretnem _szubjektive_  megkozeliteni Tepperwein, Dethlefsen vagy  Dahlke
irasait a betegsegek jelenteserol, jelentosegerol. A betegseg a lelek
nyelve. Az uzeneteit komolyan kell venni, valamit nem csinalunk jol, tehat
valtoztatni kell az eletmodunkon.

2000-ben mellrakot diagnosztizaltak nalam. Akkor mutettel, kemoterapiaval es
25 besugarzassal meggyogyitottak az orvosok. :) Ak-s leven a kezelesek
idejen rengeteget hallgattam a 101 pozitiv allitas c. kazettat. (Szinte
ezzel keltem, es ezzel  fekudtem.) Minden mindennap mondogattam magamban,
hogy meggyogyulok, de nem valtoztattam semmit, addigi eletmodomon.
Meggyogyultam 5 evig tunet mentes voltam. Minden kontroll ezt mutatta.

2005. juniusaban egy csomot vettem eszre a nyakamon. A vizsgalatok soran
kiderult, hogy a nyakamban levo nyirokcsomon rosszindulatu daganat lett. A
tobbi vizsgalat megallapitotta, hogy a majam, a tudom is tele lett atteteles
daganattal. Muteni nem lehetett azonnal kemoterapiat javasoltak. 8 honapon
at kezeltek. Be es kijartam a korhazbol.

No, azert most mar igazan komolyan kellett vennem ezt a figyelmeztetest. Nem
veletlenul jelentkezett ujra a betegseg. Igenis atolvastam a fenti szerzok
osszes ilyen jellegu irasat, amit felleltem. Mert igenis adtak segitseget.
Persze nem szoszerint kell venni amit leirnak, de igenis _nagyon sok
segitseget_ adtak a dolgok lelki okainak felderitesehez.

Termeszetesen naponta  relaxaltam, legalabb 40 percet es gyogyitottam magam.
Ebben rengeteg segitseget kaptam Gal Istvantol, akit megkerestem rogton
azutan, hogy kiderult a baj. Istvan utmutatasa szerinti gyogyito
szeretetfeny relaxaciojaval naponta feltoltottem a testem, es megfogadva a
tanacsat, NEM szetbombaztam a beteg sejteket, hanem atalakitottam evvel a
gyogyito fennyel oket, es ujra egeszsegesse alakitottam azokat.
Idezem G.Istvant:

"Csoda csak a Szeretet által jöhet létre. Csoda csak ott következhet be,
ahol jelen van a Szeretet. Ahol jelen van a Szeretet - Jézus - ott a csoda
már nem csoda, hanem egy folyamat. A Szeretet müködésének folyamata.

Ha benned jelen van a Szeretet, akkor elsö dolgod önmagad szeretete. A
benned lévö betegség is Te vagy. Miért akarod mindenképpen megsemmisíteni
a betegséget? Ezzel önmagadat is megsemmisíted."

Hatalmas hit es hatalmas munka kellett hozza. Istvan ezt elore megmondta, ha
ezzel tisztaban vagyok meggyogyulhatok. Ereztem, hogy meg tudok gyogyulni,
de egy kicsit tartottam, attol, hogy lesz-e eleg akaratero bennem a sok-sok
munkahoz. Ez nyilvan egy kicsit akadalyozhatott a melytudatban, mert igaz,
hogy a honapok soran egyre kisebbek lettek a csomok, illetve reszben el is
tuntek, de nem haladtam ugy, ahogy en szerettem volna. Istvan hatalmas
szeretettel biztatott, es igaza lett. :)) KOSZONET erte ezuton is! Most a
januar vegi CT vizsgalat azt mutatta ki, hogy megallt a folyamat. Az orvosok
abbahagytak a kezelest. Marciusban kell csak kontrollra mennem, de tudom,
hogy meggyogyultam.
Mondhatjak a szkeptikusok, hogy persze a gyogyszertol gyogyultam meg.
Igen, nyilvan, de a lelki hozzaallas rendkivul fontos. Lattam a tobbi
tarsamon. Volt egy AK-s betegtarsam, aki bar mondogatta, hogy naprol
napra egyre jobban van, ezt meg ki is irta a korhazi szobaban a szekrenyere,
sajnos megis elment azota, noha nem volt atteteles, de lehet, hogy nem
volt igazan a lelke melyen is meggyozodve, hogy meggyogyul.

Egyszoval a fenti szerzok elgondolkoztattak, mi mindenen valtoztassak. Ezt
most valoban sorban meg is tettem, illetve megteszem, tehat _nem volt
felesleges idotoltes_ a muveiket komolyan vennem. Nyilvan nem lett volna
eleg, de nagyon sokat segitettek. Meg persze a hitem is sokat segit. :)

Sok szeretettel, egyre jobban: J. Zsoka

Kedves Gina!

>Vertem a fejem a falba, hogy most mi lesz?! Nekem végem!! Mivel 0 ft-ból
indítottam az üzletet, tele vagyok adóssággal és hát az halál...
10 perc múlva közöltem magammal, hogy ez csak hiszti... Csinálj valamit,
mert annak lesz eredménye!!!
És mindenki vegye tudomásul: HOGY TÉNYLEG MINDEN CSAK HOZZÁÁLLÁS KÉRDÉSE, A
TÖBBIÉRT MÁR CSAK NAGYON SOKAT KELL DOLGOZNI!!!
>
>
Egy barátom írta egyszer a következőt:
"Több hónapja vacilláltam, közben szenvedtem, hogy melyik fiút válasszam a
kettő közül. Egyszer aztán eszembe jutott, hogy mi lenne ha megkérdezném az
Őrző Angyalomtól! Nekem Ő volt  a tanácsadóm.
Az angyal a következőt mondta:
- Nekem teljesen mindegy hogy melyik fiút választod - jót, rosszat - csak
könyörgök DÖNTS már, mert amíg nem döntesz, nem tudok neked segíteni!"
>
- Valóban ez így igaz. Sok ember nem mer, nem akar dönteni, mert fél a
felelősségtől, vagy nem tanították meg a szülei a felnőtt életre. Pedig
dönteni kell, mert különben egyhelyben jár az ember nem tud haladni. Ha jó a
döntés akkor is lehet segíteni és a rossz döntés ellenére is lehet segíteni
valakin. Nyilván a jó döntés eredményesebb.
Te jól döntöttél. 10 perc után abbahagytad a hisztit, és lett eredménye.
Gratulálok, és kívánom, hogy sok sikerben legyen részed!
Szeretettel, István. (Bp.)

Kedves Lista!


A  #2657  levélben olvastam:

> Tepperwein szerint: "....a betegség és szenvedés igazi forrása mindig a
gondolkodásban keresendő, mégpedig a helytelen gondolkodásban."

> E saroktétel bár igen velős, sajnos több iskola is gépiesen ugyanígy
hirdeti, és már-már princípiumként tartják számon, holott eléggé keskeny az
a sáv ahol ez így fenntartás nélkül érvényes lenne.
Javítsatok ki ha tévedek, de rossz gondolatok önmagukban(!) még soha senkit
sem tettek beteggé. Ugyanúgy ahogy a jó gondolatok önmagukban(!) még senkit
sem tudtak meggyógyítani. Annál inkább a gondolatok ébresztette negatív vagy
pozitív ÉRZELMEK!
Az életerőre elsősorban érzelmeinken keresztül tudunk hatni. Mivel érzelmek
a gondolatoktól függetlenül is ébredhetnek bennünk, ezért elhamarkodott
lenne kijelenteni, hogy a betegség és szenvedés gyökerei MINDIG a helytelen
gondolkodásban lennének.
>
>
- Ezt a gondolat menetet így egészíteném ki az én véleményemmel: A
gondolatok ébresztette negatív vagy pozitív ÉRZELMEK által működésbe hozott
energiák hozzák létre testünkben a változásokat, amik betegségként vagy
gyógyulásként (egészségként) jelennek meg bennünk. Ezt a változást mi
nevezhetjük jónak, vagy rossznak pillanatnyi hozzáállásunk függvényeként.
Ugyanis sok esetben és általában, a betegséget rossznak nevezzük, aztán
lehet egy idő után megváltozik a hozzá állásunk mert ráébredünk, hogy az
adott betegség üzenete révén tudtunk változni, és tovább lépni.
Valahol, ha nagyon kukacoskodni akarok, akkor mégiscsak mondhatom azt, hogy
a gondolataink tesznek beteggé, mert a gondolatokkal hozzuk működésbe az
érzelmeinket és együttesen beindítják az energiát, ami a változást
megteremti.

Azt hogy vannak e érzelmek gondolatok nélkül szerintem nem lehet
bizonyítani, sem racionálisan sem misztikusan. Nem biztos, hogy mindig
mindent szét kell választani. Talán fölösleges is túlzottan belemerülni ebbe
a témába mert beleragadunk, és a lényegről fogunk megfeledkezni a
haladásról. Mondom ezt annak ellenére, hogy tudom: egyes vallások pl. a
buddhizmus célja is az érzelem mentes lét elérése itt  Földön.
Én személy szerint nem akarok megszabadulni az érzelmeimtől, mert engem ezek
is mozgatnak és tesznek azzá ami vagyok, és majd leszek, még akkor is ha
néha nagyon fáj.

Egy AK. gyakorlat: Képzeljetek el egy érzelem mentes "világot" itt a Földön!
(A Szeretet is érzelem.)
>
>
> Itt arra az elképzelésre sem lehet igazán hivatkozni, hogy a gondolat
lenne maga a Teremtő Erő.  Tudtommal ezt egyetlen misztikus iskola sem
állítja, vagy tanítja, azt viszont igen, hogy a gondolat az EGYIK oldala
(pólusa) ennek  a "csodálatos érmének". Egészségi állapotunk mindig a
gondolataink ÉS ÉRZELMEINK függvénye.
>
>
- Igazad van. Bár én is szoktam használni ezt a kifejezést, de tudom, hogy
így nem helyes. A gondolat eszköze a képzelet, transzformátora az érzelem,
indítja be és irányítja a Teremtő Erőt ami lehet a mi megítélésünk szerint
negatív, illetve pozitív a végeredményt illetően.
Ez az energia amit képesek vagyunk mozgatni, egy megnevezhetetlen, talán egy
kicsit felfoghatatlan, misztikus valami. Talán nem is érdemes kutatni utána.
Van. Fogadjuk el és használjuk. Mert a gyakorlat igazolja a létezését!
Jézus az általa "használt" energiát SZERETETNEK nevezi, amikor így fejezi ki
magát:
- Szeretettel, hegyeket lehet mozgatni!
Ki minek nevezi. Lehet kozmikus, egyetemes, és biztos még nagyon sok
változata van.
Jusson eszetekbe az agykontroll amikor azt mondja, hogy a meditációban
képzelj el egy számodra kedves helyet .... stb. Ezzel a felszólítással máris
beindítja az érzelmi motivációt.
Tehát a Teremtő Erőt a gondolat, a képzelet, az érzelem, együttesen hozza
működésbe. Vagyis nem biztos, hogy szét kell választani, mert akkor
valamelyik hiánya miatt megszakadhat az energia áramlás.
>
>
> Az amit Tepperwein "valódi énünk"- nek nevez, (bármi is legyen az)
mindenféleképpen valami egészen más mint a "tudat". A "tudat" a legtöbb
misztikus iskola szerint  is a lélek attribútuma!
A "valódi énünk" fogalma viszont lehet bármi (iskoláktól függően) a lélektől
egészen a személyiségig.
>
>
- Hogy mi - ki a valódi énünk? Hát erre a kérdésre azt gondolom ebben a
földi létformában igazán sosem fogjuk megtudni a választ. Elmélkedni lehet
róla, kérdés érdemes e?

>
>Utolsó idézet, mert máris túl hosszú a levelem :)
"A testünk mindig pontosan megmondja azt is, mit kell tennünk, hogy ismét
teljes harmóniában élhessünk."  Egy másik helyen úgy fejezi ki ugyanezt,
hogy a "testünk üzen" nekünk."

>Ez annyiban igaz, hogy valóban így TŰNIK. Az anyag, különösen a testünk egy
olyan "eszköz", ami tapasztalatszerzésre lett teremtve. (tudom, ez durva
leegyszerűsítés:)
A valóságban sohasem a testünk "üzen", hanem VALAKI, vagy VALAMI teszi ezt a
testünkön KERESZTÜL. (Ezt a "Valamit - Valakit" nevezze mindenki a saját
hite, vagy fantáziája szerint :) NEKI saját "magasztos" céljai vannak, de
ezek sokszor mások, mint az ego boldogságról, egészségről, és harmóniáról
alkotott elképzelései!
Életünkben talán ebből a vívódásból adódik a legtöbb gondunk.
Egyre jobban! CGJ
>

- Egyetértek. Leegyszerűsítve testünk csak a postás szerepét tölti be ebben
az értelemben veszi és átadja - megjeleníti többnyire betegség formájában az
üzenetet. Aztán vagy megértjük a kapott üzenetet, vagy nem.
Szeretettel, István (Bp.)