Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1400
Copyright (C) HIX
2001-02-27
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 orvvadasz (mind)  9 sor     (cikkei)
2 Re: hatvanyhalmaz szamossaga (mind)  154 sor     (cikkei)
3 most merre forog akkor? (mind)  19 sor     (cikkei)
4 -T (mind)  79 sor     (cikkei)
5 mobil telefon sugarzasa (mind)  19 sor     (cikkei)
6 negativ ellenallasu... (mind)  13 sor     (cikkei)
7 vadasz es a tavvezetek (mind)  22 sor     (cikkei)
8 elet (mind)  77 sor     (cikkei)
9 Re: Re: Coriolis ero (mind)  15 sor     (cikkei)
10 Re: elmelet (mind)  13 sor     (cikkei)
11 Re: Re: nyiltsag (mind)  20 sor     (cikkei)
12 Faj a szaja meg a korme. Es? (mind)  15 sor     (cikkei)
13 Re: Goldbach (mind)  9 sor     (cikkei)

+ - orvvadasz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Üdv!
Az orvvadásszal kapcsolatban arra gondoltam, hogy a fegyver csovebol
hangsebessegnel sokkal gyorsabban repulo golyo fel tudja annyira melegiteni
a levegot, hogy az reszlegesen ionizalodjon, raadasul a felrobbant lopor
gazait is "huzza" maga utan egy ideig, azok pedig plazma allapotban vannak,
igy elosegithettek a villamos iv kialakulasat. Addig nem is tortent semmi,
amig a loves el nem dorrent.

VL
+ - Re: hatvanyhalmaz szamossaga (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Matyas!

Nem egeszen termeszetes, hogy a matematikai levezetesek bizonyitasat a
matematikai gondolkodasrol szolo tarsalgas helyettesitse, de vegul is egyre
inkabb ez tortenik. En egyebkent korabban is irtam, hogy ez szamomra is
erdekes tema, es ugy latszik eljott ennek megvitatasanak az ideje. Bar
irod, hogy az egyebkent sertonek szamito jelzoidet nem szabad
szemelyeskedesnek venni, azonban mar a megszolitasodban erzodik, hogy annak
veszed. De megprobalok elvonatkoztatni ettol, mivel velhetoen Te is kepes
leszel ugyanerre, ha ujfent megkerlek erre. Latnivaloan megfeledkeztel a
matematikai gondolkodasmod mibenleterol, igy nem csoda ha kisse ossze vagy
zavarodva.

A matematika egy az ember gondolkodasa altal, de az embertol fuggetlen
objektiv leirasa a vilag matematikai jellegu dolgainak. A vilagmindenseg
eme osszefuggesei tobbsegukben rejtve vannak az emberi megismeres elol, es
a matematika tudomanyanak eppen az a feladata, hogy minnel tobb ilyen
osszefuggest felfedezzen. Tehat a tudomany egy folyamat, amelyben a
korabban felfedezett dolgok segitsegevel, es azokat felhasznalva
probalkozunk uj dolgokat felfedezni a vilagban fennallo osszefuggesekbol. A
folyamatos fejlodesbol kovetkezoen az adott idopontban hasznalatos
szabalyok, definiciok, torvenyszerusegek, fogalmi rendszerek tobbe-kevesbe
mindig ideiglenesnek tekinthetok, mivel ezek megalkotasaban nem lehetseges
figyelembe venni a jovoben felfedezesre kerulo ismeretlen
torvenyszerusegeket. Ebbol kovetkezoen az uj felfedezesek beilleszthetosege
a regi szabalyrendszerbe elvileg nem biztosithato. Ha az uj felfedezes
beillesztheto a regi szabalyrendszerbe, akkor hurra, kedvezo helyzetben
vagyunk, mivel az uj felfedezessel egyutt sem valtozik a regi elmelet
konzisztenciaja, ellentmondasossaga. Azonban, ha az uj felfedezes lathato
modon ellentmondasban van a regi szabalyrendszerrel, akkor sokkal
bonyolultabb a helyzet. Nyilvanvaloan az egyik hibas a ketto kozul, de ha a
felfedezes minden ketseget cafolandoan igaz, a szabalyrendszerrel van gond.
De az uj felfedezesbol meg nem kovetkeznek kozvetlenul az uj szabalyok,
mivel egy felfedezes, es a szabalyrendszer ket kulonbozo dolog. Ilyenkor
tudhatjuk, hogy a regi szabalyok nem tokeletesek, de uj szabalyrendszer
hijjan tovabra is hasznalni kenyszerulunk a regit, amig az uj
szabalyrendszert letre nem hozzuk. A tudomanyok tobbsege hemzseg az
ellentmondasos ismeretektol, sot nemely tudomany meg is elegszik az
ismeretek osszegyujtesevel, es nem foglalkozik konzisztencia keresesevel. A
matematika tudomanya nevezheto a leginkabb konzisztensnek, de ettol meg
eppen ugy tudomany marad, mint barmely masik. Vannak benne ellentmondasos
paradoxonok, eldonthetetlen kerdesek, es a szabalyrendszerek gyakori
valtozasa miatt rendkivul bizonytalan a szabalyrendszerek konzisztenciaja.

Az en felfedezesem egyreszrol kovetkezik mas ismert allitasokbol, masreszt
ellentetes nemely allitasokkal, igy kozvetlenul bizonyitja a
szabalyrendszer inkonzisztenciajat. Nyilvanvaloan illuzorikus azon
elvarasod, hogy az uj allitasok legyenek konzisztensek a
szabalyrendszerrel, ha az inkonzisztens, es szinten ugyanez a helyzet azon
elvarasoddal, hogy adhoc uj szabalyrendszert varsz el tolem. A regin is
sokan, es sokat gondolkodtak, megis hibak maradtak benne, es teljesen
elhamarkodott lenne jelen pillanatban uj szabalyrendszert tervezni. A
felfedezesem bizonyitasanal olyan modszereket alkalmaztam, amelyek reszben
talan regimodiak, XIX. szazadbeliek, azonban ezek segitsegevel is, ezen
szemleletek szerint bizonyitja a szamossag teteleinek inkonzisztenciat.
Altalaban egy matematikaban jartas embernek nem okozhat gondot, hogy egy
regimodi bizonyitast megertsen, vagyis hagyomanyos modon gondolkodjek,
mivel mint fentebb irtam a matematika nem a pillanatnyi szabalyrendszerrol,
hanem az objektiv valosagrol szol. Mivel a XX. szazadban letrejott
formalizmus, es axiomatizmus szinten a korabbi matematikara epitkezik, es
mivel nem vehette figyelembe az en mostani felfedezesemet, ezert orokolte a
regi rendszer inkonzisztenciajat. Magyaran Cantor szamossagra vonatkozo
elmelete idoben megelozte az altalad oly nagyra becsult formalis
bizonyitasok korszakat, igy Cantor teteleinek bizonyitasa, es cafolata nem
kotodik a formalizmushoz, mint ahogyan a matematikai osszefuggesek
felismeresenek kepessege sem. Igy az axiomatikus formalizmus
inkonzisztenciajanak bizonyitasa egy ettol fuggetlen problema. Sot, mivel
az axiomatikus felepites orokolte a korabbi hibakat, csak foloslegesen
terhelnem magamat, es masokat azzal, hogy ezen belul keresgelem azokat a
hibakat, amelyek egyszerubben, mar a forrasnal is bizonyithatok. Sot a
hagyomanyos bizonyitasi formak az erenyeive valnak a levezeteseimnek,
hiszen mentesek a hibas axiomarendszer hatasaitol.

>>Azert itt megkerdeznem, hogyha egy halmaz vegtelen, es
>>szamokbol all, akkor hogyan hianyozhatnak belole a vegtelen
>>szamok?
>miert kellene, hogy benne legyenek? mint emlitettem, a
>vegtelen eleve nem szam. masreszt valobannem kovetkezik.
>mondok egy analog peldat: ha egy halmaz harom elembol all,
>akkor egyaltalan nem szukseges, hogy benne legyen a harmas
>szam. vegtelen halmaz sem azt jelenti, hogy benne van a
>vegtelen. a vegtelen nem szam, hanem tulajdonsag.
Hat eleg gyenge analogia volt, de folytassuk ezt, mivel kozelebb visz az
alapfogalmakhoz. A termeszetes szamok reszhalmazainal az is bizonyos, hogy
a halmazban levo legnagyobb szam legalabb akkora, mint a halmaz
szamossaga-1 (-1 a 0 szam miatt). Ezen osszefugges kiterjesztese a
termeszetes szamok egesz halmazara azt jelenti, hogy a halmazbeli
legnagyobb szam legalabb vegtelen, barmit is ertsunk alatta, bar elegge
szuksegszeru, hogy ez esetben a vegtelent szamnak tekitsuk. Ha az
axiomakbol ez nem kovetkezne, akkor ezert az axiomakat okold, ne a
termeszetes szamokat, es ne engem. Ne hagyd, hogy az axiomak hibai a jozan
gondolkodasod fole kerekedjenek! Nem Peano volt az elso ember, aki a
termeszetes szamokkal foglalkozott, es raadasul az en gondolataimrol sem
volt tudomasa. (Ez a bekezdes veheto valasznak F. Janos kerdeseire is,
akinek ugyanezen allitas megertesevel voltak nehezsegei.)

>>Nem tudom, belattad-e mar, hogy amikor a racionalis
>>szamokat szamlaltam az egesz szamok Descartes szorzatanak
>>grafikus reprezentaciojaban, akkor a szamlalas vegtelenben
>>vett hatarerteke eppen az irracionalis szamok
>>definiciojahoz vezetett?
>"szamlalas hatarerteke" bad command or filename.:)
>nincs ilyen fogalom a matematikaban,
>te sem definialtad.
De igen. Eleg hosszadalmasan, es reszletesen vezettem le a korabban erre
vonatkozo cikkeimben, ezen a helyen nem is tudnam megismetelni, de ha ujra
elolvasod, mindent megerthetsz. Valamit azert mas megkozelitesbol, nagy
vonalakban.

A tortek (racionalis szamok) kifejeznek egy mennyisegi aranyt. Az
irracionalis szamok olyan aranyt fejeznek ki, amelyek nem allnak elo veges
szamok aranyaikent, de tetszoleges pontosaggal megkozelitheto azokkal,
mikozben a kozelitesben egyre nagyobb szamok aranyait hasznaljuk fel.
Vagyis az irracionalis szamok a racionalis szamok hatarertekeikent
definialhatok, amikor is vegtelen nagy szamok aranyairol beszelhetunk.
Peldaul
pi = limesz egeszresz(pi*n) / n
vegtelenben vett hatarerteke, ahol a hatarertekre definialhato ket vegtelen
szam. Termeszetesen itt nem pi ujabb kiszamitasi lehetosegerol van szo,
hanem annak megmutatasarol, hogy ilyen sorozat barmely irracionalis szamhoz
konstrualhato. Ha n ertekeinek peldaul kizarolag tiz hatvanyait valasztjuk,
akkor az irracionalis szamok tizedes torttel valo kozeliteset kapjuk. Az
egeszresz fuggvenyt mas kerekitestipusokra is cserelhetjuk, hogy ezzel
balrol (alulrol) valo kozelitest masra csereljuk.

>>Ha ez megvan, akkor az egesz szamok emlitett
>>kettos szamossaga mar konnyen kikovetkeztetheto.
>"kettos szamossag" undefined
Valami ujat megis csak illik felmutatnom, ha mar be akarok vonulni a
matemetikai tankonyvekbe :) Egyebkent eppen azt irtam, hogy ez a definicio
az allitasaim kovetkezmenye, igy ezen allitasaim kepezik a definiciot.

>>Marpedig, ha a racionalis szamok hatarertekeikent
>>eloallo irracionalisok megszamlalhatatlanok, akkor az
>>egesz szamok vegtelen halmaza szinten megszamlalhatatlan.
>elozo veres vitadbol tanulva megkerdezem, hogy ez itt
>metametikai implikacio, vagy csak egy koltoi "akkor"?:)
>matematikai implikacionak ugyanis nem jo.
Ez implikacio (ha...,akkor...), es persze jo.

>valamely X halmaz elemeibol kepezheto sorozatok ugyanis
>bovebb halmazt alkotnak S(X), mint a halmaz vegtelen
>reszhalmazainak halmaza H(X). igy a sorozatok
>hatarertek eikenek halmaza L(S(X))nyilvanvaloan lehet
>nagyob szamossagu, mint X.
Nem ertem, hogy jon ez ide. Ezek szerint nem volt vilagos szamodra a
'konnyu kikovetkeztethetosegem'. Akkor megegyszer: A racionalis szamokat
veges egesz szamparokkal definialhatjuk, es ezert a veges egesz szamok, es
a racionalis szamok szamossaga azonos (megszamlalhatoan vegtelen). Az
irracionalis szamokat viszont vegtelen nagy egesz szamparokkal
definialhatjuk, ezert az irracionalis szamok, es a vegtelen nagy egesz
szamok halmazanak szamossaga is azonos (megszamlalhatatlan).

Udv: Takacs Feri
+ - most merre forog akkor? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

az elmult napokban olvashattunk elmeleti
megfontolasokat arrol, hogy miert/miert nem oka a
Coliolis ero a furdokadi orvenynek. En kiprobaltam, a
mi sajat orvenyunk otthon balra forog. A tietek?

A sozmbati szamban olvastam Takacs Feritol, hogy a
lefolyo viznek elhanyagolhato  a vizszintes
komponense. Ez nem igaz, hiszen a kadban a viz
magassaga sokkal kisebb mint a kad hossza. Hacsak
nincs valakinek egy keskeny es magas un. allokadja:-)

Zoli

__________________________________________________
Do You Yahoo!?
Get email at your own domain with Yahoo! Mail. 
http://personal.mail.yahoo.com/
+ - -T (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

dgy,

>> a(z abszolut) homerseklet az adott terfogatban rendezetlenul mozgo
>> reszecskek egy szabadsagi fokara juto atlagos energiajanak merteke.
>
>Tevedes! Ez a homersekletnek NEM termodinamikai, hanem statisztikus
>fizikai definicioja. Ami ugyan nagyon szep tudomanyag, de a termodinamika
>sokkal altalanosabb!
Na ez vegre vilagos beszed. Tehat mindig meg kell mondani, mi szerint
definialunk.
Statisztikus fizikai ertelemben nincs ertelme negativ abszolut
homersekletrol beszelni,
termodinamikai ertelemben van, mert


>Abban pedig a homerseklet definicioja _eleve_
>differencialis: mint mar korabban is szerepelt: az abszolut homerseklet
>a dE = T dS kepletben szereplo egyutthato.
Ezt persze en is megemesztettem, csak (minthogy keves termodinamikai es sok
villanyos szoveget olvasok) mindig hianyzik a "differencialis" jelzo a
negativ abszolut homerseklet melle. De ha ez mindig odaertendo, akkor nincs
miert kekeckednem.

> Nem itt kell kezdeni a tudomany megreformalasat...
Szo sincs reformalasrol. (A Vaskalaposak kulonben sem reformalnak :-) Csak
nem jol interpretaltam valamit, aminek, mint latod, kiderult az oka is.
Nyilvan az altalam irt peldakbol lathatod, hogy eszembe sincs a
differencialis definicio alapjan számitott es ertelmezett negativ abszolut
homerseklet jogossagat ketsegbevonni, hisz magam is irtam egy csomo olyan
peldat, amelyben nemegyensulyi rendszerekrol volt szo.
Ha meg mindenfele megkotest teszunk a reszecskek energiajara (alulrol
korlatos, felulrol korlatos), akkor barmilyen disznosag elofordulhat.

>dgy (fizikus, aki egyebek kozt a negativ homersekletbol is vizsgaztat)

Minden tiszteletem a fizikusoke. Bar nem beszeltunk volna el egymas fule
mellett, ha nem sporolnak el folyton a differencialis szot a negativ
homerseklet elol.


Jozsef,

>A homerseklet definicioja elvalaszthatatlan az entropia definicioja-
>tol. Szeretnek a DQ=T.DS  osszefuggest megtartani. Szeretjuk azt mon-
>dani, hogy a ho a magasabb homerseklettol az alacsonyabb fele aram-
>lik, es az entropia novekszik. Ehhez jobban ragaszkodunk a egesz le-
>iras belso egysege ezt kivanja, mint azt hogy megszokott homerseklet
>kepunk maradjon meg.
>Pontosabban ugy kellene mondanunk -- DS=DQ/T --, hogy az entropia
>novekedes azt jelenti, hogy a ho" a kisebb 1/T helyrol a nagyobb 1/T
>helyre megy. Ha a ho" az egyik helyrol a masikra megy, akkor akkor
>azt kell mondanunk, hogy az egyik helyen az 1/T kisebb. Esetleg
>negativ.


Ez igy rendben van, ld. a fentebbieket.
De, mint latod, van azert ketseg is:

>> Felado :  [Hungary]
>> 1.  Hogyan es mivel mernenk a negeativ homersekletet ?
>
>Szerintem a legszemleletesebb, ha a kulonbozo allapotol betoltott-
>segenek aranyaval:  exp (-E/kT)


A kerdes ugyanis nem erre vonatkozott, hanem arra, hogy milyen fajta
homerovel.
Es erre nagyon bonyolult a valasz, mert ha egy nemegyensulyi rendszer
termodinamikailag definialt homersekletet egy statisztikus fizikai
homerseklet definicio alapjan mukodo es beskalazott homerovel merjuk, akkor
a mert mennyiseg kizarolag a homero statisztikus fizikai homerseklet
definicio alapjan ertelmezheto homersekletet fogja jelenteni.
Plazmaknal, gondolom, valami spektrometer lehet jo, hogy a fekete lyukba
milyen homerot lehetne beledugni, annak megvalaszolasat meghagyom a
fizikusoknak :-)
Ha viszont az erdekel, hogy a negativ differencialis ellenallast mivel
merjuk, akkor elmondom, hogy kozonseges ohmmero arra sem jo.

Janos
+ - mobil telefon sugarzasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Két adalék a sugárzás ügyében:

1.)  Úgy értelmezem egyikotök levelét, hogy a sugárzás hatását már a
galambok is megérzik, és zavarja oket. Ezzel kapcsolatban megjegyzem,
hogy itt Budapesten, a Madách-házakban (ahol lakom) százával vannak a
galambok, amelyek nem hederítenek a bázisállomásra és a földön
mászkáló mobilozókra (akik vannak olyan számosan, mint a galambok).

2.) A Magyar Elekrtotechnikai Egysület hivatalos lapjának, az
Elektrotechnikának 94. évfolyam, 2. számában (2001. febr.) dr. Varjú
György  cikke foglalkozik a témával, amelynek címe: A mobil telefonok
és bázisállomások elektromágneses terének egészségi hatásairól. A cikk
utáni közlemény arról tájékoztat, hogy megalakult a hazai EMC (Electro
Magnetic Compabilty) szakértoi csoportja a Gazdasági Minisztériumban
és pontosan felsorolja a tagokat címekkel, munkahelyekkel telefonokkal
stb.

Üdv:
Imre.
+ - negativ ellenallasu... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Mint ahogy nincs negativ ellenallasu elektronikus eszkoz (csak olyan,
>amelynek bizonyos feszultseg intervallumban negativ differencialis
>ellenallasa van), ugy nincs negativ abszolut homerseklet sem.
Haaat, ha nem passziv elemre gondolunk, hanem - mint irod - elektronikus
eszkoz, az bizony van, nem is csak kis tartomanyban az, ha nem is +/-
vegtelenben. Meg en is csinaltam mar ilyet. :-))
(Tudom, nem a temahoz tartozik.)

hjozsi.

Ps: sajnalom, hogy a hegyvonulatok miatt abnormalis iranyban forgo
ciklonokrol, anticikonokrol nem irtatok semmit. Valahol utana lehetne
nezni, kerdezni?
+ - vadasz es a tavvezetek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udvozletem!

Lenne egy keresem. Irja mar meg legyenszives valaki ide a listara, mik
is voltak pontosan a korulmenyek az aramsujtotta vadasznal. 
Peldaul, milyen fegyvere volt (legpuska-e vagy loporos), mekkora volt a
vezetekben a feszultseg, mekkora volt a tavolsag kozte es a drot kozott,
stb. Enelkul tenyleg csak talalgatni lehet, meg heteket elvitatkozgani
hasztalanul, hogy is lehetett, mint is lehetett, ahogy az a TIPP-en
megtortent az eset utan par nappal. Koszi.

A Corilois erohoz javaslatkent csak annyit, hogy ha valaki teheti (pl.
vegyi uzemben, uzemi konyhan dolgozik, ahol nagy tartalybol eresztik le
a folyadekot) ellenorizze mar, hany szazalekban forog jobbra es hany
szazalekban balra az orveny. A mosdokagylo, de meg a furdokad eseteben
is van egy erosen zavaro tenyzo: a lefolyoba epitett kereszt alaku racs,
vagy koncentrikus lyukak. Egyikuk se igen kedvez egy kozponti orveny
kialakulasanak. 
A lenyeg, hogy egy szep nagy edeny kell, ahol viszonylag hosszan tud
viszintesen aramolni a folyadek, mielott eleri a kifolyot. Itt talan
lesz eleg ido arra, hogy a C-ero gyozedelmeskedjen a veletlenszeru
zavarokon.
						Valkai Sandor
+ - elet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

egy-ket  elvi jellegu pontositas:
Gogy:
>Sehol! (illetve attol fugg, milyen szovegkornyezetben akarod ertelmezni)
>Nem definialhato fogalom, vagy legalabb is a legjobb definiciokra is
>akad kivetel.
pontosabban. van egy nemdefinialt, reszben szubjektiv fogalma az embereknek
az eletre, amelyhez barmilyen egzakt definiciot is alkotunk, altalaban lesz
olyan valaki, akinek a szubjektiv kepevel ez nehan esetben nem vag egybe. no
de ez azert van, mert az az eletfogalom szubjektiv, a masik meg objektiv.
lehetetlent hiaba akarunk.
a masik kulonbseg pedig, hogy a mindennapi eletfogalom kulso jegyekre
alapul, a tudomanyos pedig elvi, belso, szerkezeti jegyekre kivanja azt
alapozni, mert abbol ki tud valamit hozni a kulso jegyekre, forditva visoznt
eleg nehez.
minden olan "ilozofikusnak" mondhato fogalomalkotasnal, ahol egy mindennapi
fogalomra teoretikus fogalmat probalnak alkotni, ugyanezekkel a dolgokkal
kell szembenezniuk, ez nem az elet temajanak specifikuma, hanem a dolognak,
amit csinalni szeretnenk.
Gyula:
>Sajnos szerintem a kerdesre nincs *objektiv* valasz.
szerintem a kerdesnem objektiv. a mindennapi elet fogalmunk nem objektiv,
egy azt kozelito objektiv fogalmat viszont konnyen tudunk hozzakeresni. pl.
a kemoton.
>Definiciot persze lehet gyartani, van is ertelme, de attol az meg nem
objektiv.
dehogynem objektiv. pont hogy objektiv, a baj az, hogy termeszetesen a
szubjektiv fogalom nem fog hozza igazodni.
>Aminek van ertelme az az, hogy 'ha az eletet igy es igy definialom,
>akkor ez meg ez a micsoda eloleny-e'.
igy van, objektiv kerdesre van objektiv valasz.
>Altalad emlitett szaporodast en habozas nelkul kihuznam. Biztos
olvastad/lattad a Solarist. Nem szaporodik, megis elolenynek hivnam
>osztonosen. Hasonlo az anyagcsere is.
viszont nem kepes fejlodesre. ahhoz, hogy fejlodni tudjon, kell benne
valamiolyan, amit tud valtozni, es szelektalodni.
persze mondhatja valaki,hogy az eletet eleg statikusan felfogni, de
szerintem dinamikus dolgot ertuk alatta, tehat fontos a fejlodeskepesseg is.
viszont tenyleg lejebb is lehet vinni a kriteriumokat, csak akkor tudnikell,
hogy ettol meg lesz egy masikkategoria, ami plusz tulajdonsagokkal i bir.
is.
>Virusoknak nincs, megis az *en* osztonom azt mondja, hogy valamilyen
szinten elolenyek. DNS-re kart szot vesztegetni, nagyon antropomorf
feltetel.
a mai biologiai konszenzus neme rt ezzel egyet. viszont ez az "en igy
definialom" esete. a biologusok ezt mondjuk onreprodukalo, de anyagcseret
nem foyltato rendszernek nevezik. hogy melyikre bigyeszted ra az "elet"
cimket, nem lenyges.
>Mindharom feltetel azert lett kitalalva, mert akkor amikor leirtak, ezek
olyan tulajdonsagok voltak, amikkel az altaluk szubjektiven elolenynek
tekintett dolgok
>rendelkeztek, mig az altaluk nem elolenynek tekintett dolgok nem.
nem, a feltetelek eleg absztrakt elvek miatt vannak, reprodukcio es orokites
a fejlodes miatt, az anyagcsere  az aktivitas es az individualitas miatt
van, akulso tertol valo szeparacio pedig azert, hogy rendszernek, egysegnek
lehessen mondani. az elet ehat egy fejlodni kepes, aktiv rendszer.
van egypont, ami nem tul sziklaszilard ebben a fejlodes nem csak
evolucioval, hanem masfajta algoritmusokkalis tortenhet. lehet egyedi
fejlodes,, amikor a szelekcio egyeden belul tortenik valahogy, lehet
mindenfele optimalizacios strategia. ezalapjan lehettalan masfajta fejlodo,
aktiv rendszerek, es a Solaris talan elolenynek modhato, ha fejlodni kepes.
evolucio hijjan az a nagy kerdes, hogy hogy tud kialakulni? (na majd Zoli
mond valamit:)
Andras:
>Ugyhogy nekem az az allaspont szimpatikus, hogy nincs eles hatar elo es
elettelen kozott, fokozatok, atmenetek vannak.
a fokozatokkal egyetertek. kulnbo kategorik lehetsegesek, amlyek sok
szempontbol vannak osszeteve, es ezek kis fokozatokban kombinalhatoak. az
atmenetekkel nem ertek egyet, hiszen valami vagy beletartozik
egykategoriaba, vgy nem. a fokozatok fel nem ismeresenek hianyabn tunhet a
dolog folytonosnak, atemnetinek, zavarosnak.
>A robotlegy elo-e, vagy sem, jo kerdes. En annak tartanam. Az elso
>mesterseges eloleny valszeg egy bakterium lesz. Egy robotbacilus ;-)
itt meg a "mstersegesen letrehozott" kerdeses. genmanipulacio->DNS
atultetes->termeszetes osszetevokbol mestersegesen
osszerakott->mestersegesen eloallitott termeszetazonos anyagbol
osszerkott -> mestersegesen mesterseges struktura letrehozasa (robot)
math
+ - Re: Re: Coriolis ero (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Takacs Feri:
En nem nagyon ertek a fizikahoz, es ezekhez a dolgokhoz, csak annyira, hogy tud
om, ezeket a kerdeseket nem lehet ilyen szinten eldonteni, ugyanis a reszeltekb
en van a lenyeg. Tehat pontos szamitasok, szimulaciok kellenek. Azok a magyaraz
atok, amikrol irsz, attol felek, hogy becsleseket tartalmaznak, amelyeknek pont
atlansaga esetleg rossz eredmenyt adhatnak.
A kadban keletkezo zavarrol irtam, hogy elismerem, hogy nem szimmetrikus, viszo
nt emlitettem, hogy nem a zavar abszolutertekenek integralja, hanem integraljan
ak bszolut erteke szamit, masreszt mig egy ideig valoban eltorzitja a folyamato
t, a zavar elultevel a lefolyas folyamata "normalis" lesz, es ebben az atmenetb
en a Coriolis ero meghatarozo tenyezove valhat pont a zaj elcsitultaval...

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: victoria.mindmaker.hu)
+ - Re: elmelet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Csaba elmeleterol a vonzerok nemletezeserol.

a felvilagosodas koraban volt az elektromossagra ilyen elmelet, mert nem
volt tul szimpatikus, hogy van vonzas es taszitas is, ezert mindent 
taszitassal akartakmagyarazni. Konnyu egy-egy ilyen hipotezist
felallitani, de aztan ha valamit kezdeni akarsz vele, akkor axiomat
izalni, formalizalni kell, szamolni kell vele, magyarazni mindent,
ellenorizni, stb. ezek soran ezek az elmeletek velhetoen nem veletlenul
buktak el. Ha komolyan gondolod, te is bejarhatod ezt az utat.:)

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: victoria.mindmaker.hu)
+ - Re: Re: nyiltsag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

zoli:
>Az emlitett nyiltsagot a demokraciaban kevesbe a 
>maganembertol, mint inkabb a kozelet szereploitol kell 
>megkovetelni, hiszen az o szandekaikon es donteseiken tomegek
> sorsa mulik.
hat persze, az iskolaban is a tanar ellenorzese miatt a tanar
"intezkedeseit" azaz a jegyeket kell nyilvanossa tenni. csakhogy ahhoz,
hogy ez erdemi legyen, azt is nyilvanossagrakell hozni, hogy mi is volt
az gy, tehat, milyen dolgozatra adott ilyen jegyet. ki lehet dolgozni
talan egymodszert, hogy ez nev nelkul menjen, de nehezkes. amikor
serelem er valakit, akkor ugyis elo kell bujnia a titkossagbol.

a birosagon peldaul a nyltsagot a nyilt targyalasok jelentik, ahol barki 
megtud hatja, hogy milyen ugyben kit mire iteltek el. szoval a demokracia
a szemelyi adatok titkossaga es nyiltsaga kozottinagyon pontos es keskeny 
hatarvonalon van.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: victoria.mindmaker.hu)
+ - Faj a szaja meg a korme. Es? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A >>szaj-es koromfajas<< nevu betegsegrol gyermekkorombol
maradtak meg emlekek, radiohirek foszlanyainak formajaban.
Akkor sem nagyon ertettem: szegenyeknek faj a kormuk meg a
szajuk, de mi ebben olyan nagy baj?

Azota (szerencsere) nem nagyon volt alkalmam tajekozodni
ezugyben, de most megint. A sajtobol az derult ki, hogy a
betegseget virus okozza, de egy TIT-szintu rovid leiras is
sokat segitene ertetlensegemen...

Udv///Laci

PS: a coriolis ero a furdokadban annyira kicsi, hogy sokkal
komolyabb korrelaciot lehet kimutatni mas zavaro hatasokkal,
pl. melyik kezzel huzom ki a dugot...
+ - Re: Goldbach (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves z2!

Nem akarom hosszura nyujtani a levelemet, mivel bar irigylesre meltoan
lenyugozo a gondolatmeneted, azonban egyenlore nem latom azt, hogy
p[0] * (1+Y[i])/X[i] = 2*m,
egyenlosegbol  p[0] | 2*m kovetkezik. Mi zarja ki a
(1+Y[i])/X[i] | 2*m, vagy a p[0]*(1+Y[i])/X[i] | 2*m lehetoseget?

Udv: Takacs Feri

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS