Elek Gabor irja:

  "Ugy latom, tul sok tehetsegtelen, hitvany ember el a nepies-urbanus
   ellentetnek becezett nemzeti szegyenunkbol."

  Szoval a nepies-urbanus ellentet az a nemzet szegyene. Es igy nyilvan
mindenki, aki reszt vett az ilyen elnevezes alatt futo sok evtizedes vi-
taban: Szabo Lorinc, Nemeth Laszlo, Csoori Sandor, es meg sokan masok,
en csak a szivemhez kozelebb allok csoportjabol ideztem nehany nevet.
Miutan az u.n. urbanus tabor a magyar irodalom es sajto donto tobbseget
megkaparintotta, mindenki, aki ez ellen fellep, "szekertaborosdit" csinal.
Es az a minimum, hogy ezaltal megerdemli a "hitvany ember" minositest.
Legalabbis Elek Gabor szerint.

  A mai helyzetre leforditva: a media teruleten dolgozok 90%-a
liberalis. Amikor ez valakinek nem tetszik, es erositeni szeretne a
masik oldalt, akkor megjelennek az irasok: "a kormany maga ala akarja
gyurni a mediat", "kisajatitja a radiot es a televiziot". Mikozben
annyi tortent csak, hogy a 90% lecsokkent 88%-ra, annak a nehany leg-
inkabb militans embernek az eltavolitasaval, akik "kozszolgalatisag"
urugyen nyilt ellenzeki partprogagandat folytattak, persze kozpenzen.
Erre rogton felhordult a liberalis sajto Budapesttol New Yorkig. Amikor
pedig '94-ben valtozott a hatalom, es legalabb ugyanannyi embernek
tavoznia kellett a radiobol es a televiziobol, a kutya sem emelt szot
ertuk. A liberalis sajto partatlansagat a kozszolgalatban legekesebben
a kovetkezo megallapitas szemlelteti: "Nem ertjuk, miert vadolnak minket
elfogultsaggal. Az elozo ciklusban a kormanyt tamadtuk, ebben a ciklusban
pedig az ellenzeket."

  Az igaz, hogy talan nem kellene ennek tul nagy jelentoseget tulajdonitani,
amint azt Paller Gabor is irja. Sajnos azonban modern vilagunkban a sajto
az igazi hatalom, ahol azonban senki nem valaszt negyevenkent demokrati-
kusan. Legkevesbe az atlagos valaszto allampolgar. Mert Magyarorszagon is,
kormanyok jonnek es mennek, de az ujsagirok maradnak, ok szentek es serthe-
tetlenek, aki ellenuk szol, vagy plane tesz, az labbal tiporja a demokraciat,
es megnezheti, mit fog kapni a New York Times-tol.

  Udvozlettel
		Ambrozy Gyorgy

A mai Hirmondoban olvastam a Nemzetkozi Munkaugyi Szervezet szakertoinek
osszefoglalojat a kelet-kozep-europai berekkel kapcsolatban. Itt talaltam a
kovetkezo mondatot:

>Elmaradt a
>minimalberek hozzaigazitasa az aremelkedesekhez.  Ennek okat abban
>latjak, hogy egy sor szocialis tamogatas a minimalberhez kotodik, es
>ha a szintjet emelik, automatikusan nonek a koltsegvetesi kiadasok
>is.  Ezt csak ugy kerulhetik el, ha a kettot elvalasztjak egymastol.

Par nappal ezelott irtam a betegbiztositasrol--marmint arrol, hogy nem ertem,
hogy miert kotodik a betegbiztositas a jovedelemhez. A fenti problemara nem
is gondoltam--pedig ez is igen erdekes.

Balogh Eva

Kedves Gabor,

Egy velemeny jojjon tolem is - talan vita fakad, sarjad majd belole.
  Magam a liberalizmusomat egyetlen modon tudom meghatarozni: minden olyas
  dolognak amely egeszen ismeretlen szamomra, vagy ismerem ugyan de nem ege-
  szen, nem teljesen, nem igazan a befogadasi hajlama, vagya.
Azt is hozza kellene tennem, hogy keszenlete: keszenlet a befogadasra. Neha
  zsigeri reflexek mukodnek valami hirtelen felbukkano dologgal kapcsolatban
  (ez ugyan sem nem jo sem nem hasznos, de sajnos letezo dolog).
    Ettol eltekintve (es igy tisztan azt veve figyelembe, hogy mit fogadok el)
azt hiszem a lenyeg az, hogy az ember mindent at kell eresszen magan, be kell
fogadjon es merlegeljen - meg azt is amit aztan elutasit. Nekem ezt jelenti a
liberalizmus: onmagam szabadsaganak a leheto legnagyobb mervu kiterjeszteset.
Egy hasonlattal elve: az ember nem akkor halad feltartoztathatatlanul ha az
utjaba esoket felreloki, hanem ha utat talal kozottuk. Ugyanakkor ez viszon-
zatlan hozzaallas, valahol tehat absztrakt is. Mindenesetre a zsigeri reak-
ciok az embert minduntalan eszreteritik, ha nem figyel elegge.
Nem zsigeri alapon elutasitok jo par dolgot - az altalad felsoroltakon kivul
meg azt a szandekot is, amely barmi eszmet a megelhetoseg egyszeru receptjet
feledve folebe helyez a valosagnak - akarom mondani: szerintem hitelesen csak
eppen magunkban elultetett dolgokat, valoban magunkeva tett dolgokat tudunk
megelni. Olyan a kulonbseg a csak eltorzitott es az egeszen befogadott dolgok
kozott, mint amikor valaki kivalo zeneelmeleti szakerto vagy kivalo zenesz.
Az elobbi a fejeben hordja a tudasat (ettol persze meg lehet jo zenesz), a
masik (talan) jo zenesz, mindenesetre "zenecsinalo" es talan semmit sem tud
az elmeletrol, mert "eli" a zenet.

Udvozlettel, Koos Kolos