Kedves Eva!

1./  Lenyegeben egyetertek az altalad leirttakkal. Nem tudom, hogy vagy 
vele, de nekem a tajekozottsag jo kozerzetet es tartast ad.

2./  Az nem biztos, hogy valaki jobb mernok lesz, ha tajekozott a 
tortenelem, irodalom stb. teruleten, de valoszinu. Ket dolog lehetseges: 
-   Egy szeles latokoru szemely a problemakat tobb oldalrol kozeliti meg. 
Egy mernoknek igenis tisztaban kell lennie egy letesitmeny gazdasagi, 
okologiai es egyeb kihatasaival. Kulonben szakbarbar, vagy ha agrarmernok, 
akkor szakmarha. 
-   Ha azonban a "sokszinuseg" dominal a szakmai tudas felett, akkor ismet a 
lo tulso oldalan vagyunk. Ilyenkor jobb, ha az ember elmegy polihisztornak.

3./   Valoban, ha egy atlagos ujsagcikket meg akarunk erteni, nem art, ha a 
fogalmakkal tisztaban vagyunk. Kulonben az ember a palank tulso felen 
nyekken egy nagyot. (Ehhez mar csak egy kis jozan paraszti esz kell, es 
maris felfedeztuk a "Sorok kozott olvasas" muveszetet.)

4./   Most akkor egy kicsit a logasrol. Azt hiszem, ez nemi magyarazatr 
szorul. A Godolloi Agrartudomanyi Egyetmen is ugy atlagban 32-35 orank volt 
egy heten, de az angol szakforditoknak volt talan 38 is. Az a tudas, amit 
megprobaltak belenk gyomoszolni, persze joval kevesebb oraszamban is 
elerheto lett volna, sot, tobb ido jutott volna szakirodalmat bongeszni.
De miert volt ez a a nagy "felhajtas" az oraszam korul? Azert, mert az 
novelte az egyes tanszekek presztizset , ha minel tobb orat adott. Mivelhogy 
a tanszekeknek valamivel ki kellett tolteni a rendelkezesre allo idot, hat 
igen gyakran olyan volt az eloadasok szinvonala, hogy inkabb rontotta mint 
javitota a tananyag elsajatithatosagat. Mindennek egyenes kovetkezmenye volt 
a logas, ill. olyan, esetleg ertekesebb eloadasok kihagyasa, ahol kisebb 
volt a "katalogus veszely" (roll-call). Logas nelkul azt hiszem, bajos lett 
volna elvegezni az egyetemet. Mikor nagy volt a szank, az nem a tananyag 
mennyisege miatt volt, hanem a magas oraszam miatt.

5./   Egy masik. Persze, hogy a mindennapi eletben nem kell ez az orult nagy 
mennyisegu tudas, aminek jo, ha 10%-a megmarad. Viszont az ember az 
egyetemen tanul meg kuzdeni. Ez egyfajta edzesnek is felfoghato. Az ember 
ekkor hozzaszokik a stresszhez, a hajtashoz, igy ha kikerul az eletbe, az 
elso pofonok utan nem mindjart a padlon talalja magat, hanem van ereje 
megkapaszkodni peldaul az ajtofelfaban. 

6./   Hogy mire jo a hazai diploma itt Sydney-ben? Allast kapni biztos hogy 
nem. Arra viszont jo, hogy az itteni egyetemen kenterbe vagjam az angol 
anyanyelvueket, akik szinten szotart hasznalnak a tananyag megertesehez, es 
marad idom nemetet tanulni es haziasszonykodni. Egy azonban jo itt. Csak 15 
oram van egy heten, es ha mas nem, de az eloadasok zome kivalo. 

7./    Megnyugodtam, hogy "culture" szo helyi ertelmezese nem altalanos ervenyu
 .

Minden jot

Emi

A Dayton-i beketargyalasok es a Washington-i (a Magyar Koalicio es a Potomac
Alapitvany altal november 3-an tartott) kisebbsegi konferenciaval egyidoben,
megjelent egy "The Future of Central Europe" cimu tanulmany, mely reszletesen
foglalkozik a terseg multjaval, a vilaghatalmak es az ott elo nepek hosszu
tavu erdekeivel, s ezekbol levezet egy beket es stabilitast igero megoldasi
tervet. E tervet megkuldik az Egyesult Allamok es Europa politikai es media
vezetoinek, a Szenatus es Kepviselohaz tagjainak, s masoknak. Aki igenyt tart
ennek a koncepcio- tervnek egy peldanyara, jelentkezzen  irasban Sandor
Odonnel: POB 750068, Forest Hills, NY 11375-0068.
           
Szivelyes udvozlettel: Liptak Bela