Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1630
Copyright (C) HIX
2001-10-25
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: *** HIX TUDOMANY *** #1629 (mind)  10 sor     (cikkei)
2 Re: holdbefogas (mind)  33 sor     (cikkei)
3 sup{Hz} = ? (mind)  28 sor     (cikkei)
4 Re:Wheeler (mind)  6 sor     (cikkei)
5 Re:gravitacio (mind)  55 sor     (cikkei)
6 Re: Gravitacios parittya (mind)  31 sor     (cikkei)
7 re: parittya (mind)  40 sor     (cikkei)
8 nepszeru fizika (mind)  61 sor     (cikkei)
9 preshazi gondolatok (mind)  33 sor     (cikkei)
10 hoarnyekolo lemezek (mind)  53 sor     (cikkei)
11 Re: Csak egy kis otlet... (Jelzo nelkul) (mind)  53 sor     (cikkei)
12 Re: Egitestek pozicioja. (mind)  31 sor     (cikkei)
13 Re: Gravitacios parittya - #1629 (mind)  62 sor     (cikkei)

+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #1629 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Finland]
>Hanem csak azt, hogy minden vilagos, csak egyetlen lenyeges kerdesem van.
>Ha elektromagneses hullam, miert nem tudjuk elteriteni egy gigawattos
>eroterrel
>sem? Ha csak frekvenciajaban kulonbozik a radiohullamoktol, melyeket: mar a
>legkisebb eroterrel is el tudunk teriteni.

Eleg egyszeru a valasz. A radiohullamokat se tudjuk "elteriteni".

Udv, Jozsef
+ - Re: holdbefogas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello Endre!

> Na de mindez nem valtoztat azon, hogy ha egy ujabb holdat befog, akkor -
> amellett, hogy a modosult kozos tomegkozeppontjuk korul kezdenek el
> keringeni -, nem kezdi kevesbe vonzani a holdjait, mint eddig, nem
> osztodik meg az erotere. (Vagy igen? Tortent mar erre igazolo kiserlet?
> Dolgozik valaki kutatointezetben Mo-n, ahol egy ilyen egyszeru kiserletet 
> elvegezhetnenk?) Raadasul nem arnyekolja le semmilyen mertekben sem egyik
> tomeg a masik elol egymas vonzasat, ha eppen egyuttallnak. Vagy igen?

Nem vagyok nagy fizikus, de azert azt hiszem tudok segiteni egy kicsit. Ezt
a tergorbitos dolgot en mindig egy gumiasztal peldajan at kepzelem el. Ez
egy modell lehet egy ketdimenzios vilagban a gravitaciora. A gumiasztalra
golyokat teszel, aztan ezek gurulnak amerre akarnak. Pont ugy mintha
gravitacio hatna rajuk. Ebben a modellben probald meg vegiggondolni a
kerdeseidet. Ime egy probalkozas:

- Miert nem 'oszlik meg' a gravitacios ter a bolygok kozott?
Valasz: Miert is oszlana meg? Miert emelkedne feljebb a bolygot jelkepezo
nagy golyo a gumiasztalon attol hogy beraksz meg egy kicsit (a holdat)?

- Miert nem arnyekolja le a hold a gravitacios teret?
Valasz: Gondold meg hogyan kellene ekkor kinezni a gumiasztalnak. A holdat
jelkepezo kis golyo utan hirtelen fel kellene emelkednie (kozel)
vizszintesre. Ugye ez nem igy tortenik.

Biztosan nem tokeletes ez a modell, de nekem sokat segitett. Talan masoknak
is. Es remelem hogy legalabb valakinek mondtam uj dolgokat is.
 Viszlat!

     Barna Janos

@@@ A gumiasztalos modellel egyszer megszorongattuk a fizikatanart, de
+ - sup{Hz} = ? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Vagyis : mi a frekvencia folso hatara? Van?  (akarmilyen hullamm szobajohet,
akar meg forgasi frekvencia is)
Azt tekintjuk folso hatarnak, ami valaha is elofordul az Univerzumban?
(a multkor valaki irta a feny termeszetevel kapcsolatban, hogy ilyen
frekvencian
rezgetni eleve csak feny kepes, tehat a letrejottehez alapbol szukseg van
mar ra, hiszen alacsonyabb freki
nem eleg)

Ezt a folso hatar-dolgot ugy ertem am, hogy 10^87956625347239857362 Hz, meg
meg tobb...
Persze elkepzelheto (sot : tobb, mint gyanus nekem), hogy meg ha letezne is
ennyire magas freki,
ilyen szinten es merettartomanyban (+- 10 a sokadikon mertekegysegig), mint
amiben mi
letezunk, nem is detektalhatok, nincs amivel a legkisebb mertekben is
eszlelhetoen kolcsonhatna
valamivel.

Velemeny?

Mellesleg engem minden valasz meglepne: az is, ha lenne folso hatar (mert
nehogymar! :-) ), es az is, ha nem lenne (ekkor
pedig azert, mert az emlitett gigaszi szam is eltorpulne a meg lehetsegesek
rezgesszamok mellett)

Udv:
  Robi
+ - Re:Wheeler (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia!
Koszi a pontositast. Udv.: S. Zoli
> Bocsi, hogy beleszolok, de ezt tudomasom szerint John Wheeler mondta,
> eredetiben, teridovel így hangzott: "Spacetime tells matter how to move;
> matter tells spacetime how to curve."
> [Bencze Balazs]
+ - Re:gravitacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia Endre!
Valojaban Wheeler mondta az emlitett szemlelteto (lasd B.B)
megfogalmazast. De a terido gorbulete Einstein ota
ismert es mar eleg regen bizonyitott teny. Gondolj arra,
hogy nagytomegu csillagok kozeleben a feny elhajlik, ezt pl
napfogyatkozaskor mar tobbszor is kimutattak. Sajnalom,
ha nonszensznek tartod, azt amit irtam. Azokat szo szerint
ugy is ertheted, hogy minden egitest szabadeset vegez a
vilagurben. A fold is ezt teszi, a korulottunk keringo muholdak
es a hold is, stb. Fizikailag ez akkor is szabadesesnek
minosul, ha pl. a fold ellipszis palyan kering a nap korul.
Visszaterve a ping-pong labdahoz:
Felemeles kozben energia felhasznalassal munkat
vegeztel. Ezzel a laszti helyzeti energiajat novelted.
Attol kezdve, hogy elengeded es szabadon esik, mar nincs
semmifele tobblet energia bevitele, annak ellenere sem,
hogy a laszti gyorsulva esik le, igy a mozgasahoz
nem vonodik el sehonnan semmi. Egyszeruen csak a
helyzeti energiaja csokken es atalakul mozgasi energiava.
(mindezt persze a legellenallas (ha van)  kisse modositja).
Hogy honnan szarmazik az "eredendo" mozgasi energia,
arra is megvan a valasz: A vilagegyetem anyaga a mozgasi
energiajanak (donto?) reszet az osrobbanaskor kapta meg.
Azota, hogy csillagok keztek robbangatni (novak, szuper-
novak) ezt modositottak (noveltek) az igy kidobott anyagok
mozgasi energiai (ezt pedig a fuzios folyamatok es
a gravitacios kollapszusok termeltek meg).     
> >  Ezek a tehetetlensegi
> >  palyak es modosulasaik nem jarnak energia felhasznalassal.
> Ez szamomra nonszensz. Tehat egy ilyen huzassa, hogy
> valamilyen kolcsonhatas (tergorbites) nem jar
> energiafelhasznalassal. Merthogy kinetikus energiat
> general. Ez pedig akarhonnan nezem, energiakicsatolas
> ugy, hogy azt sehonnan sem vonjuk el, ez es lehet hogy
> titeket nem, de engem idegesit. Es ezt nem lehet egy
> olyan pszeudo-axiomaval megoldani, hogy
Nem general kinetikus energiat, hanem a kinetikus
(mozgasi) es helyzeti (potencialis) energiak alakulnak at
egymasba. Az energiamerleg = zero!!!! Celszeru lenne
felfrissiteni a fizikaban tanult ismereteidet pl. Newton
torvenyeivel kezdhetned. Majd Hawking (lehet, hogy
Penrose-al egyutt irtak?) "A ter es az ido termeszete" c
konyvet javaslom. Tenyleg szo szerint ertsd azt, hogy
minden egitest a vilagurben szabadon esik. Ekozben
egymasra kifejtett vonzasok miatt kolcsonosen adnak
at es/vagy kapnak kinetikus energiat de mindez az
egymashoz viszonyitott helyzeti energiaik "rovasara"
tortenik. Nem kell "kulso" energiat "belepumpalni"
a rendszerbe. Es a megmaradasi torvenyeket is celszeru
lenne ujra vegiggondolnod.   
> Mindegy, szoval energiatobbletunk van es ez
> idegesito, nemdebar, mivel nem tudjuk honnan hianyzik? :)
Nincsen semmi idegesito, mert nincs energiatobbletunk,
es igy az nem is hianyzik sehonnan. Udv.: S. Zoli
Ps.: Hanyasod volt fizikabol?
+ - Re: Gravitacios parittya (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Jozsef,

> Az rendben van, hogy nem Tommyca modszeret hivjak gravitacios parittyanak,
> de a gondolatmenet nem hibas. Igaz, nincs valami nagy nyereseg belole.

Igen, belatom tevedtem.
Koszi a felvilagositast es tenyleg ertekelem az erofeszitesed!

> Nna. Osszehoztam,  remelem ertekeled a magas szellemi erofeszitesemet... Nem
> eppen egy Millenium Falcon sebessege, de azert csak tobb mint a 10 az elozo
> esetben...   :-)))
>
> Udvozlettel, Jozsef

Tomica,

> Azaz eloszor azt kellene tisztazni, Szerinted miert nem impulzust
> ad at a raketahajtomu, hanem energiat? Milyen mechanizmussal
> gyorsitjuk a szondat? Nem veletlenul az a lenyege, hogy a
> kiaramlas 'elvisz' impulzust a szondatol, ezert az ennek
> megfeleloen 'megkapja' az ellentettjet? Ekkor bizony nem az
> energianovekedes, hanem a sebessegnovekedes a fix.

Igazad van. A kiaramlo uzemanyag kinetikus energiajat kifelejtettem
az energia merlegbol :-) Ha azt is figyelembe vesszuk akkor
termeszetesen ugyanazt az eredmenyt kapjuk.
Mea culpa!

Istvan
+ - re: parittya (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tudosok,

amikor a parittya-mechanizmussal az urszonda a bolygotol lop energiat
akkor -- ebben Istvannak igaza van -- nincs szukseg a szonda hajtomu-
jere es nem is hasznaljak, leszamitva apro korrekciokat. 

Szakacs Tamasnak ettol fuggetlenul viszont nagyon is igaza van abban, 
hogy ugyanannyi uzemanyaggal elpuffogtatasaval lehet tobb vagy kevesebb 
energiat nyerni. Ennek gyakorlati jelentosege is van, megpedig akkor ha
ki akarunk menni a *csillagok koze*. A csillagok koze itt azt jelentene,
hogy kijutunk abbol a buborekbol, amit a Nap fuj maga kore.  Ennek a 
buboreknak a hatara tavolabb van a Naptol mint a Pluto. Hogy hol arra 
becslesek vannak, de csak korulbeluliek.  

Ha messze ki akarunk kuldeni egy szondat es ugy, hogy lehetoleg minel
gyorsabban kierjen -- hogy ne csak unokaink erjek meg -- akkor talan 
meglepo, de a legjobb modszer az ha eloszor a Naphoz megyunk kozel es
ott gyujtjuk be a raketakat. Pontosan azt az elvet alkalmazva, amit
Tamas emlit. 
Elso lepesben pont a Fold keringesevel ellentetes iranyba kell indulni
 --  vagyis fekezni. Ekkor szonda olyan ellipszisre kerul, amelyik a 
Naphoz kozel megy es termeszetesen egyre gyorsul ahogy kozelebb kerul 
a Naphoz. Amikor napkozelben vagyunk akkor megy leggyorsabban es akkor 
kell begyujtani a hajtomuvet.

A Pioneer es Voyager szondak mar tuljutottak a bolygokon, de meg nem
jutottak ki a buborekbol. Elobb utobb kijutnak, kerdes, hogy mikor. 
A Pioneer mar elhallgatott, a Voyagerek meg mukodnek es adnak adatokat. 
A Voyagerek talan eddig a legsikerultebb szondak, sokkal de sokkal 
tobbet nyujtottak, mint amire eredetileg terveztek (Jupiter+Szaturnusz). 
A Voyager evente 3 CsE sebesseggel megy kifele (CsE =Csillagaszati egyseg
 = Nap-Fold tavolsag = 150 millio km).
A tervezett csillagkozi szonda elerhetne a 10 CsE/ev sebesseget. Hatart 
az szab, hogy mennyire kozel szabad a szondanak mennie a naphoz, hogy 
meg tulelje. Szo lehet egzotikus megoldasokrol -- vitorlazo hajtasrol,
stb -- ez meg a jovo zeneje.  Mara eppen eleg izgalom a Mars-Odusszea 
erkezese.

udv
kota jozsef
+ - nepszeru fizika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Nemregiben szo esett rola, hogy a fizika nepszerusege csokkent.
Tegnap a vakveletlen 4 embert is osszehozott, akik erre racafoltak.
Keso este zaras elotti pillanatban toppantam be egy falusi 'kesdobaloba'
cigit venni,  es a pulton a csaplarosne elott ott hevert 
 'Az ido rovid tortenete'. Nem akartam hinni a szememnek,
ezert rakerdeztem - on olvassa ezt ?
Igen - szolt lelkendezve a 40 feletti holgy - mar haromszor is
olvastam, es annyira tetszik, hogy meg tobbszor is elolvasom !
Megmoccant bennem a kisordog es figyelmeztettem - meg ne
tanulja kivulrol az egeszet, mert van benne legalabb ket hiba. :)
E beszolasomra felfigyelt egy elkodosult tekintetu fiatalember, 
es felpattant megnezni, mirol is csevegunk. 
Kozolte - a relativitaselmelet ot is nagyon erdekli. 
Akkor ajanlom olvassa el on is ! Igazan kozerthetoen ir Hawking,
es e konyveben magyarazatainal nelkuloz minden matematikai 
kepletet. 
Az nem jo - szakitott felbe elkomorultan, csak olyan kene, 
amiben van matematika is. 
Majdnem kinevettem - kerdezve, hogy netan elboldogulna nemlinearis 
differencialegyenletekkel is ?
Hogyne - kozolte szemrebbenes nelkul - ertek az ilyesmihez.
( vegzettseget is kozolte, ami arra utalt, hogy erthet, de ezt most 
nem irom meg.)
Ekkor betoppant egy 50 koruli uriember. Hallva, hogy zaras utan 
fizikarol folyik a cseveges kozbevagott:
Y-kam, tudod-e, hogy tartozol nekem egy regi kerdes megfejtesevel -
szolt a srachoz.
Mi lenne az ? - kerdeztem.
Huteskor miert tagul a jeg, szemben mas anyagokkal, melyek
osszehuzodnak ?
Pech - ezt en sem tudom, mert a HIX-en ez nem volt kivesezve.

A konyvbeli - min. 2 hibat sem tudtam megmutatni szemuveg nelkul, 
de ma megneztem, itt irom: 
A hazai 4. kiadas 45. oldalan ez all: 'A legkozelebbi csillag
az Alfa Centauri a meresek szerint mintegy negy fenyevnyire van 
tolunk, ami korulbelul 37 millio kilometert tesz ki.'

A 47.oldalon: 'Lassan forgo galaxisunk szelessege kb. 100ezer
fenyev; a spiralkarokban elhelyezkedo csillagok nehany
szazmilliard evenkent egyszer kerulik meg a galaxis kozeppontjat.'

Ahhoz kepest, hogy Napunk keringesi ciklusideje 230millio ev,
ez elegge fals adatnak tunik.

Egyeb falusi elmenyek: A szomszed bacsi tavozoban allitotta, hogy a
mustfokolo csakis a cukortartalmat meri. Otletemre, hogy sozzuk
meg a mustot es nezzuk meg mi lesz, legyintett. 
1 pohar borban fogadtunk. Legkozelebb ha jon, vizzel es soval 
kiprobaljuk. Nagyon jo egeszseget kivantam neki, hogy legkozelebb
megkostolhassam azt a bizonyos pohar borat.

Egy masik szomszed szerint az egerek farkaban mereg van,
ami art a macskaknak, ezert jo, ha sok tejet isznak. 
En errol sose hallottam, de ez semmit nem jelent. 
Viszont szerintem ha artana, meg sem ennek az eger farkat.
Tud valaki errol biztosat ?

Udv: zoli
+ - preshazi gondolatok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A hetveget az elet surujeben toltottem, megint nehany tizezer 
muslinca tarsasagaban, es azon toprengtem, hogy talan erdemes
volna a zummogokorus spektrumanalizisevel foglalkozni, melynek reven 
ki tudja, hatha prognosztizalni lehetne az ujbor varhato
minoseget, es sok evi tapasztalat utan kidolgozni az adott evi, 
optimalis borkezelesi strategiat.
( Feltetelezem, hogy a muslincak valamikepp velemenyt nyilvanitanak
  a must minosegerol.)
A preshazi/pince-szamitogepnek egyeb elonye: Regisztralhatna
es kozvetithetne is a must forrasanak zajat, ami megintcsak
jo lehet valamire.

Nem lotte ki a szemem az a gumidugo, amit a legmentesen
lezart torkolyos muanyaghordo tetejebe dugtam, igy oromomben
tovabbi ket preshazi otletemet is megirom. 
Az egyik egy tudomanykozeli vicc:

Ha Darwinnak volt csaladja, talan lezajlott koztuk ez a parbeszed:

- Mar harmadszor szolok, hogy kihul az ebed - igy az asszony.
- En is harmadszor szolok, kesobb eszem, hagyjatok alkotni,
  nem vagyok ehes.
- Mit kepzelsz teremtes koronaja, miattad majd kulon mosogatunk ?
- Grrr... ugy latom, hiabavalo volt minden erofeszitesem, meg te 
  sem tanulsz tolem... :(
- Mibol gondolod Charles ?
- Evolucio helyett folyton teremtest mondasz. A teremtesit !

A masik egy felkomoly logikai fejtoro:
Mi, az amit biztosan nem visz magaval nyaralaskor a pok,
a denever, a beka, es a fecske ?

Udv: zoli
+ - hoarnyekolo lemezek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Madjoe irta:
>>>
 A feladat: egymastol x tavolsagra levo futott es hutott (allando
homersekletu) falamat n darab hoarnyekolo lemezzel valasztom el
egymastol. Milyen homersekletuek lesznek hoegyensulyban a lemezek.
Elsore vakuumban, "lebego"  hoarnyekolokka l oldogatom a feladatot, de
kesobb a gazteret is valosan : szeretnem kezelni, koesobb a lemezek ket
oldalanak szeretnek kulonbozo sugarzasi  tulajdonsagokat adni, megkesobb
a lemezeket es falakat szeretnem mechanikusan  is osszekotni.
Keresem/keresem: tudnatok-e olyan forrast ajanlani, ahol mar
modelleztek a helyzetet, van megoldasi algoritmus, esetleg software is.
<<<

Velem lehallgattattak az egyetemen 3 felev termodinamikat, amibol nem
sokmindenre emlekszem (villanykaron tortent :) ), de talan indulasi
alapnak jo lesz:

A vakuum es a gazzal kitoltott ter teljesen kulonbozo megoldast igenyel,
szerintem nem erdemes emiatt a vakuummal kiserletezni. Hoatadas ugyanis
haromfelekeppen tortenik: 1) hosugarzas (vakuumban) 2) konvekcio (ho
atadasa kulonbozo anyagok hatarfeluleten) 3)  kondukcio (hovezetes egy
anyagon belul).

Hosugarzas csak viszonylag magas homersekleten jelentos, ha "emberi"
homerseklettartomanyban van a problema (pl. -40...100 fok Celsius) es ha
a gaznak "normalis" nyomasa van, akkor a hosugarzas elhanyagolhato es az
alabbi modon szamolando a problema.

A megoldashoz a "termodinamikai Ohm-torvenyt" hasznaljuk, miszerint
ho"a'ramlas (W) = termikus ellenallas (W/K) * delta_T (K)  (zarojelben a
mertekegysegek).

Tehat most mar "csak" annyi a feladat, hogy az egyes termikus
ellenallasokat meghatarozzuk.
Anyagon belul szinten villamos analogiaval lehet gondolkodni, miszerint
R (W/K) = rho (W*m/K) * l (m) / A (m^2), ahol l a falvastagsag, A a fal
felulete, rho pedig egy anyagparameter (tetszoleges
termodinamika-jegyzetben follelheto). 2 anyag hatarfeluleten a
konvekcional szinten viszonylag egyszeru keplettel lehet a termikus
ellenallast szamolni (de erre mar nem emlekszem). Mivel a termikus
ellenallasok sorba vannak kotve, egy "feszultseg"osztot eredmenyeznek,
azaz az egyes termikus ellenallasokon ezek ertekevel egyenesen aranyos
homersekletkulonbseg ("feszultseg") esik.

A hosugarzo falak visszavero bevonata a konvekcio termikus ellenallasat
befolyasolja, tehat ez is konnyen kezelheto problema -- egeszen addig,
amig a kepletekhez szukseges anyagparametereket be tudod szerezni.


Udv,
marky
+ - Re: Csak egy kis otlet... (Jelzo nelkul) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia Sanyi !

Figyelmesen vegig olvastam kis opusodat a TUDOMANY 1625/5. szam alatt. Mivel ne
m akartam kapasbol kontrazni, ezert aludtam ra egy par napot es engedd meg, hog
y csak most valaszoljak ra.

1. A javaslatod esszerunek tunhet akkor, ha csak valaki feluletesen es alkaloms
zeruen veszi maganak a faradsagot az ujsag fellapozasara. Ezzel a jelzovel felc
imkezve sommas iteleteket vonhat le az ujsag lenyegerol es belyeget suthet ra, 
hogy ez mar megint egy a sok ilyen meg ilyen filozofiai beallitottsagu internet
es forum kozul. Teved.

2. A TUDOMANY azonban a tortenetet tekintve nem ilyen, es koszonheto a jol mode
raltsagnak is. Mindenki teret kap, es egymassal homlokellentetes nezetek is meg
jelennek benne a jo izles hataran belul. Maradjon tovabbra is igy !

3. Az altalad javasolt "jelzozes" azonban engem inkabb elriaszt mint vonz, es n
agyon emlekeztett engemet egy korabbi kor rossz gyakorlatara. Ugy velem ezt sen
ki sem sirja vissza, meg te sem.

4. A tudomany mint olyan egy es oszthatatlan, ezt eddig senki sem vonta ketsegb
ea tortenelem folyaman. Meg a legelvakultabb tudosok is csak a szelsoseges neze
teiket hangoztatva, napi politika indittatasara mondtak valami olyant, hogy pl.
 ez zsido tudomany - Einstein reletivitas elmeletre, vagy a kibernetika imperia
lista al-tudomany, stb. Erdekes viszont az, hogy ezeket a tudosokat sem gatolta
 meg sajat vilagnezetuk vagy partallasuk abban, hogy eppen az elitelt teruleten
 vegezzenek alapveto vizsgalatokat. Tehat valasszuk szet az objektiv tenyekre a
lapozott eredmenyek interpretalasat a napi politika altal befolyasolt allasfogl
alasoktol. 

5. Nagyon furcsalnam ha valaki a cikke elejere azt irna pl.

Re:  I-M	Word Trade Center
Re:  M-M	Word Trade Center
Re:  D-M	Word Trade Center

Minek alapjan ?

6. Most kepzeld el szegeny Eisteint, akit mi idealista materialistanak belyegez
nenk meg (I-M kijar neki szerinted), es szigoruan szamonkernenk tole az oksag e
lvenek kovetkezetes betartasat. Ezek utan mihez kezdenenk egy statisztikus fizi
kai dolgozataval, hiszen omaga is azt hirdette hogy isten nem kockajatekos. Ez 
pedig nem egyeztetheto ossze filozofiai nezeteivel. Pedig eppen o volt egyike a
zoknak, akik sokat lenditettek elore a fizika statisztikus szemleletet. 

Remelem a tobbiek is az egyseges tudomany mellett allnak ki, mindenfele jelzo, 
cimke, cedula nelkul.

Udv

Janos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: cascodeco.casco.se)
+ - Re: Egitestek pozicioja. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Nagyon erdekelne, hogy hol tudnek a naprendszerben minel tobb egitest
> palyaegyenletenek (vagy hasonlo) birtokaba jutni. Bolygok, holdjaik,
> kisbolygok, Kuiper-objektumok, ustokosok, kavicsdarabok, csavarhuzok :-)
> minden erdekel. Minel tobb, annal jobb.
> A lenyeg, hogy minel pontosabban ki tudjam szamitani, hogy egy adott
> egitest egy adott pillanatban hol talalhato egy adott koordinata
> rendszerben (vagy a Fold felszinerol nezve az egbolton, de elsosorban
> nem az). Szoval barmi info erdekel, ami ilyen jellegu. Milyen

Kivalo programok vannak erre a celra. Pl SkyGlobe, vagy a kedvencem,
az amigas Virtual Worlds, aminek ha minden igaz, folyamatban van a PC
atirasa. A program kepes arra hogy egy tetszolegesen megvalasztott
pontba (pl akar a Hale-Bopp ustokos) beuljunk, es onnan nezzuk az
eg tetszoleges reszet, pl a Jupiter holdjait. Nehany kozeli bolygorol
terkep is van benne. A fogyatkozasokat, okkultaciokat is ugy jeleniti
meg, ahogy az az egen valojaban latszik, sot ezeket elore ki is tudja
szamitani! Az adatbazisa egyszeruen bovitheto, en is beirtam a Hyakutake
es a Hale-Bopp palyaelemeit ahogy az MCSE ujsagban megjelent.
Szerintem egy csillagasz, ha csak nem ver profi es ugy ismeri az eget
mint a tenyeret, viszi a laptopot a tavcso melle... Biztos rengeteg
hasonlo program van, ha valaki talal valami jol mukodot, nekem is
irja meg.

> Legyetek jok.
> Athos.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"My love is REAL, unless declared INTEGER."
+ - Re: Gravitacios parittya - #1629 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Jozsef!


> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Gravitacios parittya ( 60 sor )
> Idopont: Tue Oct 23 21:13:18 CEST 2001 TUDOMANY #1629

> Az rendben van, hogy nem Tommyca modszeret hivjak gravitacios parittyanak,
> de a gondolatmenet nem hibas. Igaz, nincs valami nagy nyereseg belole.

Na, erre vartam! Marmint arra, hogy elokeruljon az a kerdes,
mennyire hasznaljak ezt a lehetoseget tenylegesen az urszondaknal!
Viszont szeretnek ennel bovebbet hallani errol. Pl. azert, mert e
rovid kijelentesbol nem latszik, mit jelent az, hogy nincs nagy
nyereseg belole -- vegkepp nem latszik szamok nelkul.

Ezert egy kiserlet magamnak -- na es annak, akit erdekel :-) --
arra, hogy tobb latsszon. Csak egy probalkozas megbecsulni a hatas
merteket. Tegyuk fel, hogy szeretnenk egy szondat kiloni a
Naprendszeren tulra, es a Marsnal probaljuk megcsapolni a
gravitaciot. Ehhez ott min. 34 km/s sebesseg kell. Tegyuk fel,
hogy a szonda 20 km/s sebesseggel erkezik a Mars kozelebe, es van
meg annyi uzemanyaga, hogy 15 km/s sebessegnovekedest tudjon
elerni.

Legyunk extremek [hogy az extremumot hozzuk ki belole :-)]: a Mars
felszineig kozelitse meg a bolygot, es itt gyorsitson. Nezzuk meg,
mekkora v1 sebessegre gyorsul fel a Mars kozeleben. Ha jol
tevedtem, a potencialis energiabol szarmazo E/2m tobblet
6.25E6 J/kg lesz. Igy ez a sebesseget tekintve 20.16 km/s lesz --
ami valoban irto keves tobblet. A gyorsitas most 35.16 km/s-ra
emel, majd a Marstol eltavolodva megint elveszti a mar
meghatarozott energiat, es igy 35.07 km/s. Ez tenyleg nem segit
semmit...


Meg kell probalni inkabb a Jupitert hasznalni, hiszen azert az nem
kerdes, hogy a Mars egy aprocska bolygo, a Fold tomegenek
tizedevel rendelkezik csak. A Jupiternel a -- Naprendszerbol valo
-- szokesi sebesseg 18.5 km/s. Erkezzen a szonda 10 km/s
sebesseggel a Jupiter tavolsagaba, es legyen annyi uzemanyaga,
hogy meg 10 km/s-ot dobhatunk rajta.

Megint csak extremek leszunk, es a felszinnel szamolunk
extremumot. Itt az E/2m mar 8.81E8 J/kg lesz, ami azt jelenti,
hogy a melyponton 31.32 km/s lesz a sebesseg, ami mar azert eleg
szep novekedes. Kapcsoljuk be a hajtomuvet: 41.32 km/s.
Tavolodjunk el: 28.75 km/s. Ez bizony mar azert szebb, 8.75 km/s
tobbletu eredmeny! Persze, ha azt nezzuk, hogy a Jupiter mellett,
ha megfordul a szonda, akkor a Naphoz kepest 26 km/s tobbletre
tehet szert, akkor valoban elhanyagolhato meg ez is, pedig ennyire
megkozeliteni a valosagban nem lehet a Jupitert, minimum ketszeres
tavolsagot kell megtartani, de lehet, hogy meg tobbet. (Ketszeres
tav eseten a vegsebesseg mar csak 25.78 km/s lesz, azaz 5.78 km/s
nyereseg.)

Na, hat ezen becslesek, ha nincs tul nagy baki bennuk, valoban
jelzik, hogy ez a fajta gravitacios megcsapolas sokkal kisebb,
mint amit az iranyvaltozasbol lehet nyerni...


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS