Mielott felreertes tortenik:

" A fizikusok beszelnek valtozokrol (v), parameterekrol (p) es
   allandokrol (c). Ezen azt ertik, hogy mindegyik -- beleertve
   az allandot is -- megvaltoztathato."

			(Hofstaedter)

Maganvelemenyem:  ha vannak is allando torvenyek, mi nem
vagyunk allandok es ismereteink nem veglegesek. De csupan
amiert mindenrol kiderulhet, hogy nem is egeszen igaz
(csak "nagyreszt" es "tobbnyire") mar ne bizzunk semmiben
es senkiben? /Mas a helyzet azzal, amirol az derul ki, hogy
egeszen nem igaz./

Peldaul a fenysebesseg. Ez egy termeszeti allando, 

praktikus megegyzes szerint az ido es a tavolsag egysegeinek
atszamitasara hasznalt konvencio (ld. fenyev). De a feny
sebessege csak a legritkabb esetben ennyi:  realis korulmenyek
kozott (fenyszoras, fenyelhajlas, gravitacios voroseltolodas miatt)
ettol elter. A fenysebesseg nem a feny sebessege, ez egy
idealizalt "allando". Es ha mi allandoan ugyanazt az
erteket ertjuk alatta, akkor allando. De az egyenletek
-- a vilag strukturalis osszefuggesei -- kozombosek az ertek
esetlegessegevel szemben. (Miert pont cca 300.000 km/s?)

Udv
	Biro Tamas

Egy uj hasonlatta igyekszem ujabb magyarazattal szolgalni a Let es az Elet
  kulonbsegere vonatkozoan. A delsarki madar fauna pingvinfajai kozott egy
  jelentos etologiai elteres figyelheto meg, aminek foldrajzi magyarazata
  van. Jelesul a melegebb (tengerkozeli) elohelyen elo koloniak (ez faji
  kulonbseget is jelent) tagjai agresszivebbek, mint a szarazfold belsejeben
  (a hidegebb, tengertol tavolabb) elok. Ennek egyszeru a magyarazata, ha
  a hideg ellen vedekezo csoportok viselkedeset figyelembe vesszuk. A tomeg-
  ben elo allatok osszecsoportosulnak es igy vedekeznek a hideg ellen. A
  kivul rekedoket neha levaltjak azok, akik bevul mar megmelegedtek. A ping-
  vinek hidegebb es szelesebb tajon elo koloniai is igy tesznek. Szukseges
  tehat, hogy az egymas melle preselodo egyedek kozott ne alakuljon ki sem-
  mi olyan konfliktus, ami ezt a rendszert folbonthatna (mint a verekedes).
  Ugyanakkor ez a gatlo tenyezo nincs meg a melegebb tajon eloknel, akik
  gyakran "csorre meno" vitakba bonyolodnak.
A peldaban szereplo elolenyek szamara letkerdes az agresszio eppugy, mint
  annak nem-lete. Az Elet a maga modjan egyensulyban tartja azokat a tor-
  venyeket, amelyek alkotjak. Ez az egyensuly biztositja letezeset, a rendet
  amire epul es ami alkotja is egyben. Az ember, ha Elete illeszkedne ebbe a
  foldlakok szamara nyilvanvalo rendbe, akkor maskent viselkedne, mint
  megfigyelheto. Ha az ember az Eletbe illeszkedne, akkor elne Letezeset, az
  ember Eletenek ez volna a teljessege. Ehelyett egy lefokozott Let allapotaban
  el, mintegy mesterseges viszonyban sajat Eletehez kepest is, amit biologiai
  lenye diktal neki. Az ember atmenetet mutat a biologiai es a metafizikai
  letezes kozott, de ezt gyakran eppen vesztesen eli meg (Stradivari nem <sem>
  keszulhetett volna, ha ez az allapot allando lenne) azaz: biologiai lenyet
  es spiritualis valojat egyarant nelkulozi, ezek karara cselekszik.
      Durva egyszerusitessel: az ember Isteni alkatat eppugy, mint biologi-
ai lenyet mindannyiszor megserti amikor vagy egyik vagy masik ellen cselek-
szik. Ezen cselekedetek nem a torvenyek ellen valo cselekvest jelentik.
Egyszeruen rendeltetese ellen, valodi mivolta ellen iranyulo cselekedetekrol
van szo. Most ne elemezzuk hanyfele modon tesz ilyesmit, az talan kovetkezo
irasom temaja lesz.

Udvozlettel: Koos Kolos