Udv minden listatagnak!
Mar jo regen olvasgatom a listan megjeleno irasokat es most ugy
ereztem, hogy en is hozzaszolok a zenevel es filmmel kapcsolatos
temahoz.
Magam reszerol igazabol nem tudok es nem is kivanok kulonbseget
tenni az un. konnyu-, illetve komoly zene kozott, figyelemmel arra,
hogy En mind a ketto mufajt a 60-as evek kozepetol gyakoroltam.
Velemenyem szerint a zene lehet barmilyen, ha a jatszo vagy azt
hallgato emberben valamilyen erzelmet vaalt ki. Igy En csak szamomra
jol fogyaszthato es kevesbe fogyaszthato zemet kulomboztetek meg, s
ismerek el. Ebbe a szeles skalaba mufajtol fuggetlen zenei iranyzatok
tartoznak bele es meg az eloadok intelpretalasa sem jatszik annyira
szerepet. Peldaul a 70-es evekben odavoltam a santana, illetve az
osibissa zenei hangzasaert, most pedig a nalunk az aluljarokban is
igen nepszeru delamerikai zene tett, tesz ram nagy hatast. Na majd
kesobb a reagalasoktol fuggoen e temat folytatom.
A filmekkel is hasonlo keppen vagyok, mint a zenevel. Szeretem
azokat a filmeket, amelyeknek van valami kozolni valoja a nezovel es
ez fuggetlen a filmkeszito nemzetsegetol. Igy a Cseh filmgyartasnak is
voltak kiemelkedo alkotasai, ugyanugy mint a Magyarnak vagy eppen a
Japannak. Az igazsag az, hogy a filmrendezok nevet mar nem nagyon
tudom, de jelentosnek tartottam a Sorgyari kapritcso, illetve Sweik a
derek katona filmadaptaciojat. Bar hosszu ideje elek Magyarorszagon,
lehet hogy az elobbieket nem irtam helyesen, ezert elnezest kerek. A
Magyar filmek kozul a regieket ugyanugy szeretem, mint a legujabb
alkotasokat.
Most egyenlore befejezem, de majd irok szinhazrol es konyvrol is,
felteve, ha lesz ra idom es erdeklodes.
Szivelyes udvozlettel,
Szylvio Tarantella Pasquale
|
 kerdezi:
> Ki tudja Roma fenyoi es Roma kutjai (szokokutja ?) c. muvek pontos zenei
> definiciojat (concerto ... X minor/major stb.) ? Aki tudja kerem arulja
> el.
> Kosz, B.V.
Kedves B. V.,
Talan ott kellene kezdenunk, hogy Vivaldihoz csupan annyi koze van a fenti
ket kompozicionak, hogy szinten olasz a szerzoje. Ottorino Respighi
(1879-1936) irta mindket zenekari muvet (en program zenenek titulalnam
oket); a Roma szokokutjai-t 1913-14-ben, a Roma fenyoi-t 1923-24-ben.
Mivel 4-4 teljesen kulonallo reszbol allnak, Respighi a hangulatot is
valtoztatni akarta, s tetelenkent mas-mas kulcsban irta oket. Igy nem
beszelhetunk egyse'ges hangnemrol.
(Ha mar itt tartunk, megemlithetjuk, hogy Respighi egyike a legjobb
hangszereloknek.)
Udv.,
Martha
|
