Kedves kulturasok,
talan meg emlekeztek ram. Nehany verset kozoltem nemregiben a kultura
virtualis hasabjain. Ismet erre szantam el magam:
Ima
Azt aldd meg, Te draga Isten,
aki mar nem epit falut;
csendbol agyat maga veti
s nem kivan mar haborut
vivni sem eggel,sem folddel:
csak maganya terheli:
komor jatek, csunya ekszer -
s nem tudja, mi kell neki....
Vagy mondd, hova menekulhet
akinek mindene adott?
megszerezte - s oly nagy aron -
ami kellett, s csillagot
nem csabit mar Egrol Foldre:
azt mondjak, elegedett:
de ha holnap szolitnad el
szomoruan halna meg?
Az embert aldd, a csendes ferfit!
Kinek, bar tarsolya ures
remeny lakik szive melyen:
vadgalambpar es koles;
teszi naprol napra dolgat:
kinjaert merj kenyeret!
Embert alkottal, es valljuk: igy
jo nekunk, ha jo Neked.
O az.
Sajnos keves emberrel beszelgetek versekrol vagy irodalomrol, ezert,
barmilyen velemenyetek vagy hozzaszolasotok van, kerlek, irjatok!
Szeretettel Lorand
|