1. Fogj egy almanachot, amelyben felsoroljak a vilag folyoit. 
2. Ellenorizd, hogy kb. 30 szazalekuknak egyessel kezdodik a hossza. 
3. Teljesen mindegy, hogy mi a mertekegyseg; kilometer, merfold, lab, 
huvelyk, fenyev, vagy angstrom: az eredmeny ugyanaz.

Az emlitett eljarast azert kezdtek meg kifejleszteni, mert az
atomeromuvek kiegett uzemanyag elemei -elsosorban a bennük
felszaporodott Pu miatt- igen hosszu ideig veszelyesek az elo
szervezetekre. Az elsodleges cel tehat a kulonbozo Pu izotopok
megsemmisitese volt.
 A modszer lenyege, hogy az egyes atommagok neutronelnyelesi
kepessege fugg a neutronok sebessegetol. Altalaban igaz, hogy az
atommagok neutronokra vonatkoztatott hataskeresztmetszete -azaz
kepletesen az atommagok merete a neutron szamara- no, ha a neutron
lassul. Az atommagok a lassu neutronokat gyakrabban "eszik meg". Ha
egy diagram fuggoleges tengelyere a befogas valoszinuseget -vagy a
hataskeresztmetszetet- vesszuk fel, a masik, vizszintes tengelyere a
neutron energiajat, egy korulbelul 1/x jellegu gorben helyezkednek el
a mert ertekek. Ennek magyarazata az, hogy minnel tobb idot tud egy
valoszinusege, az gyakran tortenik meg.