Szeretnek visszaterni arra a kerdesre, mennyire nevezheto sulyosnak az
a helyzet, hogy kornyezetunk nem olyan, mint mielott az ember "hasznalatba"
vette. Termeszetesen, azzal, hogy elunk, valtoztatunk a kornyezetunkon,
ugyanugy, mint akarmely eloleny. De azert van nemi kulonbseg. Ahogy
Fekete Balazs irta,
 >A hod is epit gatat, megse bantja senki.
 Igy igaz. Viszont a hodok a Dunat csak nem tudnak elrekeszteni.
Egyaltalan, amikor egy uj faj valahol megjelenik, rombol is. Viszont maga
olyan ertekeket hordoz, ami a rontast ellensulyozza es igy jelenlete
vegeredmenyben a termeszetet gazdagitja.

  Ezt tenne az ember is. Az emberi civilizacio is egy rendszer, ami a
termeszettel harmonizalva azt gazdagitja, pontosabban ez lenne az idilli
allapot. Bar fennmaradasahoz a kornyezetet bizonyos mertekig rombolja,
de az altala feltart uj ertekekkel a termeszet egeszet gazdagithatna.
A civilizacio rendezettseget, az entropiatetelt tiszteletben tartva,
a termeszetes kornyezet rendetlenebbe tetelevel orizheti csak meg. De sebaj,
a bioszfera egeszenek alacsony entropiajarol vegul is a Nap mint kulso
kornyezet gondoskodik.

  Elvileg a baj ott van, ha civilizacionk annyira erosen  noveli a
bioszfera entropiajat, hogy a Nap mar nem tudja a dolgokat rendjukben
megtartani. Vagyis az emberi tevekenyseg a bioszfera egeszet zavarja
meg. Ma mar itt tartunk, tarthatunk. A termeszet vissza fog szabalyozni,
el fogja tuntetni a zavar okat, vagyis minket. Utana talan zoldebb lesz
az egesz, mint valaha.

   Tehat ezert baj, hogy a foldon szinte mindenutt ott van annak a jele,
hogy vagyunk. Biztos, hogy nem muszaj ennyire novelnunk a kornyezetunk
entropiajat. Szabalyozni kell a letformainkat, a nepesseg alakulasat.
Ezt osztoneiket kovetve a patkanyok is megteszik, ha tul sokan vannak.
Valoszinu, letezhet hasonlo osztonos emberi szabalyzas is, de arra
kar lenne varni, csak arra hagyatkozni.

   Udv, Vegh Laszlo