A mi tevenknel is hasonlo volt
a jelenseg. A lenyeg hogy minden
nyomogomb alja vekony grafit-reteggel
van bevonva, ami sajnos idovel lekopik.
A tisztitas ebben az esetben gyakran
meg tobbet ronthat a helyzeten, mint
amennyit javit.

Bar nem biztos hogy ez a legjobb
modszer, de en ugy oldottam meg a
dolgot, hogy o:ntapados-alufoliat
ragasztottam minden gomb aljára, a
kis fekete pontokra. (3mm x 5mm bár
ez fugg a tipustol is termeszetesen)
A taviranyito mindezutan kifogastalanul
mukodott, bar azota kb. havonta egyszer
elofordul hogy valamelyik gomb onallo
eletre kel, mivel elgyengult az alufolia
ragasztoretege. Ekkor ujra szetszedem
es a lejott darabokat potolom.

Ennel jobb megoldast nem birtam ki-
talalni, de ha van valakinek jobb otlete
en is kivancsi lennek ra.

fpeter

VAti:

>Hogy ennek sok koze van az intelligenciahoz (aminek meghatarozasa
>egyebkent is problemas) azt a Mensasok szeretik hinni.
Hat igen, ahogy mas mertekeknek is korulbelul hasonlo modon van kozuk az
"igazi" minosegekhez. Mint peldaul a mellbosegnek a keblek ertekehez.
Felesleges szerintem azon gondolkodni, hogy egy merteknek mennyi koze
van "igazi" minosegekhez, mert ez nyilvanvaloan megfoghatatlan kerdes.
Csupan amertekek javitasarol, arnyalasi modjarol lehet beszelni.

>Mas: hogy oldanad meg, hogy dyslexiasok szamara ne kelljen kulon
>tesztet csinalni? Ugyanis a dyslexiasok a "normal" IQ-teszten
>alacsonyabb atlagerteket ernek el mint a nem-dyslexiasok, de egy
>modositott teszten mar nincs ez az elteres -> akkor a ket teszt kozul
>melyik a "valodi"?
mivel az intelligencia nem nyelvi fogalom, ezert nyilvanvalo, hogy egy
dyslexias elvben lehet ugyanolyan intelligens, es egy dyslexias eseteben
egy megfelelo teszttel ez be is mutathato. egyebkent az alapvetobb
tarsadalmi problema, hogy tarsadalmunkban az informacio nagy resze
nyelvi formaban ferheto hozza, tehat praktikusan a dyslexiasoknak
kevesebb esejuk van intelligenciajuk karbantartasara, kiteljesitesere.
ennel kisebb problema az IQ merese a dyslexiasoknal. de a kerdes
teljesenjogos. az intelligencia nyilvan nem kommunikacios dolgokat mer,
hanem gondolkodasi kepesseget, viszont a mereshez mindenkeppen hozza
kell ferni a gondolkodashoz, es ez kommunikacio. a megfelelo
kommunikacios forma kivalasztasa tehat szukseges, de meg is oldja a
problemat.

>A normalizalas: hogyan biztositjak, hogy valoban a Fold teljes
>nepesseget (az oserdei indiantol a bangladesi koldusig) reprezentalja,
>ugyanakkor hasznalhato is maradjon?
azt hiszem, ez csekely jelentosegu kerdes. nyilvanvalo, hogy 6 milliard
ember felmerese teljesebb kepet ad, de az is, hogy ennek toredekevel
eleg jo kozelitest lehet adni. a statisztikai teszt lenyege, hogy ne
kelljen teljes mintavetelezest vegezni, de jo eredmenyt kapjunk. ebben a
keretfeltetelben az IQ teszt sem vizsgazik roszabbul, mint mas tesztek.

>Masik erdekes tulajdonsaga ezeknek a teszteknek, hogy bolcseszek
>nagyon el tudnak csuszni az abravalasztos teszteken, matekosok
>jobban veszik ezt a tipusu megmerettetest. Erdekes lenne mondjuk
>az ELTE BTK es TTK oktatoi karaval vegigcsinaltatni... Mire
>kovetkeztetnel az eredmenybol? Mit is mer a teszt?
intelligenciat, ami nyilvan nem csak realis orientaltsagu
problemamegoldast jelent, tehat jogos, hogy ne legyen annyira
matematikaorientaltsagu a teszt. viszont az egyszeru matematikai
feladatok az altalanos problemaknak olyan absztrakt es kozertheto
osztalyat kepviselik, ami talan alkalmas. a bolcsesznek altalaban nincs
gondja a feladat megertesevel,e s amatematikus altalaban nem ilyen
feladatokkal foglalkozik. amiben a bolcsesz a real tudosnal jobb, az
inkabb muveltseg. ennekmerese nem feladata a tesztnek. tehat szerintem
ez sem egy katasztrofalis kerdes.

>Mint tudjuk-latjuk, a kozvelemenykutatok mintaosszeallitasi
>modszerei sem hibatlanok. Legalabbis bizonyos tipusu tevedeseik
>csak erre vezethetok vissza.
altalaban a helyes statsztikak az adott mintabol valo idealis konkluziot
jelentik. tehat valoban nem hibatlanok,d e nem tudsz jobbat. csak
egyfelekeppen lehet jobbankikuszobolni a hibat: nagyobb mintaval. de hat
a statisztika celja pont az, hogy kisebb mintabol vonjon le
kovetkeztetest. az osszes mintabol levonni a kovetkeztetest trivialis,
es nem praktikus.

math

Amikor a frissen vasarolt videonk taviranyitoja eloszor 
a 3. napon kimult, a garancia miatt lekuzdottem a felboncolasa 
iranti vagyat, es szervizbe vittem. A szervizes ramszegezte 
melyseges megveto szuros tekintetet, es mindvegig reakciomat figyelve
vakon elemet cserelt a taviranyitoban, hogy bemutathassa - a
szokasos, alapertelmezes szerinti idiota vagyok.
Fokozvan a szituacio dramaisagat, igyekeztem megszeppent bunbano 
kepet vagni, es elesettsegemet kifejezven kezeimet tordelve 
izgatottan forgolodtam, mint aki maris a megalaztatas eloli 
menekules lehetosegeit keresi. Magamban persze jokat rohogtem,
es kifejezetten kivancsi voltam - hogy fog kibujni a szaki 
ebbol a maga allitotta lelektani csapdabol. 
Latvanyosan probalgatvan a taviranyitot vegul megrendulve vette 
tudomasul, hogy erolkodese ellenere sem mukodik, am ettol kezdve 
kerulte a tekintetemet.
Veszteskent morozusan, lesutott szemmel intezte az atveteli formasagokat.
Ekozben azon gondolkoztam, hogy viselkedese vajon meg mindig a tobb 
evtizedes proletardiktatura utorengese, vagy oroklott osztonok allnak 
a hattereben, melyek lekuzdeseben meg nem szerzett kello tapasztalatot.
Es persze azon is elgondolkodtam, miert ereznek egynemelyek - mint  
magam is - eros kesztetest bedoglott keszulekek haladektalan 
felboncolasara ?
Feltevesem ezekre a kovetkezo: Az ember harcias leny, es folyton 
sikerelmenyre vagyik. Emiatt minden lehetoseget megragad, hogy
gyozhessen, vagy legalabb reszesedjen valamilyen koncbol. 
Amikor egy keszulek feltrancsirozasaba kezdunk - hormontermelodes
indul be, melyet a titkon magunknak megelolegezett gyozelem remenye
indukal. Izgatottan furkesszuk a keszulek belsejet, s a legnagyobb 
orom, ha szemrevetelezessel hamar rabukkanunk a hibara. 
Orom, mert a konnyu preda latvanyatol elont a gyozelmi mamor, 
es lecsapunk ra, akar egy vercse. 
Ha pedig a hiba sunyin megbuvo, akkor a kezdeti csalodottsagot 
kovetoen osszeszedjuk eronket, majd elkezdjuk a bekerito hadmuveletet, 
es a sikerre fokozottabban ehezoknel nemegyszer elofordul, hogy ejt 
nappalla teve birkozas kovetkezik. 
A kerdes mindvegig az: ki az erosebb, ki jar tul a masik eszen, 
en, vagy a hiba ?

Udv: zoli

VassZ  :
>A videom taviranyitojan egyes gombok tokeletesen mukodnek, masokat 
>alig-alig vesz be. vannak, amelyek mar egyaltalan nem mukodnek. 
>(Nem reagal rajuk a keszulek, hiaba nyomom tiszta erobol).

Tobbszor jartam igy. Volt ugy, hogy segitett az alkoholos 
tisztitas, mig mas esetben nem.
Szerintem egyes gyartok olyan gumitappancsokat alkalmaznak, melyek 
tul hamar oregszenek (1-2 ev), azaz elvesztik a vezetokepesseguket.
Jobb megoldas hijan a tappancsok felulete pengevel levaghato, es mas, 
egyeb okbol kimustralt keszulekbol kitermelt tappancsok ragaszthatok 
a helyukre, aka'r pillanatragasztoval is.

Udv: zoli

Udvozletem!

A panelen ket fesuszeru vezetek van egymasba tolva.

     ||==||==||===||===============       egyik vezetek
     ||     ||    ||      ||
   |  ||  |  ||  |  ||  |  ||
   |  ||  |  ||  |  ||  |  ||
   |  ||  |  ||  |  ||  |  ||
   |  ||  |  ||  |  ||  |  ||
   |  ||  |  ||  |  ||  |  ||
   |     |      |    |    |
   |---|----|---|---|-------------------------   masik vezetek


Igy ha rajuk nyomsz egy (valamennyire) vezeto lapot, akkor az egyes
fesufogakat oeeszerinto reszek eredoellenallasa parhuzamos kapcsolas
szerint adodik ossze: eleg kicsi lesz ahhoz, hogy az aramkor amihez a
--- es === veztekek futnak, ugy erezze, azokat osszekototted.
Egyszerubben szolva az egesz nem mas, mint egy kapcsolo.
A gomb erintkezofeluleten valami grafitporszeruseg van (ez a
vezetoreteg). Valoszinuleg ez jott le rola es tapadt a panelra.
Folujitani ugy lehet, ha fogsz egy grafitceruzat es egy darabig (mig meg
nem unod) satirozod vele azt a fekete feluletet. Igy ismet elegge vezeto
lesz egy darabig.
Azt azonban en se ertem pontosan, miert ezt a modszert alkalmazzak.
Valoszinuleg azert, mert tartosabb, mintha femretegek erintkeznenek
(azok gyorsan elkoptatjak egymast, oxidalodnak) es igy olcsobbak, mintha
minden gombhoz mikrokapcsolot (pl a PC egerek gombjainal hasznalatos)
epitenenek be.
Csak erdekesssegkepp: a Commodore64-nek is hasonlo megoldasu gombok
voltak a billentyuzeten, igy neha azt is meg kellett ceruzazni, foleg,
ha az ember sokat jatszott a gepen :)


Valkai Sandor

Hali!

> Megkerdezem itt a listan, mert nincs idom utana jarkalni.
par ezer ftet adnak ujat a wesselenyi utcaban... (BP piacban van hirdetes
:))

> Arra gondoltam telement kosszal, es szetszedtem. Por nem nagyon volt benne.
jo tipp.

> Lemostam a gumigombokat, a panelt az aramkorokkel pedig palcikas vattaval
mivel? Csak alkholt hasznalj, mert a benzines szerek felolhatjak a vezeto
gumit,
(ez az a feket anyag a gomb aljan) a viz meg 'vizkovesiti' a feluleteket...


> Azt vettem eszre, hogy ahol a gombok a panellel erintkeznek, fekete egymasba
> forditott L vagy T alaku erinkezok?? vannak. Ezek enyhe fekete nyomot
ja ezeket zarja ossze az 'vezetogumi'.

> hagytak a vattan, mintha szenporosak vagy olajosak lennenek egy kicsit.
mocskosak lettek :)) a bekerult por osszetpad, ha izzad a tenyered 
(30 fokban ez normalis) akkor tobb para jut be, (ha leontod kaveval akkor
megtobb :)) es ettol jobban megtapad odabent a dratva. (otvar, kosz szmotyi
mocsok stb...)


> Lehet hogy eppen ez a baj? Kiszaradtak az erintkezok, es igy nem zar az
> aramkor?
:) nem. ezek 'szaraz' feluletek elmeletileg. inkabb az szokott a baj lenni,
hogy 'szet szaradnak' es elvesztik a rugalmassagukat, ekkor a nyomkodas
soran
szettoredezik. Ez altalban igen ritka eset.

> Egyaltalan hogyan mukodik egy taviranyito? Meg lehet javitani hazilag?
attol fugg mi baja (egy varos :)) ha csak ez akkor pucolas, de mas nem
segit,
esetleg az elemnel levo erintkezok, a felepitestol fuggoen lehetnek
csatlakozo
savok es hasonlok, ezek is okozhatnak gondot.
latatlanban elegge nehez taviranyitot javitani :))
:. Zytha .:

Jellemzoen a nyomogombok vezeto gumibol,
vagy vezeto reteggel ellatott gumibol keszulnek.
 Azok a kis fekete micsodak a nyomogombok alatt azok.
Ezek az idovel es a hasznalattal eloregszenek.
Ha erossen nyomkodjak a nyomogombokat, ezek a vezeto retegek
feltapadnak a zaroerintkezokre es elkoszoljak azokat.
Ekkor jelentkezik az, hogy csak erros nyomasra, vagy
egyaltalan nem reagal a kapcsolo.
Tehat az a grafitszeru fekete kosz, amit letakarítottal az ez volt.
En szemely szerint a tisztitason kivul csak egy megoldast ismerek.

Venni kell egy tanithato taviranyitot, es akkor legalabb ket legyet
utsz egy csapasra, mivel a videot is es TV-t isegy taviranyitoval
tudod majd hasznalni

Peter

Szia,

a taviranyito gombjaban van egy "szennel dusitott" csapocska. Eztet nyomod a
fesuszeruen kikepzett egymasba forditott erintkezokre es a szencsapocskan
keresztul zarodik az aramkor. Van olyan kivitel, amelyikben ez a
szencsapocska kihuzhato. Volt olyan esetem, amikor egy nem hasznalt gombból
kihuztam és betettem a nem mukodobe. Persze elotte erdemes tesztelni egy
tompa fem targgyal (a fesuket rovidrezarva), hogy egyebkent az aramkor jo-e.


>    Szász Attila  (RBHU/CBW)
>

Kedves Zoli!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: abszolut ( 47 sor )
> Idopont: Thu Sep 7 15:53:53 EDT 2000 TUDOMANY #1231

> Idokozben arra jutottam a Mach probleman merengve,
> hogy miutan szetszakado forgo test darabjai relative mozgo
> darabokka valnak, es forditva - relative mozgo testek
> talalkozasabol is kialakulhat forgo mozgas, nem kell
> bevezetni semmifele abszolut teret a fizikai jelensegek
> magyarazatahoz. A forgo mozgas egyertelmuen tekintheto reszek
> relativ mozgasanak.

Sajnos nem nyert. Nemcsak azert, mert itt folyadekcseppekrol van
szo, amelyeknek eszuk agaban nincs szetszakadni a felvetes
alapjan, hanem azert sem, mert ha elfogadjuk az impulzusmomentum
megmaradasat, akkor bizony amugy is lenyegtelen, mikepp jott letre
ez a forgas. A lenyeg az, hogy a szukseges 6 mennyisegbol, mely a
koordinatarendszert meghatarozhatna, csak harmat -- a
tomegkozeppont koordinatajat -- tudjuk rogziteni, a tengelyek
allasat nem. Azaz nincs mihez viszonyitani a forgast!

A merev test forgasa kozben sajnos a reszek nem mozognak relative!


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Kedves Elethossziglanvizsgalok!

> Felado : Horvath Pista
> Temakor: 120 ev ( 26 sor )
> Idopont: Mon Sep 11 04:03:28 EDT 2000 TUDOMANY #1235

> > Most olvastam, vagy az ET-ben, vagy a TV-ban a 130-at...Es ha jol
> > emlekszem a legidosebb regisztralt no 122 evig elt...
>
> Lehet, hogy jol emlekszel, viszont a Guinnes Book-ban 117 van.

Azt hittem, megemliti majd valaki -- mivel nem, hat akkor majd
most en: Nem tudom, hitelesseg szempontjabol mi a helyzet, de
emlexem, hogy par (?) eve TV-ben riportot keszitettek egy Del-
Amerikaban elo nenivel, aki allitolag mar 140 vagy afolott jaro
volt. Azt mar nem tudom, hogy ez mennyire volt dokumentalhato --
az anyakonyvezes valoszinuleg akkoriban es ott nem volt a
legtudomanyosabb...


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Tamas:
>>Talan meg kellene nezni Einstein eredeti gondolatmenetet: van ra
>>lehetoseg, legalabb is ugy, ahogyan Einstein tette. Es itt
>>mindjart be is lep ennek az abszolut ternek a problemaja: mitol
>>abszolut az rendszer, ha teljesen szimmetrikus a mozgoval, azaz
>>semmi modon nem lehet megkulonboztetni, melyik is all?!?

Zoli:
>Az abszolut terre valoban nincs szukseg, hacsak ki nem
>derul egyszer, hogy a rendszerek egyenrangusaganak elve

En nem tudom mit irt Einstein errol a kerdesrol, de a felreertesek
elkerulese erdekeben celszeru egy-ket finomito megjegyzest tenni:

A parbeszedetekbol ugy tunik, mintha Einstein a ter megfigyelotol
fuggetlen letezeset vonta volna ketsegbe abbol a feltetelezesbol
kiindulva, hogy a ternek nincsenek megfigyelotol fuggetlen, abszolut
tulajdonsagai.
Nos, maga a ter (kiterjedes) letezik a megfigyelotol fuggetlenul is, de a
tulajdonsagai mar valoban fuggenek a megfigyelotol.
Illetve egy tulajdonsaga megis csak van, ami abszolut: Meroleges az
ido-tengelyre. Ez a tulajdonsaga soha nem valtozik, viszont teny, hogy epp
emiatt nem is tudjuk 'megfigyelni' az idot. Az elmenk nagy talanya, hogy
errol a valtozalan tulajdonsagarol megis 'tudunk'. (Soha, senki nem latta,
megis tudunk rola, - erdekes, nem? - Errol me'g a "szavazas" targyu
levelben beszelni szeretnek.)

Szumma-szummarum: Letezik a megfigyelotol fuggetlen ter (kiterjedes), ami
a terido resze, es van a ternek olyan tulajdonsaga, ami nem valtozik,
allando, abszolut. Vigyazzunk, ne relativizaljuk tul a dolgokat.

Gyiran Istvan

Ui: Errol jut eszembe, milyen erdekes lenne, ha a ter ezen tulajdonsaga
olykor serulne, es visszapillanthatnank a multba, illetve elore a jovobe.
Akar csak torzitva, ferdeszog alatt is.

Zeratul:
>Sziasztok! Nehany nappal ezelott megkertelek benneteket, hogy
>szavazzatok azzal kapcsolatban, hogy az evolucio mellett- vagy ellene
>vagytok-e. Az eredeti megfogalmazas szerint valoban csak azok
>jelentkezeset vartam, akik evoluciopartiak, de a jobb atlathatosag
>kedveert varom az ellenzok szavazatait is, csak azt kerem, hogy ezentul
>irjatok le, hogy mi mellett alltok.

Szia!

Ha fogadsz me'g szavazatokat, huzz legy szives egy strigulat a
kreacionistak oszlopahoz.

Indoklaskent kezdjuk a vegen:

Az evolucio alapjan azt kell felteteleznunk, hogy a kornyezetunkben
megfigyelheto valamennyi rendszer valamennyi tulajdonsaga visszavezetheto
a fizikai megismeres targyat kepezo anyag tulajdonsagaira.
Nos, a tudatrol, az ertelemrol, feketen-feheren bizonyithato, hogy az
semmikeppen nem szarmazhat az anyagtol.

Az "Abszolut ter" targyu hozzaszolasom fogalmazasa kapcsan, a bibliai izu
sorok ("Istent soha, senki nem latta." (1Jan.4,12)) gepelesenel ugrott be
egy nagyon trivialis erveles az evolucioval szemben.
Nezzuk az ervelest:
A terido abrazolasbol tudjuk, hogy az ido-tengely a harom terdimenziora
meroleges: Mit jelent ez? Azt, hogy az idodimenzio a terdimenziokbol
_erzekelhetetlen_. Ez
a korulmeny cafolhatatlan bizonyiteka annak, hogy az ido fogalmat
letrehozo es kezelo elme (tudat) nem lehet pusztan a haromdimenzios anyag
'szarmazeka'.

Korabban mar fejtegettem, hogy a tudatnak legalabb negydimenziosnak kell
lennie ahhoz, hogy a haromdimenzios kornyezet idomenti egymasutanjai
lekepezodhessenek benne, de konkret bizonyitek hijan ez csak fejtegetes
maradt, amolyan "Arisztoteleszi" bolcselkedes (Gogy szerint), ami lehet
hogy kerek, logikus, am nem kotelezo ereju, nem zarja ki az evolucios
megoldasokat.

Most viszont, amikor azt mondjuk, hogy az idodimenzio a terdimenziokra
meroleges, akkor azt is mondjuk, hogy a terdimenziok fele' az
idodimenzio iranyabol semmilyen hatas, informacio, - egyszoval OK - nem
szarmazhat, vagyis a haromdimenzioban kiterjedt anyag, ok-okazati alapon,
nem hozhatja letre, nem alkothatja meg az 'ido' fogalmat.

Ertitek? Nincs lehetseges OK, igy nem lehet OKOZAT-ot sem feltetelezni.

Marpedig OKOZAT van, vagyis az elme letrehozta es kezeli az 'ido'
fogalmat, ez pedig csak akkor lehetseges, ha az elmenek nem csak terbeli,
hanem idobeli kiterjedese is van. Akkor, es csakis akkor _erkezhet_ es
_kepezodhet le_ benne informacio az idodimenziobol. Vagyis az elme
(legalabb) egy dimenzioval magasabb rendszer, mint a mindennapi fizikai
kornyezetunk.

Mit jelent ez a mindennapokban? Par honapja volt egy vita a fak
novekedeserol (nem kovettem reszleteiben), es valaki jopofan megjegyezte,
hogy o" nem hiszi el, hogy a fak valoban novekednek, szerinte minden evben
kicsereli valaki a kertjeben a fakat. Fejen talalta a szoget: A
haromdimenzios anyagbol felepulo erzekszerveinkkel valoban nem lathatjuk a
fak novekedeset, mindig csak egy-egy allapotrol kapunk informaciot, am
ezekbol a 'diszkret' informaciokbol a tudatunkban egyseges kep alakul ki a
kornyezetunk idomenti valtozasarol. Viszont ha mi makacs emberek vagyunk,
es csak a szemunknek hiszunk, akkor tenyleg azt kellene gondolnunk, hogy
kicserlik a fakat.
Ahogyan a fak novekedese, ugy az 'elet' sem lathato meg az elo anyagban.
Gogy, aki hiteles szakertoje a teruletnek, be is vallja, hogy a tudomany
jelenleg nem lat lenyeges kulonbseget az elo es elettelen anyag kozott.
- Persze hogy nem latja, hiszen a lenyeges kulonbseg epp abban az iranyban
van, amerre a kizarolag csak a haromdimenzios erzekeire hagyatkozo
tudomany nem lathat.

Geometriailag ertelemezve a dolgot: Kepzeljunk el egy sikot, sikbeli
letezokkel. Ezen a sikon keresztul haladnak kisebb-nagyobb, kulonbozo
falvastagsagu go:mbo:k. A sikbeli letezok mit latnak? - Szepen novekedo,
majd fogyatkozo koroket, valtozo falvastagsaggal, stb. Ezek a ko:ro:k,
kolcsonhatasba lepve a sikbeli kornyezetukkel, valamilyen hatast valtanak
ki a sikbeli vilagukban. De ez a hatas (ok) csakis es
kizarolag sikbeli lehet, tehat az ellenhatas (okozat) is csak sikbeli
lehet.

Nos tehat: Azt 100%-os biztonsaggal megallapithatjuk, hogy: A TUDAT
BIZTOSAN NEM LEHET A HAROMDIMENZIOS ANYAG _OKSAGI ALAPON_ LETREJOTT
TERMEKE !!!

Tehet evoluciorol az emberi elme, tudat kialakulasa kapcsan biztosan nem
beszelhetunk.
Az embertol visszafele haladva azokat a rendszereket sem tekinthetjuk
ilyen modon kialakult rendszernek, amelyek ismerik, kezelik, mukodesuk
soran figyelembe veszik az anyagi kornyezet idomenti egymasutanjat
(kiterjedeset). Melyek ezek a rendszerek?
Bizony, bizony: - Ezek az E'LO" rendszerek; a negyevszakhoz es a
kornyezetuk idomenti valtozasahoz csodalatosan alkalmazkodo novenyek, a
'szokesi
sebessegre' hangolt preda allatok, es igy tovabb, ... Ezek azok a bizonyos
'celszeru rendszerek', amelyekrol ezidaig nem sikerult bizonyitanom, hogy
oksagi alapon nem leirhatok. Most viszont igen.

Tehat az evoluciot - ugy 150 evi ragodas utan - egy ideig azt hiszem felre
tehetjuk. Lehet, hogy a biologiai evolucionak tenyleg van valami alapja,
(lasd pl. a bakteriumok atalakulasa), de velemenyem szerint az elovilagban
megfigyelheto kulonbsegekert (fajok) elsosorban az idomenti kiterjedesben
'megfigyelhetetlen' tulajdonsagok a felelosek. Ez egy olyan jellegu
tulajdnosag, amelyet csak gondolati uton tudunk 'erzekelni', formaba
onteni. Viszont amint latjuk, a fejunkben van "hely" boven, kenyelmesen
meg tudjuk forgatni benne a godolatokat. Elmelkedjunk tehat a dolgokon.

Ime egy elmelet az evolucioval szemben, ami tudomanyosan vizsgalhato, a
feltetelezesei ellenorizhetoek, es egy sor olyan kerdesre is valaszt ad,
amire az evolucio teljesen eselytelen volt. (Pl. a tudatalatti, oszton,
erzelmi vilag, stb. kialakulasara.) Egyszoval ez az elmelet kepes nem csak
az elo-elettelen kozotti kulonbseg tisztazasara, hanem az agyunk, az
elmenk termeszetenek megfejtesere is, sot, megoldast kinal az egesz
letezesunk ertelmere is.

Sajnos, tudomasul kell vennunk, hogy az evolucio kontra teremtes vita
alapvetoen ideologiai, es nem tudomanyos alapu vita. Nem csak itt, ezen a
listan, de szerte az egesz vilagon. Legkezenfekvobb bizonyitekat en abban
latom, hogy az evoluciot olyan tenykent kezelik, amely meg nem "teljesen"
(szerintem inkabb "teljesen nem") bizonyitott. Namost. Normalis
korulmenyek kozott, ha valami meg nem bizonyitott, akkor azt nem lehet
tenynek tekinteni. Ezt azert mondom, hogy probaljuk meg kontrollalni a
hozzaszolasainkat. Jo lenne, ha legalabb nekunk, itt a listan, sikerulne
ezt a vitat ideologia mentesse tenni.

Gyiran Istvan