1. |
re: re: gyors vonat / BKV (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
2. |
kaqun (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
3. |
rugo (mind) |
40 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: *** HIX TUDOMANY *** #3544 (mind) |
60 sor |
(cikkei) |
|
+ - | re: re: gyors vonat / BKV (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Tobb evtizede gondolkoznak ezen az otleten - de
> en hosszaban elfelezett vonatrol hallottam.
Hosszában!? Juj, és hogy egyensúlyoz egy sínen? :))
>Nem csinaljak, mert veszelyes.
Hát tényleg annak hangzik. :)
>...megoldhato meg ugy is, hogy minden kocsi motorkocsi,
> es a kovetkezo elolrol csatlakozik
Nekem is ez jutott eszembe, sztem eléggé adja magát. A vonat elől hizik,
hátul meg fogy... De ez folyamatos népvándorlást jelentene a vonaton
belül.
A hazai vonatok lassúsága miatt nem sokat számít a fel- és leszállás ideje..
Vagy ha mégis, akkor akár meg is állhatna a vonat, és ki-beszállás
helyett vagoncsere történhetne. Vagy csak a vagon tartalmát mint egy
fiókot lehetne egy az egyben cserélni (benne az utasokkal). :)
Jó régen volt elvetemült próbálkozás arra, hogy a repülőről a bátor utas
a megfelelő város közelében ugrott ki ejtőernyővel. :))
Nem is értem miért nem terjed el. :))
De ha már itt tartunk: egy ötlet elektronikus BKV bérletre:
A busz ajtajaira nem lehet rácsos forgóajtókat felszerelni mert
nincs rá idő, hogy a nép átverekedje magát rajta. Mi lenne, ha
a buszmegálló lenne elkerítve, és oda lehetne csak forgóajtón át
belépni, természetesen kp vagy elektronikus fizetés után. Akkor
bőven van idő rá. És a hajléktalanok sem a buszon melegednének.
A metrónál sem értem, hogy ellenőr helyett miért nem kapu van.
Ezzel ez is megoldható lenne, hogy a jegy ára a megállók számával
lenne arányos. De ez már nem Tudomány...
a BenceMiki
|
+ - | kaqun (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Érdeklödöm, ki hallott róla.
1. Azt írják, hogy nem oldott oxigént tartalmaz, hanem a vízben
kémiailag kötött oxigént; enyhén lúgos kémhatású.
2. Azt írják, hogy bonyolult vízmolekulákat tartalmaz.
Az mi? Feltámadt a polivíz??
3. Azt írják, hogy a gyomor-bélrendszeren éppúgy kifejti áldásos
hatását, mint börön keresztül a fürdövíz útján.
4. Olaszországból származik, gyártási technológiája ismeretlen. Az a
sejtésem, hogy valami olyasmi, mint a pí-víz.
Szóval - tud-e róla valaki valamit ezen a listán?
Üdv, János
|
+ - | rugo (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
BenceMiki irta:
: "Nyerni" ?
: Marky, nem üzemanyag helyet gondoltam, hanem csak kiátlagoláshoz.
En is. A fekezeskor ho"ve' alakitott energia "elveszik", a rugoval ennek
a
toredeket "visszanyerjuk".
: A lendkerék a működéséből adódóan nagy tömeggel bír, de rugónál
: ez nem elvi kitétel.
De igen. Ha rugoval sok energiat akarsz tarolni, akkor vagy nagy megnyulas
kell, vagy nagy rugoallando (=vastag rugoacel).
: Továbbá mint tudjuk csak gyorsításhoz és fékezéshez kellene a rugó, a
: haladáshoz csak a légellenállsát kell leküzdeni, ekkor a kocsi tömege
: lényegtelen.
A gordulesi surlodas nem elhanyagolhato 80km/h alatt. Nagyobb
sebessegeknel a gumi deformacios energiaja is jelentos veszteseg (a gumi
alul belapul es ezt a lapulast korbe-korbe mozgatod az abroncson), ami
szinten fugg a kocsi tomegetol.
: > Tipikus esete ennek az 500km-es autopalya.
: Ezt nem értem. Minek a tipikus esete?
Amikor a rugo csak felesleges nehezek a kocsin.
: Persze a rugók sem tökéletesek, csak egy ötlet volt.
Elvileg jo otlet mechanikai energiat mechanikai uton ta'rolni (nem kell
vesztesegesen villamos energiava atalakitani meg vissza). A problema az,
hogy az adott peremfeltetelekkel a villamos energia meg mindig
energiatakarekosabb.
Udv,
marky
|
+ - | Re: *** HIX TUDOMANY *** #3544 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hali!
>>napi melegvizigenyedre valoszinuleg nem erdemes hocserelobe fektetni
penzt.
> Egy hőcserélőnek mitől kell drágának lennie?
Hogy jo hatasfoka legyen...
> A klímák külső dobozaiban van sok fémlemez, amit fűt vmi közeg,
> és egy ventillátor a lemezek közt fújja át a levegőt, hogy hűtse.
> Én pont ugyanezt javaslom, csak annyi különbséggel, hogy ne levegőt
> fújjunk át a lemezek közt, hanem hidegvizet. Ennyi. Ez mitől drágább?
Egyrészt -víztől függően- gyorsan vízköves lenne, és a vízkó nem jó
hővezető. Másrészt mint írtam is, gondolni kell arra is, mi van ha nem
áramlik a víz? Mert mondjuk elmentél hétvégére, és nemhasználod. Szépen
süt a nap, és a vized villámgyorsan 30 fokos lesz... Mit csinálsz??
Áramoltatod a vizet, és megy pocsékba?? Nem lesz olcsó multaság :)
(Persze meg lehet csinálni, hogy ilyenkor egy nagy szigetelt (mondjuk
föld alatti) taertályba nyomatod, ahonnan télen megfűtésrásegítésként
előveszed, csak ezzel megint oda jutottunk, hogy komplex rendszer kell.
) Sajnos valahogy úgy néz ki a dolog, hogy ha nem komplex rendszert
akarsz, csak nyáron a forróságban kis hűvöset, akkor legegyszerűbb egy
levegő hűtéses síma klímát beszerelni...
> Marky, nem üzemanyag helyet gondoltam, hanem csak kiátlagoláshoz.
> A lendkerék a működéséből adódóan nagy tömeggel bír, de rugónál
> ez nem elvi kitétel.
Rugó alkalmazása gépjármű hajtására elég régi ötlet. És szerintemminden
háztartásban található is ilyen. Igaz leginkább a gyerekszobában :)
Ráadásul manapság a felhúzós változata kihalt, és csak az általad is
említett mozgásenergia hasznosítós létezik (házrahúzós) :)
Egyébként a lendkerék is azért nem terjedt el, mert egyrészt a
giroszkóphatás miatt kicsit vicces volt kanyarodni vele, másrészt meg
egy koccanásnál az elszabaduló lendkerék apróbb gondokat okoz :)
Hasonló gond van a rugóval is... Én nem biztos hogy szívesen ülnék egy
autóban, amiben 40 kilónyi felhúzott rugó van. Túl élénken él még
emlékeimben a kisautóból kipattanó rugó által okozott sérülések...
[vonat]
> Azon kivul, hogy penzbe kerul, mi vele a hiba?
> A szupergyors vonatokkal az a baj, hogy gyakran kell megallniuk utasokat
> fel es letenni.
Azt nem tudom mi a baj vele elvileg, de ismerve a MAV-ot, sose érné utol
a vagon a mozdonyt, és lezárnák miatta teljes hosszában a pályát...
De eszembe jutott róla, hogy Asimov egyik regényében ahol föld alatt
éltek az emberek hatalmas városokban, ott mozgó járdák voltak, és a
távolsági közlekedést úgy oldották meg, hogy egymás mellé egyre
gyorsabban menő járdákat tettek. Így mindig csak egy kicsit gyorsabban
menőre kellett lépni, és végül elérted a legbelső nagyon gyorsat, ahol
már ülni is lehetett, és az ment folyamatosan a városok között. Mondjuk
azt nem tudom, hogy ha tömve van a legbelső szalag, akkor mit csinálok
az előző (még igencsak nagyon gyors) szalagon? Lerepülök a végén? Mert
nem biztos hogy vissza tudok menni a tömegben...
Laja
|
|