Sziasztok

Aki regebben olvassa a VITA-t, az emlekszik ra, hogy nehanyszor
konfrontalodtam roberttel.
Tobbszor nem kivantam "vitaba" szallni vele, amde mostani levelere reagalnom
kell.
irta:

<<Mindenesetre a hozzam intezett kerdesekre valaszolok a siker-digesten, (
navaho radiosok, Salt Lake City stb)  es a budos eletben tobbe erre a
listara, meg web oldalon sem nezek ra.>>

Amen!!
remelem igy is lesz.

fotiszteletem

voland

Elgondolkodtam, megeri-e valaszolni,(valoszinuleg nem)
szoljak-e vagy sem, de hat miert pont most valtozzak meg??

  Szoval igy hetfo reggel, a szokasos, javitgatom itt a Robert szoveget. Neha
ugy erzem magam, mintha a szerkesztoje lennek, csak az a hiba hogy mindig
kozles utan es nem elott kerul sor ra. Na hat akkor nezzuk, mit hozott az
elmult hetvege:

> a tudasra
>nem a diploma az egyetlen bizonyitek.<<
>
>* Hanem micsoda?

   Robertem, elarulnam, a tudasra a tenyek ismerete a bizonyitek vagy nem
elmeleti esetekben a gyakorlat, es nem a papir. Papirja mindenkinek lehet,
peldaul nekem is van, de inkabb csak felvagasibol szoktam mondogatni, soha nem
dolgoztam a szakmamban.

>* Ezek az emberek nem tanulni akarnak, hanem hibakat talalva lobogtatni
>azokat, hogy bebizonyithassak, hogy ok okosabbak

  Nincs problemam azzal, hogy tanuljak. Viszont van egy olyan hulyesegem, hogy
szeretem a tenyeket helyesen megtanulni, ha mar ra'sza'n a le'lek.

  Na most legutobb toled megtanulhattam azt, hogy az izraeli sportolok miert
nem mentek el a salt lake city-i teli olimpiara.
Hat azert, mert ugye meg nem tortent meg az esemeny, amit te mint tortenesz nem
vettel eszre. Ezt jobb helyeken szarvasbakinak is hivjak. Pedig meg papir sem
kellett volna hozza, hanem csak a kalendarium ismerete.   

>Tehat tul sokszor emlitem a diplomaimat, es te 3/4-ev alatt megsem tudod
>- csak feltetelezed - hogy tortenesz vagyok????

  Ne bantsd a Norat!!  Ha nem mondogatnad, en is azt hinnem hogy komuves vagy
es a tortenelmet csak mint mukedvelo hobbibol hajlitgatod felre.

> Sajnos ez ma a torteneszetben sem igy van! A torteneszet aru lett es
>ugyanugy el kell adni, mint a csipkes kombinet! 

  Na akkor itt elmeselnem, miert is nezem en le a torteneszeket. Szerintem
peldaul a torteneszet az nem szakma. Mitol tudd egy tortenesz tobbet egy
atlagos kepessegu, olvasni tudo embernel, aki kepes besetalni a konyvtarba es
elolvasni ugyanazokat a forrasanyagokat mint a tortenesz??? Csak azert mert
gumiagya van?? (mar legalabb is kellene hogy legyen, hogy a sok adatot kepes
legyen megjegyezni)

   Es mivel a torteneszet nem kifejezetten egy egzakt tudomanyag, azt, hogy ki
mit hogyan ertelmez az meg ugyebar nezopont es/vagy politikai beallitottsag
kerdese, akkor mire is vag fel egy tortenesz manapsag az akarhol elerheto
minket korulvevo informacio koraban??
Hat nem a kalendar ismeretere, mint lathattuk...

>ogy ott meg nem tartok, hogy haromfele
>nevkartyat csinaltassak, 

  Errol a nevjegykartyarol elgondolkoztam, hogy hat mit is tennek az enyemre,
ha lenne. Valoszinuleg valami olyat, hogy "utananezo gondolkodo". Marmint hogy
kepes vagyok bizonyos dolgoknak utananezni es akar azokrol objektiv velemenyt
is formalni.

>Pontosan ezert jartatom szamat a >nevtelen levelezes ellen. 

  Miert?? Teged tenyleg az boldogabba tesz, ha rajosz hogy a hivatalos nevem az
Farok Lajos?? Vagy Kovacs Janos?

>Mennyivel egyszerubb levelezni, ha az vitapartnered sem titkolja az
>kartyait! 

  OK, akkor mostantol hivhatsz Lajosnak.

>Sokkal kevesebb lenne a felreertes.

  Mar miert lenne tobb felreertes, ha valaki egy becenevet, vagy fedonevet
hasznal, de azt kovetkezetesen???

>* Nora! Sajnos ebben a vilagban meg papir nelkul nem tudod azt bizonyitani,
>hogy tudasod is van. 

  Dehogynem. Peldaul komuves esetben, az illeto vagy tud falazni, vagy nem. Ha
nem tud, akkor ugye csak soderolt...

  Itt az USA-ban peldaul sok nevtelen egyetemen nagyon konnyu komuves vagy akar
tortenesz papirt szerezni, mindenfele tudas nelkul is. Aztan leeg az ember vele
az eletben, ha falazni kell vagy a salt lake city-beli olimpiarol beszelni.

   Na addig is maradtam kivalo tisztelettel,

  Farok Lajos
utananezo gondolkozo es
level szerkeszto

Itt akkor most a pozitiv diszkriminaciorol lenne szo, amit szep magyarsaggal
"affirmativ action"-nek is lehetne nevezni.A Gyula monda':

>A masik megoldas, hogy az allam pozitiv diszkriminal,
>igy a kisebbseg osszessegeben (beleertve a tarsadalmi eloiteleteket is)
>egyenlo eselyekkel rendelkezik. Ez mukodik, de rettento ritka a tortenelemben
>(Az USA beli feketek problemajanak megoldasan kivul nem is tudnek meg egy
>peldat ra).

  A problema az affirmativ action-nel az az, hogy nem egyenlo, hanem TOBB jogot
es eselyt biztosit, mint ami egyebkent jarna. A feketek eseteben peldaul az
egyetemeken meg van adva, hogy mekkora %-ban kell felvenni feketeket.
(nem minden allamban, de tobbsegeben)
Na most ugye van olyan is, hogy felveteli (marmint a gimibol hozott SAT
pontszama) alapjan valo osszevetes. A ketto az ugye kapasbol uti egymast,
mivel ha a fekete a tudasa alapjan is betudna jutni, akkor nem lenne szukseg 
a kedvezmenyezett bejutasra. Ebbol viszont az jon ki, hogy fel kell venni a
kevesebb pontszamot elero kisebb tudasu feketet, azoknak a rovasara, akik
nagyobb tudassal elertek a szukseges pontszamhatart.

   Ugyanez a helyzet a munkahelyeken is. Tegyuk fel kimondja a varos torvenye,
hogy a helyi rendorseg 10% legyen fekete es 20% legyen no. (mert hogy nok
szamara is van affirmativ action) Na most lehet, hogy nincs kello szamban
jelentkezo a munkakorre, aki kepes lenne a feladatkort ellatni, de a hulye
torveny miatt felfognak venni olyanokat is, akiket egyebkent jol elhajtananak a
Bush-ba....

   Manapsag pont az ilyen kedvezmenyezettseg miatt a feher ferfiaknak a
legnehezebb munkahoz jutni, mert hamarabb vesznek fel egy feketet, egy not vagy
egy vakot. Feketet vak nok tehat kulonosen elonyben vannak a munkaeropiacon....

>Balazs:
>Azok a katonak, akik a tengeralattjaron szolgalnak, 
>ha valaszthatnanak biztosan inkabb a szuleivel egyutt kapalnak a kukoricat, 

  Ez az amcsik eseteben nem igaz, leven professzionalis hadsereg jo penzert.

>Eleg morbid orulni a halaluknak. 

  Miert ne orulhetnek annak, ha egy vegtere is zsoldoskatona, aki pofatlanul
leatomozna parancsra barkit feldobja a talpat???

>Ha valaki utalja a Trabantot, mert az fustol, zug, budos, stb, akkor orul
> annak, ha egy Trabis fanak rohan es meghal?

  A meghalasnak talan nem, de annak hogy egy Trabival kevesebb van, igen.
Miert? Ma mar mindent es mindenkit kotelezoen szeretni kell, meg ha az
kart is okoz nekunk??  Ezt utalom en a politikai korrektsegben.

> Nem a tengeralattjaro szemelyzete a hibas abban, hogy egy
>alattomos fegyveren dolgoznak.

  Mar miert ne?? Ismet csak, az amcsik eseteben onkentesekrol van szo.
Masreszt meg a Trabantos eseteben, nem muszaj mindenkinek fustot okado
szornyetegeket venni.

> Arrol nem is beszelve, hogy micsoda
>okologia katasztrofa is fenyeget egy tengeralattjaro sullyedesekor. 

  Talan ezert se kellene rajta szolgalni....

Sziasztok,

Robert:
>* Tehat tul sokszor emlitem a diplomaimat, es te 3/4-ev alatt megsem tudod
>- csak feltetelezed - hogy tortenesz vagyok???? ( na....szep nagy
>ellentmondas... Nora! Megsem emlitettem elegszer! )
Nem ellentmondas!! Attol, hogy mondod, meg csak feltetelezheto, nem
bizonyitott, hiszen barki barmit mondthat - te is. Valoszinuleg igaz,
-altalaban hiszunk masoknak. Elhiszem, hogy el lehet menni hozzad es
megnezni, de ugye nem valoszinu, hogy barki is elmenne, inkabb
elhiszi. :))

>* Nora! Sajnos ebben a vilagban meg papir nelkul nem tudod azt
>bizonyitani, hogy tudasod is van.
Dehogynem!! Epp az en szakmamban volt (van?) az a helyzet, hogy nem
erdekelt senkit, hogy van-e diplomam, egyszeruen felvettek 3 honapi
probaidore, miutan kikerdeztek, hogy "majd meglatjuk". Ugyanis eleg
sok olyan embernek van diplomaja, aki nem ert hozza. Szoval a papir
csak arra jo, hogy "hat elkepzelheto, hogy ert hozza, de azert le
kell tesztelni..."

Sziasztok,
Juan

On Mon, 3 Sep 2001, HIX VITA wrote:

> =======================================================
> Felado :  [comic]
> Temakor: Re: Allampolgari engedetlenseg, tengeralattjaro ( 110 sor )
> Idopont: Sat Sep  1 05:13:06 CEST 2001 VITA #1817
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> >Ebri:
> >De ha ott vagy, s ott van mogotted egy hadnagy,
> >toltott pisztollyal, nem fogsz az egesz hadsereg ellen fordulni.
> 
>   Nem hat. Peldaul le lehet a hadnagyot is loni.
Le lehet, de ilyenroi nem nagyon hallottam, mar csak azert is, mert
megszokni a katonasagbol se egy nagy elmeny, sajat oldali katonat leloni
meg plane, szerintem azt tenyleg nem sokan dijaznak. Valamint ha megszokik
egy katona, s ezt mondjuk a szulei szomszedai megtudjak, vajon kedvesen
patyolgatjak vagy inkabb utalni fogjak esetleg megverik oket, stb? Melyik
valoszinubb?

>   Elismerem, nem konnyu a kerdes, de hat neha bizony  nehez donteseket is kel
l
> hoznia valakinek.
Igen, csak az egesz katonasag es kikepzes arrol szol, hogy amit fent
mondanak, annak nem mondhatsz ellen barmit is teszel, s ha valakit
kondicionalnak vmire, arrol eleg nehez leterni.

>   Peldaul az okosabbja "veletlenul" labon loheti magat.
Akkor frontvonal mogott korhaz, ha meggyogyult vissza a seregbe. Ha
sokszor csinalja szolgalat aloli kibuvas, hadbirosag. Akkor mar inkabb a
szokdoses.

>   Na hat errol volt szo, hogy ugye kollektive kellene ellenallni a diktatorik
us
> hulyesegek nek.
Persze, de lattal mar olyan helyet, ahol ezt megtettek? Elmeletben angyon
szep, seni nem lo, rozsat a puskacsovekbe, s minden jo lesz, de ez sajna
nem igy megy ugy tunik.

>   Nagyon sok "fonokot" nem valasztanak.
> Az oroszoknal Gorbacsov elott tulajdonkepp senkit se.
Persze, de a mondatomban nem ez volt a lenyeg, hanem egy haboruert
altalaban eleg jol korulhatarolhato a felelosek kore. Az egyeni
kegyetlenkedesek mar mas teszta.

>    Nem kerult szoba, de ha mar felhoztad itt van nehany erv, amit peldaul egy
> erkolcsos angol bombazo felhozhatna a lelkiismerete ellen:
Ha kifogasokat keres, akkor talal is, innentol viszont nem fogja
abbahagyni a gyilkolast, mert hiszen jo "oka" van ra, s meg ha nem onkent
vonult is be, nem is olne meg senki, a jo indokok mogott mint egy gep
megteszi.

> 1. London bombazasaert ennyi minimum kijar.
Bosszu. Szerintem az egyik legrosszabb dolog. Ettol London bombazasa
ugyanugy megtortent. De jo, ezt gondolhatta.

> 2. Vannak itt azert hadi celpontok is.
Tudtommal azert menekultek oda sokan, mert nem volt hadiuzem, igy biztak
benne, hogy nem lesz bombazas.

> 3. Nem mi kezdtuk a haborut, de hogy minnel elobb vege legyen, ezt is meg kel
l
> tenni.
Tudtommal a haborut se gyorsitotta.

> 4. Azert egy bombazott varost el lehet hagyni vagy rejtozni benne, szoval nem
> teljesen nyulvadaszat.
Na ezt azert nem gondolhatta szerintem, egy auto sem gyorsabb mint egy
repulo, tehat a bombazott varos elhagyasa nem tul egyszeru, az elbujas meg
szerencse kerdese azt hiszem.

Viszont ezeket tenyleg gondolhatta, viszont ebben erosen a
propagandagepezet segitett neki, amit azt hiszem ugyanebben a vita szamban
szoltal le, hogy ha akartak volna a nemetek, mindent megtudhattak
volna. (Bar a masik vitaba nem annyira folynek bele)

> azt neveznem, aki nem mert ellentmondani. Ugyebar az okosabbja bevonult az
> egyetemekre, a butabbja meg vagy Kanadaba vagy a bortonbe.
Ha ezt megteheted az mar nem rossz, pl. nalunk is egyetem elott is kellett
katonanak lenni, meg utana is kicsit, valamint nem osszehasonlithato a ket
dolog. Akkor haboru volt, s valoban, mergertheto ha vki nem ment, de most
sorkatonanak lenni annyi, hogy mindenfele hulyeseget kell csinalni, de
igazabol jelentosege nincs, ettol senkinek nem lesz baja, ugyanakkor ha
nem vonul be az ember tul sok hatrany eri.

>  Ha ott dobbent ra, akkor "csak" ketszer combon kellett volna, hogy szurja
> magat es mar ropulhetett is haza.
Nem vittek vossza oket ha meggyogyultak?

> vietnami haborunak. Ez is mutatja, hogy nem muszaj mindenben bedolni a
> politikusoknak.
Ebbol tanulva a Falkland szk-n mar nem nagyon voltak tv-sek a
katonakkal... Ha csak az ellenorzott radio-tv van, valoszinu kevesebben
szolnak a haboru ellen, szoval azet a sajto is szamitott.

> alkalmazni. Tehat magat is kiteszi eleg nagy veszelynek. De egy tengeralattja
ro
> eseteben azt se tudjuk legtobbszor, hogy hol tartozkodik a veszelyforras, es 
a
> tamadas utan is eleg jo az eselye, hogy megtorlas nelkul elmenekulhet.
Biztos hogy nem tudjak hol vannak a tengeralattjarok? nincs ra vmi? Tudom,
az atomtengeralattjaro jo sokaig birja odalent, viszont ha vmi baja van,
onnan nincs esely elvemaradni, vagyis minimalis.

>   Szoval ha tengeralattjarok sullyedeserol olvasok, akkor altalaban jo etvagy
at
> kivanok a halaknak.
En ha emberek halalarol olvasok akkor sose tudok orulni neki.
,
Ebri

Akos irta:
> 1999 augusztus 22-en jelentettek be Amszterdamban, hogy egy hat
> orszagbol szarmazo tudoscsoport sikeresen primtenyezokre bontott
> egy 512 bites szamot. 25 evvel ezelott ugy gondoltak, hogy ehhez
> a teljesitmenyhez 50 milliard ev kell (figyelembe veve az akkori
> leggyorsabb szamitogepet es algoritmust)
> Az 512 bites szamot az RSA-tol kaptak.
> Az osszes szamitasi ido 35 ev volt, de mivel 300 gyors gep dolgozott
> rajta, ezert 7 honap alatt elkeszultek
> A feladaton Pentium-os gepek, SGI-k es Sun-ok dolgoztak, illetve a
> lenyegi resz egy CrayC916-on futott.
> Ugy szamoltak, hogyha az internet szamitastechnikai kapacitasat
> hasznaltak volna a mostanaban divatos modszerrel (azaz parszazezer
> resztvevo kap egy egy szeletet a szamitasi feladatbol), akkor
> 1 het alatt keszen lettek volna.

Bar cimed azt sugallja, hogy valamifele adatvedelemmel (vagy legalabbis
vedelemmel) foglalkozo cegtol irsz, azert itt kenytelen vagyok ellentmondani. 
Az, hogy 1 db 512 bites szamot nehany honap, netan nehany het alatt kepesek 
voltak primtenyezokre bontani, nem jelenti azt, hogy akarcsak a 128 bites 
titkositassal rejtjelezett uzenetek "emberi" idon belul feltorhetoek es 
olvashatoak... 

> Az 512 bites titkositast az elektronikus kereskedelemben hasznaljak
> jelenleg, igy ez a hir nemi aggodalomra ad okot. Az elektronikus
> levelezesben nem tudom, hany bites RSA titkositas van elterjedve,
> de ha csak 128 bites, akkor ennek a feltoresehez pedig sokkal
> kevesebb ido kell. (A het honapot osszatok el 2^384-el.)
> Na jo ez azert tulzas, de latszik, hogy komolyabb szamitastechnikai
> kapacitassal rendelkezo cegnek nem akadaly valos idoben feltorni
> a kodot. Raadasul a kodot csak egyszer kell feltorni a
> celszemelynel, utana mindig tudom olvasni a leveleit.

Ez az a tevedes, ami elvitt az erdobe kisse. A kettos kulcsu titkosito
_programok_ mint pl a PGP (*nem az algoritmusok, mint pl az RSA!!!*) ugy 
vannak megalkotva, hogy az uzenetbol (amit el lehet fogni), de akar a 
kulcspar publikus reszebol sem talalhato ki ilyen konnyen a privat kulcs. 
Vagyis hiaba tortel fel egy uzenetet, attol meg nem lesz a kezedben a kulcs 
a tobbi uzenethez, mindegyikkel ujra es ujra meg kell kuzdeni. Ha csak meg 
nem szerzed valamikepp magat a kulcsot. Ebben az esetben mar csak a kulcsot 
vedo 128 bites titkositast kell feltorni es kezedben az uzenetekhez a kulcs.

A valos idorol csak annyit: jelenleg is folyik egy RC-5 algoritmussal,
64 bites kulccsal titkositott uzenet torese a neten. Tobbtizezer gep
(160000 db PII processzornak megfelelo teljesitmeny) vesz reszt benne,
es mar tobb eve (1997 ota) tart. Ha nem szaporodnak a resztvevok, akkor
meg kb masfel ev van hatra mire biztosan meglesz az uzenetet vedo kulcs. 
Az "egyszeru" RC-5, vagy DES, vagy RSA algoritmussal titkositott dokumentum 
megfejtesekor (ami igazabol csak az un brute-force modszerrel megy, vagyis 
vegigprobaljuk az osszes lehetseges kulcsot es ha olvashatova valik az 
uzenet, akkor megvan a kulcs is) kinyerheto az uzenetet vedo kulcs.

A PGP es valtozatai kicsit maskepp mukodnek. Ott az uzenetet eloszor egy 
_egyszer hasznalatos!!_ veletlenszeruen generalt kulccsal kodoljak be, 
valamely "hagyomanyos" eljarassal (pl DES 56 bit, vagy IDEA 128 bit). 
Ezt a _veletlen kulcsot_ pedig a cimzett nyilvanos kulcsaval (akar 4096 
bit is lehet) bekodoljak es belekombinaljak az allomanyba. A cimzett a 
sajat jol elzart privat kulcsaval "visszafejti" elobb a szoveget kodolo 
kulcsot, majd ezzel a szoveget.

Ebbol lathato, hogy a PGP-s uzenetbol elegge bonyolult modon lehet 
kiokumulalni a privat kulcsot (eloszor magat az uzenetet kell valahogy
visszafejteni, abbol megvan az egyszeri rovid kulcs es annak 
felhasznalasaval kell szinten probalgatassal visszanyerni a privat kulcsot), 
csak epp tul nagy a lehetseges kulcsok halmaza ahhoz (minimum 2^128*2^1024), 
hogy ma megerje ennek nekiugrani. Maga az uzenet visszafejtheto a mar 
emlitett "brute-force" modszerrel, akar par honap alatt is, megfelelo 
teljesitmennyel es az ehhez szukseges anyagi fedezettel, de a kovetkezo 
uzenettel ujra meg kell kuzdeni. Vagy munkaba kell allitani a cimzett 
publikus kulcsan (ha ez elerheto) a primtenyezokre bonto komplexunot, es ra 
kell ereszteni az altalaban hasznalatos min 1024, gyakorta 4096 bites 
kulcsra. Ez, ha 7 honap volt az 512 bitesnel, mar 14 az 513 bitesnel... 
Ekozben a titkos uzeneteket valtok akar naponta ketszer is cserelhetik a 
kulcsparokat, hisz a publikus kulcs masodpercek alatt a cimzettnel lehet. 
Raadasul a pgp rendszer meg azt a lehetoseget is eleg jol kizarja, hogy az 
un "harmadik ember" beavatkozhasson a kulcstovabbitasba es menet kozben
kicserelje a kulcsot. Errol a kulcshitelesites gondoskodik, ami szinten
a pgp integralt resze...

Egy DES algoritmussal (56 bites kulcs) titkositott uzenetet egyebkent
nem egesz 1 nap (22 ora 15 perc) alatt feltort egy specialis gep, amit
kifejezetten erre terveztek. Tobb DES toro processzor dolgozott egyben,
ha jol emlekszem az infora, nehanyezer dollarbol osszedobhato egy ilyen
masina... Ez az akcio a 3. ilyen volt, az elsonel 96 nap, a masodiknal
(ami erdekes modon ket kiserlet volt) eloszor 41 nap, majd 56 ora kellett. 
A munka egyebkent azert folyik, hogy bebizonyitsak az USA kormanyzata 
szamara: az 56 bites DES (vagy a 64 bites RC-5) alkalmazasa nem eleg 
biztonsagos, mindenkepp tovabb kell lepni a nagyobb meretu kulcsok fele.

Pontos infok a http://www.distributed.net lapon olvashatok, ugyanitt
lehet csatlakozni a kodtorok taborahoz. A tet ha jol tudom 1000 USD...

-- 
Udvozlettel				SaGa

>A masik megoldas, hogy az allam pozitiv diszkriminal,
>igy a kisebbseg osszessegeben (beleertve a tarsadalmi eloiteleteket
is)
>egyenlo eselyekkel rendelkezik.

Ennek gyonyoru peldaja volt, amikor Magyarorszagon az egyetemi
felveteleknel szarmazas szerinti kvotakat vezettek be. A korabbi
magasabb tarsadalmi retegekhez tartozo gyerekek kozul sok kiemelkedo
tehetseget nem vettek fel, viszont sok igen szereny kepessegu munkas
vagy paraszt szarmazasu gyereket felvettek. Kovetkezmeny: az
ertelmiseg szakmai szinvonalanak esese.

>A masik problema a nemzetallam ideologia. Azzal a szoveggel van
bajom,
>hogy peldaul 'Magyarorszag magyar'. Ami trivialitasnak latszik, de
nem
>az, mert ket fogalmat kever: a magyar nemzetisegueket a magyar
>allampolgarokkal. Sajnos az emberek nagy reszenek agyaban az elobbi
jelentes
>ugrik be, ezzel a magyar allampolgarok 10+ szazalekat lefokozzak
masodrangu
>allampolgarokka. Namost ez *szerintem* nagyon karos es hosszu tavu
>problemakhoz vezet.

Teljesen igazad van. Csakhogy a vilag 1789 ota egyertelmuen a
nemzetallam megvalositasan faradozik. A francia forradalom ota a
nagyhatalmak arra torekedtek, hogy geopolitikai elvek szerint
kialakitott hatarok helyett a sokszor teljesen veletlenszeru
nemzetisegi hatarokat alakitsak at allamhatarokka, ugyanakkor a
nemzetisegi-kisebbsegi kerdes megoldasara semmifele hasznalhato modelt
nem dolgoztak ki. Sajnos, amig ez a szemlelet nem valtozik meg, a
nemzetek - onvedelembol - kenytelenek a nemzetallami keretek kozott
gondolkodni es cselekedni. (Az allamegyhaz es az allampart fogalmat ma
mar mindenki tulhaladottnak tekinti, de az allamnemzet fogalma meg
mindig ott kisert olyan allitolag "halado", sot "elenjaro" orszagok
alkotmanyaban, mint Franciaorszag.)

Ferenc