Sziasztok!
Miki, irod:
: A gázvezetékek is n-ezer km hosszúak, nyomás alatt. Sztem fenntartható
Tulnyomas sokkal konnyebben fonntarthato mint alulnyomas, pl. a szivargas muszakilag nem erdekes.
: Miért időigényes? Vonat beáll a helyére, csövet előtte és utána lezárni,
: ajtók nyílhatnak.
Vonat beall a megalloba, csovet elotte es utana lezarni, csovet lassan folengedni levegovel, csovet megnyitni a beszallashoz. Csovet bezarni, levegot kiszivattyuzni, csovet a vonat elott kinyitni. A kiszivattyuzott resz legnyomasat precizen beallitani a cso tobbi reszenek legnyomasertekere, kulonben a zsilip nyitasakor fellepo lokeshullam a csoben ossze-vissza rezonalhat.
: Milyen vészhelyzet lehet?
Tuz a vonaton es mondjuk nincsen kedvuk meg 20 percet menniuk a kovetkezo allomasig. Tuz az allomason es nem lehet beallni. Aum-szekta gaztamadasa.
: Nem látom ugye okát, hogy miért akarna megállni Lasd fonn. Egyebkent te folulnel egy 500km/h-val kozlekedo jarmure, amin nincsen sem uzemi fek, sem veszfek?
: A nagy kérdésem az is, hogy miért is nem állandó mágneseken lebeg a
: vonat? Vagy legalább a súlya nagy részét tarthatnák.
A permanens magneses gerjesztesu szinkrongeneratorok valahol 5kW korul vegzodnek, tobbet ugy latszik, nem lehet/nem erdemes kihozni beloluk. A japanok elektrodinamikus maglevvel mukodnek, azaz valami 150km/h-ig normal vonat, folotte szupravezeto magnessel lebeg.
: De hát mégiscsak őrültség, hogy egy gravitáció szempontjából
: ekvipotenciális felületen évi sokmillió tonna üzemanyagot szánunk
: közlekedésre.
Oke. Viszont a vakumcsoben "meglokom es elkapom" szinten nonszensz.
Tegyuk fol, hogy meg akarjuk orizni a jarmu vonat jelleget (nem kell biztonsagi ov, menet kozben szabadon lehet jarkalni, a poggyaszt nem vilagitjak at beszallas elott, stb.). Ebbol eredendoen egyreszt mas biztonsagi rendszerek kellenek, mint repulon (sokkal egyszerubb valami disznosagot muvelni), ezert kell a veszfek. Masreszt pedig a max. uzemi gyorsulas/lassulas valahol 0,5...1m/s^2 kozott kell legyen. Nem vagyok rola meggyozodve, hogy vakuum helyett 0,2bar nyomas eloallitasa mondjuk 300km/h alatt is energiatakarekosabb az 1 bar legellenallasahoz kepest. Ez azt jelenti, hogy 3,5...7km-es gyorsito ill. lassito szakaszokra van szukseg. Tehat mivel akarod meglokni/elkapni a vonatot ekkora szakaszon?
Szabalyozastechnikai alapigazsag, hogy A-bol B-be minimalis energiaval eljutashoz az a legjobb algoritmus, ha el sem indulunk (0 energia felhasznalas), elvegre vegtelen sok idonk van. Ugyanigy mehetsz gyalog is mindenfele koolajszarmazek felhasznalasa nelkul (leszamitva a cipod gumitalpat, a muszalas ruhazatodat, az aszfaltozott jardat, stb.).
Veges ido alatt A-bol B-be eljutashoz a tudomany mai allasa szerint valamilyen tagabb ertelemben vett surlodast kell lekuzdeni. Ha vakuumcsoben megy a maglev, akkor is van ellenindukcio (plusz a lebegtetes es a vakuumszivattyu energiaigenye). Az infrastruktura megepitese is CO2-be kerul, ugyhogy ennek fenyeben szeretnem latni az alabbi kategorikus allitasod bizonyitasat!
: A vákuumban mágnesen lebegő garantáltan tisztább mint akár a fapados,
: akár a Maglev.
Egyebkent mar irtam, hogy nem csak a muszaki megoldas szepsege erdekes, hanem az eladhatosaga is. Legy szives ezt is figyelembe venni.
Udv,
marky
|