Vader cikkerol jutott eszembe ez a kis fejszamolas, amit annak idejen a gimi
szamitogepeben talaltam.

                Letezik-e a telapo?
                -------------------

   A kovetkezo bizonyitas nem tartalmaz egy falsch adatot sem. A
fizika, kemia, matematika, filozofia, szociologia, informatika es a
Jozsi bacsinak "jozan" paraszti eszenek szigoru torvenyeire epul,
tisztan tudomanyos alapokon nyugszik.

   Tekintsuk a kovetkezo objektumot: Mikulas.
   definicio: Mikulasnak nevezunk minden olyan fuggveny operatort,
ami minden edesseget es virgacsot a vilag azon tereirol, amelyek
rendelkeznek aruhazzal, gyerekek ablakaiba transzformal, megpedig ugy
hogy                 -1
   Mikulas  : {gyerekek} -> {edesseg} szurjekcio letezik.
   Konnyen megmutathato, hogy a Mikulas operator linearis. /Ezzel most
nem huzom az idot, amugy is eleg hosszu lesz a bizonyitas.../
definicio: valodi Mikulasnak nevezunk minden olyan Mikulast, akire
 teljesulnak az alabbi allitasok:
   (MI I) Egy napja van, hogy hattassa az evkozben osszegyujtott
edessegeire a Mikulas definiciojaban reszletezett szurjekcio
inverzet (legyen ez dec.6, amelyet a tovabbiakban M napnak fogok
hivni)
   (MI II) Piros kontosben jar.
   (MI III) Nagy feher szakalla van.
   (MI IV) Oreg.
   (MI V) Repulo renszarvas szanon kozlekedik.
   (MI VI) M napon a kovetkezo dolgokat teljesiti:
   a., minden olyan gyereknek visz valamit, akik ismerik a "Hull a
pelyhes feher ho" cimu dalt
   b., amikor valakinek visz valamit, akkor azt a kovetkezokeppen
teljesiti (amerikai tipus):
    - felmaszik a haz falan
    - leereszkedik a kemenyen
    - elbeszelget a gyerekkel
    - megajandekozza
    - majszolgat a neki sutott sutikbol
    - tavozik
 Az europai tipus pedig:
    - leemeli az kulso ablakuveget
    - bepakolja az ajandekot
    - visszauvegezi a kulso ablakuveget
    - tavozik
 [A  (MI VII) Egy van belole.

   tetel (a felnottseg elso tetele): Nem letezik Mikulas.
   bizonyitas: indirekt Tegyuk fel, hogy letezik a Mikulas, es
szamoljunk utana a tevekenysegenek. A vilagon kb 6 milliard
emberbol kb 1 milliard gyerek. Ebbol nem mindenkinek visz ajandekot a
Mikulas ( (MI VI/a) miatt). A Mikulas altal meglatogatando gyerekek
szamat becsuljuk 50 milliora. Legyen modellunkben az az egyszerusito
felteves, hogy a gyerekek egyenletes eloszlassal laknak a Fold
nyolcad felszinen. (Ez persze nem igaz, de igy konnyebb szamolni.)
Igy a Mikulasnak kb
       -4
 4*10   s ideje marad, hogy (MI VI/b). Ez meg nem annyira riaszto, a
 Bruce Lee is legalabb ilyen gyors volt. Mindenesetre megallapithato,
hogy a Mikulasnak oregsege ellenere igen jo kondicioban kell lennie.
   A biologia szamara meg nem ismert repulo remszarvas faj (majd
azert meg megkerdezhetjuk a Gergot). De sajnos ez sem teljesen kizaro
erv, hiszen a biologia szamara is van meg legalabb 3-400
felfedezetlen faj. Igaz ezek nagy resze bakterium es rovar, de nem
zarhatjuk ki egy repulo remszarvas letezeset sem.
   Rendben. Nezzuk a Mikulast utkozben. Ahhoz, hogy a Mikulas minden
arra erdemes gyereknek ajandekot vigyen kb 67 Mt sulyu hatizsakja kell
hogy legyen, tehat biztosan lenyugozo latvany az utazo mikulas. Az
ilyen sebesseggel repulo objektumnak oriasi gyorsulasa van! Erre meg
ramondhatjuk, hogy a szanja biztos specialis anyagbol van, de az
biztos, hogy nem lehet valami csondes szemelyiseg, hiszen igy
masodpercenkent legalabb otvenezerszer lepi at a hangsebesseget!
Ami persze nem hagyna aludni a gyerekeket, hiszen tobb percen at
oriasi hangmoraj kiserne a Mikulast. Ennel is nagyobb ellentmondas a
definicioval a repulo renszarvasok kozlekedese. Ugyanis ezek
masodpercenkent legalabb 14 MJ hot adnanak le, ami azt jelenti, hogy
a szarvasok legfeljebb 3 milimasodperc alatt egyszeruen
elparolognanak. A Mikulas pedig szarvasai nelkul 50g-vel csapodna a
Foldbe hatalmas robbanast keltve maga utan. /*/
   Belattuk tehat, hogy ha a Mikulas valaha is letezett, akkor mara
mar bizonyara meghalt, igy ma mar nem letezik.
   A teljesseg kedveert vizsgaljuk meg azt is, hogy letezett-e
valaha is a Mikulas. Erre nem tudunk teljes biztonsaggal valaszolni.
Egyes kutatok a szazad elejen, Sziberiaban lezuhant es eddig
meteoritnak hitt objektumot gyanitjak, hogy jo eselyel Mikulas
lehetett. A nagy voros becsapodo test korul a modern kemiai kutatasok
alapjan, szerves anyagot talaltak, amit egyes vegyeszek
szaloncukorral azonositanak. Teljesen bizonyosak azonban meg igy
sem lehetunk, mert meg nem talaltak meg a lezuhant Mikulast magat!
Lehet, hogy eszlelve a veszelyt a Mikulas katapultalt? Vagy mivel
magyarazzuk azt, hogy meg manapsag is az M napon tobb gyerek kap
ajandekot? Es ez csak ket kerdes, ami a mai modern Mikulas-kutatot
erdekelheti.


Megjegyzes: Nem en kovettem el, szerzoje ismeretlen.

Csongi

Hello Mindenki!

En eddig csak olvastam a listat, de most szeretnek hozzaszolni ehez az
energiagondhoz.

Zoli irta 1569-ben:

> Csak beugrok egy-ket gondolat erejeig.
> Hajdanan volt a 'fa adta gazdagsag', aztan jott az 'olaj adta gazdagsag'.
> Ha megfogyatkozik a koolaj, esetleg jon a 'biodizel adta gazdagsag'?
> Ez persze feltetelezi a termofoldet es az ontozeshez szukseges
> vizellatast.
> Hazak, koloniak villannyal ellathatok lennenek helyi telepitesu
> aggregatorokkal is, nem csak kozponti eromuvekkel.
> A helyi energiaszolgaltatas inkabb telen volna elonyos,
> mert a robbanomotorok vagy kis turbinak hulladekhojet futesre
> es melegviz ellatasra lehetne forditani, tehat nem jelentene
> pazarlast a kisgepek jellemzo hatranya - a gyenge hatasfok.
> Nyaron viszont a villanyt inkabb napelemekkel lehetne biztositani,
> de felmerulhet a kerdes: Ultessunk olajat/alkoholt termelo novenyeket,
> vagy inkabb napelemekkel tuzdeljunk tele minden talpalatnyi helyet ?
> Ma nehez erre (is) a valaszt megadni, hiszen a gentechnologia
> belathatatlan fejlodes elott all, es ez - az energiacsapdazasra
> kihegyezett, igenytelen korulmenyek kozott is megelo haszonnovenyek
> vonatkozasaban tartogathat meglepeteseket.
>

En nem tudom, de nem lenne egyszerubb es olcsobb atterni a hidrogen alapu
energiara? Itt most nem az uzemanyagcellara vagy a hidrogenfuziora gondolok,
hanem magara a hidrogenre, mint gaz alapu uzemanyagra. Mert az autoiparban
mar
most kedvezo eredmenyek vannak ez ugyben. Ha jol tudom a BMW mar
kisszeriaban,
de csinalja(javitson ki valaki ha tevednek). Es ha minden igaz akkor
Nemetorszagban
az egyik repteren ilyen uzemu buszok uzemelnek(gyartot nem tudom).
Tehat mi a velemenyetek errol a temarol? Mi szol a hidrogen ellen,mi
mellete?
Chao Banbino:Attila.

> Hazak, koloniak villannyal ellathatok lennenek helyi telepitesu
> aggregatorokkal is, nem csak kozponti eromuvekkel.
> A helyi energiaszolgaltatas inkabb telen volna elonyos,
> mert a robbanomotorok vagy kis turbinak hulladekhojet futesre
> es melegviz ellatasra lehetne forditani, tehat nem jelentene
> pazarlast a kisgepek jellemzo hatranya - a gyenge hatasfok.

Ez ez egyik kedvenc temam. A hazi eromuveknek nagyon sok elonyos
tulajdonsaga van. A dugattyus motorok rovid elettartamuk miatt nem
alkalmasak a celra. Inkabb mikroturbinakat, gozturbinakat hasznalnak.
Bar van mar uzemanyagcellas eromu is, de az is csak par 1000 ora
elettartamu. A gozturbina hatasfoka  40% lehet, tehat jobb mint az
eromuvek+szallitas hatasfoka ami 25-35%. Emellet 1kWh energitartalmu gaz
3.3ft, 1kWh elektromos aram 16..22ft. Vagyis a megtermelt energia erteke
boven fedezi a termeleshez szukseges gaz arat. Magyarorszagon lehetseges
a halozatra valo visszataplalas, igy a telen a futes ingyenessege
mellett egy kis extraprofitra is szert tehetnenk. Sajnos azonban a
szolgaltatok ez alol kezzel-labal probalnak kibujni, pl csak 100kW
felett engedik a visszataplalast, stb. A torveny pedig egyertelmu es
nincs szo benne minimalis hatarrol. Nyugaton a nyaron napelemekkel
termelt energiat betaplaljak a halozatba es az telen veszik vissza. Az
ottani torvenyek szerint a megujulo energiaforrasbol szarmazo energiat
ketszeres aron _koteles_ atvenni a szolgaltato. Hollandiaban az allam
telepiti a mini eromuveket sajat koltsegen a kerteszetek melle igy azok
nagyon alacsony futesi koltsegekkel termelnek. Naluk is van mar valami
mozgolodas, a nagyobb fogyasztok korhazak, tavfutomuvek, uzemek epitenek
sajat eromuvet.

 A napenergiat novenyek termesztesevel lehet a legjobb hatasfokkal,
legkisebb koltseggel hasznositani, emellet tarolhato is a felhasznalas
idejeig. pl cukorrepa, bugonya, repce, kender, fuz.

udv
Csaba

Tisztelt erdeklodok!

Lehet, hogy a nyari uborkaszezon miatt, de sajnos alig erkezett valasz vagy
megoldasi javaslat a Tudomanyban kozzetett masodfaju orokmozgos paradoxonomra.
Es ami erkezett, az is hibas volt. Pedig a megoldas testkozelben volt, ugyan-
abban a Tudomany-szamban (1557. szam, aug. 10.) jelent meg az alapgondolata...

Eloszor idezem az eredeti cikket, a paradoxont:

> A termodinamika masodik fotetelenek egyik megfogalmazasa szerint ho nem
> megy at magatol (kulso munka befektetese nelkul) hidegebb helyrol melegebb
> helyre. Maskepp ugy is mondhatjuk, hogy ha van ket egyforma homersekletu
> hotartalyunk, az egyik nem lesz spontan modon melegebb, a masik meg hidegebb.
> Kulonben lehetne a hajokat az ocean vizebol kivont hovel hajtani, a maradek
> jegkockakat meg visszadobalni a tengerbe... Vagy talan megiscsak lehet?
>
> Rajzoljunk egy jo lapos ellipszist. Az egyik fokusza kore rajzoljunk egy 
> kort, melynek sugara megegyezik az ellipszis fel nagytengelyevel. A ket 
> alakzat metszi egymast. Tavolitsuk el a metszespontokon beluli gorbe-
> darabokat, igy egy zart gorbet kapunk, amely reszben kor-, reszben 
> ellipszisivbol all. Forgassuk meg ezt az alakzatot a szimmetriatengelye 
> korul, igy zart ureget kapunk.
>
> Vonjuk be az ureg belso falat tokeletesen tukrozo reteggel, majd szivjuk ki
> a levegot az uregbol. Ezutan helyezzunk az ellipszoid ket fokuszaba (az
> egyik megegyezik a gomb kozeppontjaval) ket kicsiny, egyforma szilard testet.
> A ket test kezdetben egyforma homersekletu. Egy elore meghatarozott 
> pillanatban a ket testbe rejtett szerkezet beindit egy kemiai reakciot, vagy 
> aramot bocsat at egy ellenallashuzalon - mindegy, a lenyeg az, hogy a 
> felszabadulo ho kisse felmelegiti a testeket. A folyamat rovid ideig tart, 
> es a ket testben teljesen egyforma modon megy vegbe. A folyamat vegen a ket 
> test melegebb, mint kezdetben volt, de homersekletuk most is azonos.
>
> A felmelegedett testek persze hosugarzast bocsatanak ki, ez a sugarzas gomb-
> hullam formaban hagyja el a testeket. Tekintsuk azt a pillanatot, amikor a
> ket gombhullam mar levalt a fokuszban levo testekrol, de meg nem erte el az
> ureg falat. Ekkor a ket test helyzete teljesen szimmetrikus, es persze a
> homersekletuk is azonos.
>
> Kovessuk azonban a gombhullamok utjat! A gomb kozeppontjabol kiindulo 
> sugarzas nagy resze eleri a gomb falat, es ott merolegesen visszaverodik 
> ugyanabba a kozeppontba. (Kivetel a sugarzasnak az a resze, amely a gomb 
> es az ellipszoid kozt kitorolt kis "ablak" fele tart, ez athalad az 
> ellipszoidba, es a masik fokuszra jut. Ha az ellipszoid elegge hosszukas, 
> akkor ez a resz tetszolegesen kis ertek lehet.) A masik fokuszpontbol 
> kiindulo sugarzas nagy resze viszont az ellipszoid falan verodik vissza 
> (kiveve ismet az ablakba juto kis hanyadot). Az ellipszis geometriajanak 
> ismert tetele szerint e sugarak a masik fokuszban (azaz a gomb kozep-
> pontjaban) fokuszalodnak. Mivel e sugarak altal megtett ut (ismet az 
> ellipszis geometriajabol ismert modon) megegyezik a nagytengely hosszaval, 
> azaz a gomb sugaranak ketszeresevel, e sugarak mind ugyanabban a
> pillanatban erkeznek meg a gomb kozeppontjaba, amikor az onnan kiindult
> sugarak is visszaternek ugyanoda.
>
> Ebben a pillanatban a ket kis szilard test elnyeli a beerkezo hosugarakat.
> Vilagos, hogy a gomb kozeppontjaban levo testre sokkal tobb sugarzas erkezik,
> ezert az jobban felmelegszik, mint a masik fokuszban levo test.
>
> Kapcsoljunk hoelemet (vagy gozgepet, Stirling-motort stb) a ket kis testre!
> Mivel homersekletuk kulonbozo, a geppel munkat vegeztethetunk. (Lehet, hogy
> ez a munka nem lesz tul nagy, de Japanban egy honapon belul gyartani fogjak
> a berendezes miniaturizalt valtozatat, 42000 ilyen masina parhuzamos mukodese
> pedig maris rengeteg energiat fejleszthet. Azzal pedig mar lehet szecskavagot
> hajtani...)
>
> Ime tehat a masodfaju orokmozgo! Kezdetben ket, termodinamikailag azonos
> allapotu, egyforma homersekletu testunk volt, spontan termeszeti folyamat
> kovetkezteben (bar e folyamatot nemi ugyeskedessel elo kellett keszitenunk,
> de a ket megnevezett pillanat kozott munkat mar nem vittunk be!) a ket test
> kulonbozo homersekletuve valt, es igy gep hajtasara alkalmassa lett. Lehet
> tehat tervezni az ocean hojevel hajtott jegkockagyarto hajot... Vagy megsem?

A beerkezett "megoldasok" egy resze azt igyekezett "bizonyitani", hogy nincs
aszimmetria, a gomb kozeppontjabol (nevezzuk A pontnak) ugyanannyi sugarzas
erkezik az ellipszis masik fokuszaba (B pont), mint forditva. Ez nyilvanvalo
tevedes, mert (feltetelezve, hogy a ket fokuszbeli test izotrop modon sugaroz)
a terszogek elemi uton torteno kiszamitasaval belathato, hogy az A pontbol
kiindulo energia (1+e)/2 resze verodik vissza az A pontba, (1-e)/2 resze jut
at a B pontba. Itt e=c/a az ellipszis numerikus excentricitasa. A B pontbol
kiindulo energia (1+e)/2 resze az A pontba jut, a maradek (1-e)/2 resze az
ablakon atjutva eleri a gomb falat, majd ossze-vissza verodik (tovabbi sorsa
csak reszletesebb szamitasokkal lenne kovetheto, de mint latni fogjuk, ez nem
is erdekes). Ha az ellipszis eleg lapos, azaz e kozel van 1-hez, az (1-e)/2
"elveszett" energiahanyad tetszolegesen kicsi lehet.

Meszaros Laci (sajnos nem - mint kertem - maganlevelben, hanem a Tudomany
1564. szamaban) ezt irta:

> [a] masodfaju orokmozgo ugyanazert nem mukodik, amiert nem lehet barmekkora 
> feluletu parabolatukorrel fokuszalva a napsugarakat magasabb homersekletet 
> elerni, mint a nap felszini homerseklete (6000 fok).

Sajnos, innen nem derul ki, mi az az "ugyanezert". Ha viszont utanagondolunk, 
kiderul, hogy a hatterben itt is a termodinamika masodik fotetele all, abban 
a formaban, mely szerint a ho nem juthat el (magatol) a hidegebb helyrol a 
melegebbre. Az eredeti paradoxon pedig epp a masodik fotetelnek kivan ellent-
mondani... Amugy a ket kerdesnek nincs koze egymashoz! Nem arrol van szo 
ugyanis, hogy az egyik, az A fokuszbeli test melegebb lesz, mint a masik 
_eredetileg_ volt! A sugarzas kibocsatasakor mindket test lehul, vissza-
erkeztekor pedig ismet felmelegednek, csak kulonbozo mertekben, de nem erik 
el az eredeti homersekletet. A problema epp a felmelegedes kulonbozo 
mertekeben rejlik.

(Ujabb erdekes paradoxon: gyujtsuk ossze a Nap sugarait, melegitsunk vele 
vizet, hajtsunk a gozzel aramfejlesztot, es taroljuk a fejlesztett toltest
akkumulatorral. Tiltja-e valamilyen fizikai torveny azt, hogy az igy ossze-
gyujtott toltest kisutve valamilyen modon 6000 foknal nagyobb homersekletet
hozzunk letre? Emlekeznek-e a toltesek az energia eredetere? Ha nem, akkor
ez a rendszer miert nem serti a masodik fotetelt?)

Meszaros Lacinak azert sincs igaza, mert a leirt masodfaju "orokmozgo" valoban 
mukodik! A ket fokusz kulonbozo homersekletu lesz, es kozejuk pl hoelemet
kapcsolva hasznos munkat vegezhetunk, szecskavagot hajthatunk...

A "paradoxon" feloldasa abban all, hogy a folyamat kezdeten nem ket, egyforma
homersekletu test van jelen, hanem harom termodinamikai test, es a harmadik
nem mas, mint az elektromagneses mezo!

dgy irta a Tudomany 1557. szamaban:
> [A gravitacios ter] nem mezo, [...] [mert]  nem lehet neki olyan anyagi 
> jellemzoket (energia, impulzus, perdulet, toltesek) tulajdonitani, mint pl 
> az elektromagneses mezonek. Persze inkabb az ellenkezo hibaba szoktunk esni, 
> es a valodi mezok eseten is megfeledkezunk ezekrol a jellemzokrol. Ebbol 
> szamos erdekes paradoxon adodik, valamelyik nap le is irok egy-ket ilyet.

Ime egy ilyen erdekes paradoxon! A folyamat kezdeten, amikor a ket test
egyforma allapotban pihen az ureg melyen, korulveszi oket a veluk termo-
dinamikai egyensulyba kerult elektromagneses sugarzas. Mindket test folya-
matosan bocsat ki es nyel el hosugarzast, es e folyamatok egyensulyban
vannak. Mint a 19. szazad vegenek nagy termodinamikusai megmutattak, az
uregbeli elektromagneses sugarzas spektralis eloszlasa ilyenkor egy (a testek
homersekletet parameterkent tartalmazo) adott fuggvennyel irhato le. (Ennek
a fuggvenynek a konkret alakjat 1900-ban mertek ki pontosan, es Planck vegul
a kvantumhipotezis alapjan magyarazta meg.)

Amikor a ket testet belso folyamataik felmelegitik, az oket korulvevo 
elektromagneses mezo meg az elozo, alacsonyabb homersekletnek megfelelo
allapotban van. A paradoxont felveto cikkben hangsulyozott "kezdo pillanatban",
amikor a hohullamok mar elindultak a testekrol, de meg nem ertek el a falat,
a ket test meg teljesen szimmetrikus helyzetu - ez igaz, de jelen van a
harmadik test, a naluk alacsonyabb homersekletu elektromagneses mezo is!
Innentol kezdve pedig nincs paradoxon, nincs ellentmondas a termodinamika
masodik fotetelevel: ha kezdetben kulonbozo homersekletu testek vannak jelen,
senki sem csodalkozhat, ha kesobb is kulonbozo lesz a testek homerseklete...

Egy egyszeru analog pelda: tegyunk be egy hideg vizzel teli edenybe ket
egyforma testet, melyek homerseklete megegyezik a vizevel. Az egyik legyen 
csupasz, a masikat burkoljuk be hoszigetelo foliaval. A ket test belsejeben 
egyszerre menjen vegbe valami hotermelo folyamat, ami magasabb, de egyforma
homersekletre heviti a ket testet. Mi tortenik?

A valasz nyilvanvalo: a viz melegszik, a ket test pedig hulni kezd. Egymassal 
nem kozvetlenul, hanem csak a viz kozvetitesevel allnak termikus kapcsolatban, 
a vizhez valo csatolasuk viszont mas es mas (a hoszigetelo anyag miatt). Ezert 
a szigeteletlen test gyorsabban, a szigetelt lassabban kezd hulni, koztuk 
homersekletkulonbseg lep fel. Ezen ugyebar senki sem csodalkozik.

A helyzet teljesen analog a paradoxonban vizsgalt esettel: a specialis ureg-
geometria a hoszigeteles szerepet jatssza, a viz helyet pedig az elektromagne-
ses mezo veszi at. Csak az o jelenlete nem annyira nyilvanvalo, mint a vize...

Erdemes meggondolni, mi tortenik kesobb a rendszerekkel. A viz homerseklete
fokozatosan no, a ket teste - kulonbozo utemben - csokken, majd (exponencialis
modon) egy kozos vegso homerseklethez tartanak, ami valahol a testek es a viz
kezdeti, illetve a testek megemelt homerseklete kozott lesz. Es ezzel ismet
beall a termodinamikai egyensuly.

Hasonlo a helyzet az uregben is: a ket test es az oket kornyezo mezo vegul
egyforma - koztes erteku - homersekleten allapodik meg. Igenam, csakhogy a
szovegben vazolt geometriai optikai uton, a sugarmenetek kovetesevel nem
nagyon lehet kitalalni ennek a kiegyenltodesnek a mechanizmusat... Persze,
mert ez a folyamat mar a fizikai optika, a hullamoptika, sot a kvantumelmelet
hataskorebe tartozik!

Figyelembe kell venni, hogy olyasmi, mint a geometriai optika "fenysugara",
igazabol nem letezik, a valosagos fennyalabok kisse szettartanak, ez a 
szettartas minden visszaverodesnel egyre no. Ezert a nyalabok egy resze mar
elkeruli a testeket, csatlakozik a B pontbol az ablakon athaladt "elveszett"
sugarakhoz, es az uregben ossze-vissza verodve lassan egyenletesen betolti
azt. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a testek altal vissza-
sugarzott sugarzas spektralis eloszlasa nem ugyanaz, mint az elnyelt fenye,
hanem a testek megvaltozott homersekletenek felel meg. E folyamatok (eleg
nehezen kovetheto es szamolhato) reszletei vezetnek vegul a sugarzas "ujra-
termalizalodasahoz", az uj homersekleti egyensuly kialakulasahoz. Hasonloan
bonyolult a vizbe tett ket test hulese is, csak ott nem szoktunk a reszletek
irant erdeklodni, hiszen intuitiv kepunk van a viz, mint kozvetito kozeg, 
mint anyag, mint termodinamikai test szereperol.

Tanulsag: sokszor olvastuk es szoktuk mondani is, hogy az elektromagneses
mezo az anyag egyik fajtaja. Az ilyen es hasonlo "paradoxonok" tanitanak
meg arra, hogy ezt az allitast veresen komolyan is vegyuk: a mezonek valoban
van energiaja, impulzusa, perdulete, tomege, energiaaramsurusege, nyomo-
es nyirofeszultsege, es lam, meg a termodinamikai folyamatokban is tenylegesen
resztvevo fizikai testkent kell szamitasba venni. Mert hiszen ezt jelenti az
az egyszeru allitas, hogy a mezo is anyag...

dgy 
(alias Szecska Vago)