Sziasztok!
Attila, azt hiszem, felreertjuk egymast. En a fonetikus irast tamogatom
(idegen tulajdonnevek eseteben). Ez nem azt jelenti, hogy az idegen
hangokat 1:1-ben kell magyar embernek reprodukalnia, hanem a magyar nyelv
altal ismert hangok kozul a legkozelebbivel. Pl. a lagy nemet r hangot
a
magyar kemeny r-rel. Ez ugyanaz, amit a kinai nyelvvel jatszunk, hogy
keresunk valamit, ami (magyar fulnek) hasonlo az eredetihez, vagy
egyszeruen "kilora jo lesz" (lasd bejdzsing-peking ejteseket a kulonbozo
nyelvekben).
: Eddig csak angolul kellett tudni, ha az ember angolból akart fordítani,
: most már minden egyéb nyelven, amiből csak egyetlen nevecske is
: előkerül. Biztosan ez volt a célod, Marky?
A problemat tovabbra sem ertem, mert eddig is kellett tudnom norvegul,
ha
a Gudbrandsdal szot ki akartam olvasni. Vagy ha hallottam a hiradoban es
olvastam az ujsagban es ossze akarom rendelni a kettot, hogy ugyanarrol
a
helyrol van szo. Mivel nem tudok norvegul, siman kiolvasom
"gudbra'n(d)szda'l"-nak, mert inkabb nemetesen ejtem a nyelvrokonsag
miatt. Tovabbra is tartom, hogy a fonetikai irasmoddal kevesebb embernek
kell tudnia norvegul, mint anelkul. Indoklas: tobben olvassak a
Gudbransdal szot, mint irjak. Jon a hir, hogy Afgdselfdiusjk varosban
tomegmeszarlas volt. Az MTI-nel egy ember leirja fonetikusan es onnantol
mindenki ezt hasznalja (ha teved az illeto, akkor pechunk van, dehat
semmi sem tokeletes). Ha meg regenyt irunk, akkor meg eddig is tudnunk
kellett, hogy "Afgdselfdiusjk"-ban vagy "Afgdselfdiusjk"-ben volt az
esemeny. Cseh nyelven van egy csomo olyan mondat, ahol nem irunk
maganhangzot, aztan olvasd ki, ha tudod. ;)
http://hix.hu/zDA38-de.wikipedia.org
A foldrajzi neveknel volt egy olyan verziom, hogy a girland nelkuli
valtozatot magyar szokent kezelve olvassuk ki, es legyen ez a magyar
varosnev Varso mintara. Igy maris csak a szemelynevek maradnak, amiknek
a
java reszet Savoyai Jeno mintajara szinten lehet(ne) magyarul mondani,
ha
nem akarjuk az MTI atirasara bizni a dolgot. Persze a Savoyai nev sem
tokeletes, mert sz-szel ejtjuk.
: Mármost ez abból jött, hogy a dzsungel dzs-je azért nem lehet két
: betű, mert szó elején nem állhat torlódás. De, állhat.
Jo, csak a pdf nem volt kibekulve ezzel. Egyebkent ez erdekes, mert
mondjuk van stre'ber szavunk, ahol nem zavar a harmas torlodas. Vagy a
slusszkulcs, ahol nem gond az "sl". A Schlacke nemet szonal viszont gond
volt a torlodas es betoldottunk egy "a" betut -> salak. A rosseb sem erti
a nyelv logikajat. ;-))
: Hogyne. Csak kérdés, hogy nincs-e túl sok olyan esetünk, amikor
: eredeti és közvetítő összemosódik, már nehéz őket szétválasztani,
: illetve több közvetítő van.
Elfogadom, de nem a mechanika/technika peldaknal. A gorogot es a latint
eleg jol szet tudjuk valasztani.
: de aztán ezt az emberek elfelejtették, és újra "átveszik" az
: angolból, miközben már rég itt van...
Van az ugy. Az oroszok is tudnak ilyet: nemetbol ketszer ketfelekeppen
atvenni. Konyvelo = buhgalter l-t betukapcsolattal. Melltarto =
bjusztgalter l-lagysagjel-t kombinacioban.
Udv,
marky
|
