Németországban, egy bajor sörözőben, egy nagyobb idős társaság jól
mulat és beszélget a régmúltról. Meszólal az egyik: Ezek a mai fiatalok,
nem tudnak semmit, puhányok, elkényeztetettek s.t.b. Meghallja ezt a
szomszédos asztalnál egy fiatal nagyobb hasonló társaság.
Megkérdezik, hogy átülhetnének e? Persze miért is ne. –Mondjátok, Ti
miért szidjátok a mai fiatalokat, hisz mi is elég jó, tökös, sőt bevállalós
legények vagyunk, mint Ti voltatok régen. Erre az idősebb Úr: Amikor mi
fiatalok voltunk, elmentünk Franciaországba, bementünk a
legelegánsabb étterembe, pezsgőt rendeltünk, kaviárral, egy jót
mulattunk összetörtük a berendezést, majd mikor a pincérek ki akartak
dobni minket, hát jól megvertük őket. -Mire a másik, az semmi Günter.
Arra emlékszel e, hogy utána elmentünk egy bárba, piáltunk, mint állat,
majd mikor egy társaság egyik tagja csúnyán nézett ránk, hát jól
megvertük őket, őket meg a személyzetet is. -Erre a társuk: És utána
elmentünk kurvázni, a város legjobb kupijába mentünk, elvittük a
legszebb nőket, majd a végén benyújtották a számlát, erre mi
kiröhögtük őket, sőt jól meg is vertük a személyzetet ezért
pofátlanságért. Hát igen, ezek voltunk mi, meg a szép idők, mikor annyi
évesek voltunk, mint most Ti.
Erre a fiatal társaság egyhangúan fogadalmat tesz, hogy ők is
elmennek Franciaországba és megismétlik a balhét, hisz ők is vannak
olyan tökösek, mint Ti voltatok egykor. Megállapodnak, hogy 1 hét
múlva találkoznak és élménybeszámolót tartanak. Eltelik a hét,
találkozik a két társaság a fiatalok lógó orral kék zölden letörve,
mesélik Franciaországi élményeiket. Megérkeztünk, bementünk a
vendéglőbe, ettünk, ittunk, majd nem akartunk fizetni. Erre jött a
személyzet és nemcsak megvertek minket, hanem a számla dupláját is
kifizetették velünk. Bár ezek után nem volt sok kedvünk, de elmentünk
egy bárba. Ott egy társaság belénk kötött és el is bántunk volna velük,
de besegített Nekik a személyzet. Jól összevertek minket és a károkat
is kifizetették Velünk. Végül elmentünk kurvázni. A végén persze nem
akartunk fizetni. Erre jött egy csomó állat kidobó, az összes maradék
pénzünket elvették, jól összevertek minket és kidobtak. Hát ilyen volt a
mi Francia emlékünk. Erre az egyik öreg: És mondjátok, Ti mivel
mentetek Franciaországba? Hát a Neckermannal. Mire az öreg: Hát ez
lehetett a baj fiam, mi anno itt 4 en, a Waffen SS -el voltunk. A többiek
meg a Wehrmachttal.
|
Amikor Isten megteremtette Ádámot és Évát, felruházta őket különböző
tulajdonságokkal.
Miután már csak kettő maradt a zsákjában, elhatározta, elosztja
közöttük.
- Az egyik tulajdonság, hogy amikor pisil, akkor nem kell leguggolni. Ez
nagyon hasznos
dolog - mondta a párnak, akiket éppen az almafa alatt talált.
Kíváncsi vagyok, melyikőtök szeretné ezt a képességet?
Ádám felugrott:
- Add nekem! - üvöltötte. - Nagyon szeretném! Kérlek, hadd legyenez az
enyém. Ez olyan
nagyszerű. Amikor a kertben dolgozom vagy az állatokkal foglalkozom,
akkor csak odaállok
egy fához és hagyom, hadd jöjjön. Ez tök jó lenne, télen akár a nevemet
is le tudnám írni
a hóba. Istenem, add nekem ezt az ajándékot.
Éva csak mosolygott, és azt mondta Istennek,
- Ha Ádám tényleg annyira akarja, hát legyen az övé. Ha ez őtboldoggá
teszi, egyáltalán
nem bánom, ha neki adod. Szóval így történt, hogy Ádám kapta azt a
képességet, hogy függőleges
helyzetben is tudott pisilni. Miközben boldogan ugrándozott és az
újonnan szerzett képességet
gyakorolta, Isten belenézett a zsákba és így szólt:
- Lássuk csak. Mi is maradt még? Ó igen, a többszöri orgazmus...
|
