Kedves mindenki,

Adott egy gyuru (gyu"ru") alaku csobe zart gaz (adott nyomas, terfogat,
homerseklet). Legyen a cso falaba beepitve egy homero (ami kizarolag a
gaz homersekletet mutatja), es legyen meg egy homero ami a csoben lebeg
(lenyegtelen, hogy hogyan). Ez esetben a 2 homero ugyanazt mutatja.

Most forgassuk meg a gazt a csoben v sebesseggel (surlodas nelkul). A
gazzal egyutt fog mozogni a belso homero is. Most a Bernoulli egyenlet
ertelmeben a sztatikus nyomas csokken. A kulso homero kisebb erteket fog
mutatni mint az elobb (ha a nyomas csokken, ugyanakkora terfogaton a
homersekletnek is csokkennie kell). A belso viszont (mivel hozza kepest
a gaz nem mozog) tovabbra is ugyanazt mutatja. 

Az erdekel, hogy hol a hiba ebben. Melyik a valodi homerseklet? Vagy ha
alkalmazzuk a Bernoulli egyenletet, akkor mar nem beszelhetunk idealis
gazrol?

Gergo

u.i. dgy hozzaszolasahoz: egyaltalan nem kar vitatkozni. Sok fiatal
(koztuk en is) olvassa a tudomanyt, mert olyan dolgok jelennek meg
benne, amit mashol nem tanulhat meg az ember. Ezert jo, ha mindig a
helyere teszik az itt megjeleno cikkeket. Az egeszseges "vaskalapizmus"
minden ember szamara hasznos, hogy ne higgyen el mindent, amit hall.

Erdekes belegondolni, hogy pl. az Asimov muveiben megjeleno, vagy 
Spielberg AI címu filmjeben szereplo fejlett robotokat elonek lehet 
tekinteni?
Igazabol ezt nem a szo biologiai ertelmeben gondolom.

Berni

Ismer e valaki valakit, vagy van e valaki az olvasok kozul aki a "PIC"
kontroller (amerikai) mikrocsippek csaladjanak programozasara
szakosodott?
 A segitseget megkoszonnem.
  Udv. Csaba.

>Feladó: starters_uh.tratseerf
>Ma mar valamelyest lehet kiserletezni ezzel az elettani allapottal, igy
>en azt mondom, hogy nem szabad eleve elutasitani, hanem kiserleteket
>kell vegezni.
 Halal utani allapotban hihetetlennek tunik a jelenseg. Mindazok a
peciensek, akik ateltek a nevezett halalkozeli allapotot es erdekes de
hasonlo dolgokrol tudnak beszamolni, azt hiszem az agy eddig ismeretlen
mukodokepessegenek elo tanui.
 Lehet e velemilyen modon osszekotni a dolgokat az ismet nemreg TV
musorban eloadott es egyre gyakoribb 'aura' fotozasokkal.
>HA a jelenseg VALOBAN letezik, akkor mar "csak" meg kell keresni,
>hogyan mukodik :-)
  Talan meg a magiat ide sorolnam ami egyre inkab aggaszt, habar nem
hiszek a mukodeseben. Azt hiszem semmi tudomanyos alapja nincs, megis
egyesek nagyon elvezik, es visszaelnek a nemletezo hatalommal.
   Nem tudom, a tudomany elismeresenek gyengesege, vagy az emberek
vegtelen hiszekenysege? Ha az asztrologiai jelenteseket is figyelembe
vennenk, elegge meggondolva kelene elhagynunk lakasunk kapujat
napmintnap, habar sok esetben meg odahaza sem erezhetjuk magunk
biztonsagban. Termeszetes, veletlenek mindeg elofordulhatnak :-)

>Feladó: privatemil_uh.liameerf
>Objektiv es szelesebb korben gyujtheto adatok hijan nem
>magyarazhato felelosseggel az ilyen jelenseg. E ritka es
>reprodukalhatatlan esetek tanulsagot nem nyujtanak.
>Valosag-elemekkel kevert kepzelodes is lehet,
  Igen erre utaltam, semmikep arra, hogy az agy mukodesenek megszunese
utan egyenisegunk meg setalgatna valahol a terben :-)
> vagy telepatia.
  No ez az amirol keveset tudunk. Egy par eve megirtam, hogy agykutatok
arrol az agymukodesi kepessegrol szamoltak be, hogy az agy kulonbozo
egysegei kozott radiohullamokkal kozvetit infokat egymasnak. Akkor ugy
tunt, hogy a felteves nem mukodik, habar a telepatiat nem tagadjuk,
iletve tapasztalataink vannak az ikertestverek komunikacioinak stb.,
amit megerzesnek nevezunk.

>http://www.sg.hu/cikk.php?cid=30281
 A cikk vegerol idezek:
> Amennyiben ezek is azonos eredményt hoznak, eljönni látszik az idő, hogy
>újra gondoljuk a világegyetemről szerzett ismereteinket.
  Szerintem nem is ragaszkodhatunk valamihez, ahogy irod 'gorcsosen' hisz
rengeteg infok hianyaban csak feltevesekre epitve ez szinte lehetetlen.
Ahogy bizonyitekok kerulnek kezunkbe kutatasok stb. soran, egyre
alaptalanabbak az elobi kepek.
   A gond csak az, hogy valos infokkal sosem fogunk tudni rendelkezni.
Hogy ebben a momentumban mi tortenik egy tavoli galaxison (-ban),
sok-sok evmillionyi eletevre lenne szuksegunk.

>Feladó: laszlo.meszaros_moc.nosscire
>> Az 56-os forradalmat...
>Mu:ller Pe'ter lehet az illeto.
 Valoszinu, ilyenkor a nev nehezen rogzitodik, vagy hamar feledem,
mindenkep orommel tolt hogy allitasom nem alaptalan.
     Udv. Csaba.

mizsei_uh.emb.tee irta:

> Ha a fennyel egyutt haladsz, sztatikus magneses teret érzel, vagy egy kicsit
> odebb (lambdaper4gyel) sztatikus elektromos teret.

Nem igaz (bar gyakori tevedes)! Az elektromagneses sikhullamban az elektromos
es magneses mezo kozott NINCS negyed hullamhossznyi faziselteres: egyaltalan
nincs koztuk elteres, pontosan fazisban vannak (legalabbis a vakuumban). 
Sajnos NEM lehet ugy magyarazni az elektromagneses hullamot (mint azt sok 
[felre-]ismeretterjeszto konyv teszi: az elektromos mezo atalakul magnesesse,
aztan meg vissza... Nem ez a helyzet. Azt is sejtem, honnan ered a felreertes:
sok konyv ugy magyarazza az elektromagneses hullamok kibocsatasat, hogy 
eloszor rajzol egy LC rezgokort (ebben valoban faziselteresben van a magneses
es elektromos mezo, es azt is mondhatjuk, hogy a kondiban felgyult elektromos
mezo atalakul a tekercs magneses mezejeve, aztan meg vissza), majd fokozatosan
kinyitja, es antennava vekonyitja... Lehet, hogy ez heurisztikus magyarazat,
de fizikailag teves: a "kinyitas" soran megvaltoznak a fazisviszonyok, a
hullam egeszen mas, mint a rezgokor. Ne terjesszuk tovabb a tevedest!

Tehat ha lehetne (mint ahogy nem lehet) c-vel szaladni a feny utan, akkor
egy helyen sztatikus elektromos, es _ugyanott_ ra meroleges magneses mezot
tapasztalnank, egy negyed hullamhosszal odebb meg mindket mezo erteke nulla
lenne, stb. Legalabbis ez kovetkezne a Galilei-transzformaciobol, ami a 
szemleletunkbe ivodott. Ez gondolkodtatta el az ifju Einsteint: nem akarta
elfogadni az ilyen konfiguracio letezeset. Aztan kesobb, az egyetemen
megtanulta, hogy jol sejtette: a Maxwell-egyenleteknek valoban nincs ilyen 
megoldasa. Meg kesobb pedig megadta a magyarazatot: nem lehet utolerni a 
fenyt, mert nem lehet c-vel szaladni.
 
Pedig Einstein kiindulo (heurisztikus) elkepzelese hibas volt: ilyen 
elektromagneses konfiguracio igenis letezhet (sot nemreg letre is hoztak)!

Csak nem vakuumban, hanem kozegben mozgo, c-nel lassabban, v=c/n sebesseggel
(ahol n a toresmutato) mozgo hullamot kell utolerni - ezt nem tiltja a 
relativitaselmelet, es a Cserenkov-sugarzas kapcsan mindenki hallott is rola,
hogy a kozegben (pl vizben) halado fenyt utol lehet erni, sot le lehet hagyni.

A dolognak kettos bukeja van:

- a kozonseges anyagok toresmutatoja 1 nagysagrendu szam, tehat a kozegbeli
  fenysebesseg is igen nagy a gyakorlatban elofordulo sebessegekhez kepest.
  Ezert maga az emberi megfigyelo altalaban nem szokta utolerni a kozegben
  mozgo fenyt sem. Ez a helyzet valtozott meg az utobbi evekben: most sikerult
  eloallitani olyan specialis anyagfajtat (Bose-kondenzatumot), amelyben a 
  fenysebesseg "emberi" nagysagrendre, nehany m/s-re vagy meg kisebbre 
  csokkent - igy a berendezes mellett setalo fizikus valoban utolerte a fenyt.
  Technikailag ugyan meg nem tartunk ott, hogy a setalo ember megmerhette 
  volna a fentebb vazolt sztatikus konfiguraciot, de senki sem ketelkedik
  abban, hogy ez csak technika es ido kerdese.

- az is koztudott, hogy a kozegbeli Maxwell-egyenleteknek sincs ilyen 
  sztatikus megoldasa. Persze, mert a Maxwell-egyenletekhez csapott un 
  "anyagi" egyenletek (D = epszilon * E, H = B/mu) csakis abban az
  inerciarendszerben ervenyesek, amelyben a vizsgalt dielektrikum nyugszik!
  Az eredeti, Maxwell-fele elmelet semmit sem mond "a mozgo testek
  elektrodinamikajarol" - ezert is lett ez a cime Einstein elso, a specialis
  relativitaselmelet alapgondolatait tartalmazo cikkenek...

  A specialis relativitaselmelet ismereteben mar minden tovabbi felteves 
  nelkul levezethetok azok a kisse bonyolultabb osszefuggesek, amik az 
  egyszeru "anyagi" egyenletek helyebe lepnek:  D = f(E, B, V, epszilon, mu)
  (es egy hasonlo egyenlet H-ra) - az f fuggveny konkret alakjanak megadasatol
  most inkabb eltekintek (egyebkent az egyszerubb tankonyvek is elszabotaljak
  a levezeteset). A kepletben epszilon es mu a kozeg szokasos adatai, V a 
  kozeg sebessege a megfigyelo koordinatarendszerehez kepest, E az elektromos
  mezoerosseg, B a megfelelo magnezes mezo. (Mellekesen azt is a specialis
  relativitaselmelet deritette ki, hogy - szemben a meg a mai kozepiskolai 
  es bevezeto szintu egyetemi elektrodinamika tankonyvekben is szereplo 
  babonaval - nem a H, henem a B az "elsodleges" magneses mezo, a H pedig a 
  kozeg altal modositott, leszarmaztatott D rokona.) A kepletekben E, B, D, H 
  es V mind vektorok, ezert nemi tenzoralgebra is kellene a felirasukhoz.

  A kozegek igy modositott anyagi egyenleteit a Maxwell-egyenletekkel 
  kombinalva mar olyan egyenleteket kapunk, amelyeknek (a V^2 * epszilon * mu =
  = c^2 specialis feltetel fennallasa eseten) igenis VAN olyan, periodikus
  sztatikus elektromos es magneses mezot leiro megoldasa, ami ellen az ifju
  Einstein fizikai intuicioja berzenkedett... Es ez a konfiguracio valt mara
  kiserletileg is tanulmanyozhatova.

Tanulsag: a zsenik teves gondolataibol is helyes elmeletek johetnek ki, es 
ezek a helyes elmeletek utobb a kezdeti tevedes tisztazasara is alkalmasak.
Persze ez csak a _zsenik_ teves gondolataira vonatkozik... :)

dgy

janos_k_uh.liameerf irta:

> 1.
> Ugye a földkereg mozog es van olyan kereg ami a masik ala bukik
> 1 idő utan megolvad, majd melyebbre kerülve nagy nyomason es
> homersekleten szetesik az anyag szerkezete
> mi lenne ha (ez az en ötletem) azilyen alabuko keregbe belefurnank es
> beleagyaznank szemetet (esetleg nuklearis hulladekot, csak ha az
> atomok is szetesenek) ,ami szetbomlana es "sima" lavakent egyszer
> elojonne

Az otlet nem rossz (mar mas is felvetette). Csak:

- rettentoen draga lenne: nagysagrendekkel olcsobb a szemetet elegetni vagy
  mas kemiai uton megsemmisiteni. Ez a megoldas koltsegeiben osszevetheto
  lenne a masik "halalbiztos" modszerrel: lojuk ki a szemetet a Napba, ott
  garantaltan megsemmisul.

- rettentoen lassu lenne: az oceankereg mozgasanak sebessege a nehany mm/ev 
  tartomanyba esik. Mire ez a lassu "szallitoszalag" leviszi a hulladekot a 
  megfelelo melysegbe (kb 700-1000 km) ...
 
- ekozben az anyag nincs biztonsagban! A nagy nyomas, az altalunk furt lyukba
  beszivargo tengerviz az alatt a nehany millio ev alatt biztosan szetcincalja
  a hulladekot tartalmazo hordokat. Igy pedig egy koncentralt szennyezoanyag-
  forrast kapunk az ocean feneken. Ennel mar egyszerubb lenne hajokrol a vizbe
  dobni a szemetet...

- > (esetleg nuklearis hulladekot, csak ha az atomok is szetesenek) 
  Megfelelo melysegben az atomok elektronheja deformalodik, osszeroppan. Ez
  viszont nem erinti az atommagok nuklearis tulajdonsagait, radioaktivitasat.
  Es mi lesz addig, amig a cucc eleri a megfelelo melyseget? Lasd feljebb:
  allando, koncentralt nuklearis szennyezes az ocean feneken. Ha viszont 
  (csodak csodajara) az anyag egyben leerne a megfelelo melysegig, akkor par
  millio ev mulva utodaink egy vulkan kitoresekor egyben kapnak vissza az 
  egesz nuklearis hulladekot... (nemreg a Simpson csalad rajzfilmben lattam
  hasonlo, a varos alol feltoro szemetvulkant).

> 2.
> A masik arra a kerdesre adhat valaszt, hogy a tojas volt-e elobb vagy a tyuk.

Tokeletesen igazad van, kb szaz eve tudjuk, hogy a tojas volt elobb.

> 5.
> A vasgoz/vasgaz ugye nem mozgathato magneses mezovel? 

Az anyagok magnessege kollektiv tulajdonsag, a szilard anyagban egymas melle
rendezodo elektronspinek kolcsonhatasabol adodik. Ezert az elkulonult atomokat
tartalmazo gaz nem magneses.

> 6.
> Ha egy testet 0.5 c-re vagy nagyobb sebessegre gyorsitunk es egy
> nagy tomeg fele (fekete lyuk) iranyitsuk akkor növegszik a tomege ami
> az erosebb vonzas miatt meg jobban gyorsitja a testet.

A gravitacio alaptulajdonsaga, hogy a tomeggel aranyos. Ez egyenerteku azzal, 
hogy a kulonbozo tomegu testek _egyforman_ gyorsulnak a gravitacio hatasara.
(Az ma=F=G=mg kepletben m-mel egyszerusitve a=g, a tomegtol fuggetlenul.)
Ezert hiaba novelned a test tomeget, nem lepne fel semmifele "extra gyorsulas".
Masreszt nem sok hasznat venned egy fekete lyuk fele mutato extra gyorsulasnak
sem: legfeljebb hamarabb esnel bele. (Mellekszal: a gyorsan mozgo testeknek
nem novekszik a tomege, ez csak egy kozkeletu felreertes. De ennek nincs
kozvetlen koze a kerdeshez.)

A fekete lyukba eso test mozgasat leiro fuggvenyek megtalalhatok a kovetkezo
konyvben: Landau-Lifsic: Elmeleti fizika II. kotet. Klasszikus eroterek. 
A kepletek 3-4 sort toltenek ki, inkabb nem masolom ide. Fo jellemzojuk, hogy
a mozgo test tomege nem szerepel bennuk.

udv
dgy

Sziasztok


Mar nem tudom ki vetette fel a kerdest, annak a levlistatarsunknak
szolgalnek nemi adalekkal ami talan erdekli ot.

A kozelmultban tortent ugyanis olyan megfigyeles amelybol az a kovetkeztetes
vonhato le, hogy a feny sebessege bizony nem olyan fundamentalis allando az
Univerzum idobeli fejlodesenek szinpadan, mint ahogy azt jelenleg
feltetelezzuk.
Dr. John K. Webb, a University of New South Wales asztronomusa es
kutatocsoportja egy tavoli kvazar fenyenek abszorpcios mintazatanak
vizsgalata soran arra az eredmenyre jutott, hogy a kvantumelmelet egyik
legalapvetobb allandoja, a finomszerkezeti allando, nem oly stabil "allando"
mint szinten felteteleztuk, hanem egeszen kis mertekben ugyan, de valtozott
az idok folyaman. Webb adataibol az kovetkezik ugyanis, hogy az
alfa(finomszerkezeti allando) erteke cca. 6 milliard evvel ezelott
hozzavetolegesen egy szazezreddel kisebb volt mint a mai erteke.
Dr Webb, a megfigyelesi adatait a Physical Review hasabjain publikalta
2001-ben.
Hogy mi koze mindennek a feny sebessegehez?
Nos, a finomszerkezeti allando erteke a feny sebessegetol is fugg.

a=2pi*e2/hc

Ahol "a" az alfa, azaz a finomszerkezeti allando, a "pi" a ludolf-szam, a
"h" termeszetesen a Planck allando, a "c" pedig a feny sebessege.
Cca. egy evvel kesobb, Webb adatainak es eredmenyeinek vizsgalata soran, az
ausztraliai Sidney beli Macquarie University tudosainak egy csoportja, -
Paul Davies, Tamara Davis es Charles Lineweaver - Paul Davies vezetesevel
arra a kovetkeztetesre jutott, hogy Webb eredmenyei azt kell jelentsek, hogy
a "c" fenysebesseg ami a felelos lehet az alfa valtozasaert - ha Webb
eredmenyei helyesek, akkor a "c" fenysebessegnek lassulnia kellett az
evmilliardok soran! Paul Davies es csoportja kovetkezteteseiket a Nature
2002 augusztus 8-i szamaban publikaltak.
Hogy miert jutottak Davies-ek erre a kovetkeztetesre?
Mint lathato, Webb adatai csak ugy magyarazhatoak, ha vagy az "e" elemi
elektromos toltes, vagy pedig a "c" fenysebesseg valtozott az idok soran.
Mindketto koztudottan fundamentalis allandoja a mai fizikanak, tehat
aterezheto a szar amiben mindket esetben vagyunk;-)
Marmost a kerdes eldontese soran, hogy vajon a fenysebesseg, avagy az elemi
toltes "szakralis" allandosagat kerdojelezzek e meg, Davies-ek figyelembe
vettek a fizika egy valoban abszolut "szakralis" torvenyet, a termodinamika
masodik torvenyet, es arra a kovetkeztetesre jutottak, hogy az elektron
toltesenek valtozasa idovel a termodinamika eme torvenyenek megsertesehez
vezetne.
Innentol ugy gondolom evidens a valasztas: Webb doktor megfigyelesei - ha es
amennyiben helyesek - igen nagy valoszinuseggel azt jelentik, hogy a "c"
fenysebesseg egyaltalan nem allando, es ha nagysagrendileg kis mertekben is,
de valtozik a kozmikus idoskalan.

Ennyi a hozzafuznivalom a kedves kerdezonek, es meg annyi, hogy jomagam a
2002 es Nature cikk ota e problemaval kapcsolatban uj informaciot nem tudok.
Tovabba, termeszetesen, Webb adatai ellenorzesre szorultak, hiszen
alapelemeket rengettek meg, s ugye a tudomany modszertananak fundamentuma a
megbizhatosag kell legyen.
Ezert talan nem csak a magam neveben fordulok tehat a temaval napi
kapcsolatban levo es szakmailag up to date David Gyulahoz azzal a
kerdesemmel, hogy vajon mi tortent ez ugyben 2002 augusztusa ota a
tudomanyos vilagban es alatamasztottak e Webb adatait mas, fuggetlen
forrasok es adatok?


Fotiszteletem


Voland

Szia Gyula


Laikuskent kerdem toled, hogy az elemi toltes alabbi kifejezese szerepel e
valahol a kvantumelmelet "rengetegeben"?
Ha mar a kerdes is hulyeseg, kerlek nyugodtan olvasd ram bunomet.:-)

A kifejezes:

e = sqrt(4pi*2a*h*Cd)
e = 1.60217646196718 x 10^-19 coul

Ahol a "a" az alfa, a "h" a Planck allando es a Cd pedig a "conductance
constant" - ennek sajnos nem tudom a magyar nevet.

Cd=k.c*e0/c*u0

Ahol "k.c" a Coulomb allando, az "e0" a dielektromos allando, a "c" a feny
sebessege es az "u0" pedig a permeabilitasi allando.

Koszonom a valaszod.


Fotiszteletem


Voland

Nem tudom kifélék- mifélék az elkövetök, de talŕltam egy disszertŕciot a Semleg
esŕramrol.
Ugyan ezek a feltalŕlok is hötyögtek valami hasonlot, a Plazmŕrol meg Ionisatio
rol, de ez tulajdonképpem mŕr mind ismert.
Talŕn az a lényege hogy egy bedöglött ürkutatatŕs eredményét akarjŕk pénzé tenn
i. Ugyebŕr ott az a döntö hogy milyen nehéz ketyere.(és ez tényleg könnyü) Neke
m az a vélemenyem hogy legyenek boldogak vele. Ha valami örült fontos Talŕlmŕny
 lenne, akkor ugy is megveszik az amerikaiak. Ez  az egy mŕr most biztos. 
www.ldeo.columbia.edu/~andreal/AL.Diss/14ChargeExchange.html

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 022.catv194.oes01.lan.ch)