Marton kerdezi a korabban irt, alabbi mondat alapjan:

>Sergiu Celibidache szerint is a legjobb Beethoven

Szegyellem, hogy nem tudom, de ki ez az ember?

Sergiu Chelibidache.
Roman szarmazasu, patriarcha-i kort megelt karmester volt. Matematikus.
Japan Zen Buddhista mester.
Furtwangler tanitvany volt. Majd miutan mesteret elmozditottak a BPO elerol
a haboru utan, ot neveztek ki egy rovid idore a zenekar vezetojenek. Az
akkori felvetelei inkabb showman-t mutatnak mint verbeli dirigenst.
Hosszu periodusa az eletenek a Mucheni Philharmonikusokhoz kototte. Szamos
nagyszeru koncert felvetelet hagyott rank s fia jovoltabol hallhato az EMI
es a DG kiadvanyokon. A kesoi felvetelei kozul nemelyik szereny velemenyem
szerint rossz, unalmas, szeteso. Pl. Tsaikovski Romeo es Julia
nyitanyfantaziaja vetekszik a Verdi Requiem tragikumaval es hosszusagaval
(EMI).
Studio felvetelei alig vannak, mert gyulolte a konzerv zenet, aminel jobban
csak az altala Coca-cola karmesternek titulalt Karajan-t (szerintem nem
keves irigyseg is lapult a csiposseg mogott).
A szazad egyik legjobb karmesterenek szamitott, ha nem is olyan formatumu,
mint Toscanini, Knappertsbusch, Fricsay, Barbirolli, Klemperer, Kempe.
Velemenyem szerint kivalo Bruckner dirigens volt.
Beethovenjerol lehetne vitatkozni.
Eppen ezert nem igazan tetszik az olyan erv, hogy a 7. a legjobb, mert
Cheli (igy hivtak a rajongok) azt tartja a legjobbnak. Masok mast tartanak.

Az a fontos, hogy Neked melyik tetszik.
Zsenialis eloadasban a ritkan hallhato 1 , 2-es 4-es is nagyszeru, s a 9-et
is tonkre lehet tenni.
(Egyebkent nekem is a 7. a kedvencem).

Tibor

Tisztelt Hangosok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: reagalasok ( 40 sor )
> Idopont: Sun May  7 03:56:57 EDT 2000 HANG #777

> Kedves Marton!

> Gondolom ugy erted, hogy az az illeto anyag valamiert jo, es eppenseggel
> sarga. Es meg van szaga, ize stb., mint minden anyagnak. Vagy esetleg >az
a lenyeg, hogy sarga legyen? Mert, ha ez az utobbi az igaz, akkor >tenylek
komoly gondok vannak.... (Marmint nalatok.)

Igen, az elso mondatod szerinti elkepzelesed igaz. Egyaltalan nem mindegy,
hogy a szigetelo anyagba milyen pigmentet tesznek. Azt gondoltam ez elegge
evidens, raadasul konnyeden merheto konzekvenciai vannak. Ez persze nem azt
jelenti, hogy a meresekkel egyertelmuen kivalaszthato milyen pigment a
legjobb erre a celra. (marmint hangzasi szempontbol...)

Udvozlettel Bese Attila

 irta:

>> Vegyunk egy digitalis jelet, azt kuldjuk at ket rendszeren,
>> amelyek "audio tulajdonsagai" lenyegesen elteroek (de bithiba
>> azert nem megengedett). Ezutan egy sajat orajelellel mukodo DAC-on
>> lejatszva lesz kulonbseg, vagy nem? Gondolom kene lenni [...]

Bese Attila valasza:
> Ezt is es szamtalan mas kiserletet megcsinaltunk [...]

Mondjuk, hogy ez a valasz azt jelenti, hogy 'igen'.
Szeretnem tovabb sarkitani a kiserletet:
Miutan atkuldtuk a digitalis jelet a ket rendszeren, ne adjuk rogton ra
a DAC-okra, hanem _irjuk_le_papirra_. Mivel nincs bithiba, a ket papiron
ugyanazok a szamok fognak szerepelni. Na most a papirrol potyogjuk be
mindket jelet egy memoriaba es ezt a memoriat kuldjuk tovabb a DAC-okra.
A laikus emberek szerint persze nem lesz kulonbseg a ket lejatszas
kozott. A kerdes az, hogy Bese Attila szerint lesz-e? Kerlek, hogy
egyertelmuen valaszolj, ilyen szavakkal, hogy 'igen, lesz' vagy 'nem
lesz' vagy 'bizonyos esetben elofordulhat', stb...

Koszonom
Tamas

Tisztelt HIX tagok!

Az alabbi problemaval fordulok hozzatok:
egy szerencsetlen veletlen folyaman a
Technics RS-AZ6-os deckemnek elalli-
todtak az EEPROM-jaban tarolt default
ertekek, melyek a felveteli szalagkalibra-
ciot vezereltek.
Ha van valakinek ilyen deckje, es valalkoz-
na arra, hogy kiolvassa a memoriat, akkor
az legyen szives megdobni egy levellel!

Koszonettel: Koncz Tamas

PS: a memoriakiolvasashoz semmilyen
kulonleges eszkoz nem kell, osszesen
1 db csavarhuzo amivel le kell venni a
deck burkolatat, valamint egy femdarab,
amivel a TEST jumpert at lehet kotni.
A memoria tartalma az FL kijelzon kerul
kiirasra.

Üdv,

>Meg kell hallgatni egy regi eredeti angol DECCA
>lemezt lehetoleg a nagy Decca felirattal es
>az egyszerubb hi-fi berendezest hasznalok is
>rajonnek ,hogy ezek az u.n. audiofil lemezek
>hasznalhatatlanok mind feveteli szempontbol
>mind zenei szempontbol.

Bocsi a mondatban az "ezek" szo torlendo.

Üdv,Felix

> Felado :  [Germany]

irta:

> >hogy nem a 75 ohmon van hagsuly, hanem azon,
> >hogy a  _100 kHz-6 Mhz kozti tartomanyban_   kell(ene) a 75 ohmos
> >reflexiomentes illesztest biztositani,
> 
>  Nem akarok kekeckedni ZoZo de szerinted mit jelent az, hogy hullamimpe-
> dancia?

Velem aztan ne is!... Mint azt irtam volt, "idegen tollakkal ekeskedtem": 
Mivel o maga nem reagalt, Viletel Pista cikket "tomoritettem", hangsulyozva, 
hogy az eredeti megtalalhato a 759-es HANG-on. Amugy o is a BNC-t
favorizalja, (en is...), akarcsak Te.


> Felado :  [Hungary]

irta:

> Most hogy tobbet vagyok otthon, egyre inkább zavar egy gondolat.
> Vajon mennyi idore erdemes kikapcsolni az erositomet ha nem
> hallgatom ? Nem szamitva a bemelegedessel jaro hangvaltozast
> van ertelme ezen gondolkodni ? Mert ugye az elektronika csak
> hasznalodik a folyamatos uzemben de a bekapcsolas is eleg nagy
> sokk lehet neki :) Es sok sokk... nekem a tap kulon van az
> erositotol (MF X-A1), teljesen hideg es azt irtak a doksiban is
> hogy folyamatos uzemre terveztek. Most akkor mitevo legyek ?

Ravasz, fogos kerdes, anno en is feltettem, nem is kaptam ra
valaszt...

Az alapelv, hogy minden cucc  _bemelegedve_  szol rendesen, es a
bemelegedesi ido tipusonkent valtozo: egy-ket oratol akar egy hetig is
tarthat (utobbit egy tobbmilkos szerkorol olvastam - biztosan valami 
aramszolgaltato ceg szponzoralta....).
A ki-bekapcsolasok egyebkent - tipustol fuggoen - alaposan
"belerughatnak" a rendszerbe. 

A _hangzas_  szempontjabol az az idealis, ha allandoan bekapcsolva
hagyod, biztonsagi szempontbol mar egy kicsit mas a helyzet - adodhat
egy zarlat, egy szikra, aztan tuz, stb.  _Tartos_ tavolletnel tehat 
mindenkeppen kapcsold ki (az osszes tobbi cuccal egyutt...).

Udv mindenkinek: Zozo

Hali!

Van a valami mas modja annak, hogy egy kabel minoseget "teszteljem", hogy
megnezem mennyibe kerul es esetleg beszerelem kiprobalasra?
Jojo tudom az izlesek masok minden embernel de akkor is a jobb anyagoknak
valami ismertetojele kell legyen, mas ellenallas, vagy akarmi, nem ertek
hozza ezert kerdem. Az optikai kabeleknel is valami hasonlo van-e?

Ha van akkor, hogy mikeppen lehet merni?

ciao
Peter

--
The Future is Now!

Attila irta:
>> a PU-bol a forrasztas hoje miatt feltetelezhetoen "kosz" lesz 
>> (eleg) ami a forraszt szennyezi. Engem ez mindig aggaszt.

>Megfelelo folyasztoszerek alkalmazasaval nem marad a forrasztoonban
>szennyezodes. A feluletrol pedig el lehet tavolitani a maradekot.

A PU egyszeruen megolvad, kesobb elszenesedik. Es mivel a surusege
_sokkal_ kisebb, mint az one, a felhajtoero itt is mukodik, megpedig
nagyon erosen, es azonnal feljon az olvadek az onfurdo felszinere. A
surubb folyekony on [no meg a kapillaris erok] azonnal kiszoritjak
az eredeti helyerol. Nem oldodik jellemzoen a forrasztoonban. A
forro forrasztoon feluleten, ha nem vedik, eleg gyorsan oxidreteg is
kepzodik es ezzel egyutt, kozvetlenul a forrasztas elott egy vizes
szivaccsal vagy femszerszammal "lehuzhato" az onfurdo feluleterol.
De nem is olyan fontos ez. Mert maga a rez is oldodik kisse a
forraszanyagban [jol tudjak ezt azok, akik meg rezpakaval kezdtek,
allandoan kikrateresedett a pakacsucs.] Emiatt bizony az egesz
onfurdot idonkent ki kell dobni, es uj, tiszta onfurdoval kell
folytatni a munkat.

> E-mail :  [Hungary]
>Legutobb viszont arrol olvastam itt, hogy egy
>ilyen tesztben egyforman szerepelt a draga kabel es a sima
>villanydrot... Persze tudom, ez csak azt mutatja, hogy a tesztelok
>voltak botfuluek. :)

Lehetnek egyeb okok is. Tudok olyan berendezest kivalasztani, olyan
tesztzenet [tekno] javasolni, sot ha megeroltetem magam, akkor olyan
draga kabelt is javasolni [nem mind arany, ami draga], amivel meg a
24 karatos aranyfulek is zavarba jonnak. Az nagyon fontos, hogy a
kiserletvezetok ki akarjak-e mutatni az effektust, vagy nem. Mert
ennek megfeleloen szervezhetik meg a korulmenyeket.

>> Persze elvileg a "dugdoso" a "kapcsolgato", ha tudja,
>> metakommunikative befolyasolhatja a "kiserletezot". De ennek
>> feltetelezesehez azert eros rosszindulat kell. Foleg, ha az

>Nem rosszindulat, ez is egyszeru emberi dolog, eleg, ha csak
>drukkol, hogy sikeruljon a kiserlet, stb.

Az en "dugdosom", Emoke elegge fapofa. 
Es kulonben is. Feldobja a belast, fej, erre bekoti az egyik
iranyban, es drukkol, hogy talaljak. Feldobja a belast, iras, bekoti
a masik iranyban, es drukkol, hogy eltalaljam. Mit er nekem ez az
info, megha latom is rajta a drukkot. Meg aztan miert is drukkolna?
Voltak mar negativ tesztjeink is. Az is egy ertekes, hasznalhato
eredmeny. Nem beszelve arrol, hogy rendszerint azert drukkol, hogy
ne legyen ertekelheto eredmeny, ne legyen megallapithato kulonbseg.
_Mert_akkor_nem_kell_megvenni,_nem_kell_penzt_kiadni_megint_valamire_.
:-))

> Felado :  [Hungary]
>>Meg kell hallgatni egy regi eredeti angol DECCA
>>lemezt lehetoleg a nagy Decca felirattal es
>>az egyszerubb hi-fi berendezest hasznalok is
>>rajonnek ,hogy ezek az u.n. audiofil lemezek
>>hasznalhatatlanok mind feveteli szempontbol
>>mind zenei szempontbol.

>Most nem ertem. Eddig ugy tudtam, hogy a regi Deccak az egyik legjobbak.
>Kovary Peter is mindig ezt mondta. Hol az igazsag?

Hat mindenhol. Azaz mindnyajunknal. :-)
Marton! Megtevesztett az alapveto szembenallasod. 
Dombon ulo vadaszkutya legyek, ha  Felix itt a DECCA lemezeket
ertette "ezek az u.n. audiofil lemezek" alatt. Ellenkezoleg! Ezek a
DECCAk szolnak sokkal jobban, mint a Cheskyk es tarsaik. Ugyan mitol
lenne egy 1958-ban keszult szerialemez "audiofil kiadas"? Ugyhogy
mindnyajan ugyanazt mondtuk. 

> Felado : Bartha Agoston (gramofonos) irta:
>A hurokkal lesz a baj. A regi vilagban a basszusgitar hurjai simak
>voltak. Ebbol a szempontbol tehat hasonlitottak a bogo hurjaihoz.
>Ujabban viszont a kaphato basszusgitarhurok kulso felulete drot-
>szeru, tehat korkeresztmetszetu femmel van betekerve.

Pusztan azok kedveert, akik nem lattak meg hurokat:
A regebbi huroknak valoban sima volt a feluletul [messzirol], de
azok is korbe voltak tekerve huzallal. De az lapos huzal volt. Es
szepen, szorosan egymas melle volt tekerve. Minden melyebbhangu
femhur ilyen. A rugalmassagi tulajdonsagait a belso femszal adja, de
a szukseges nagyobb tomeg miatt korbe kell tekerni alaposan egy
masik femhuzallal. Hegedunel csak az E hur volt az en idomben sima,
egyszeru huzal. Mar az A es a tobbi is korbetekert volt.

> Felado :  [Hungary] irta:
>Amit nem sikerult _me'g_ elfogadnom az csak az, hogy a
>kabelirany (es a bejarodas, de azt sokkal nehezebb tesztelni)
>altal okozott fizikai valtozas stabilan meghallhato.

Hmm. Pedig eleg sokan [szagertok] allitjak. Szinte nincs olyan
audiofil gyarto, aki erre ne hivna fel a figyelmet. [Sokkal tobben
vannak, mint az "ellendrukkerek".]

>Az iranyultsaggal rendelkezo kristalyszerkezet konkretan milyen tudomanyos
>alapon okozhat a valtoaramu hangjelben hallhato elterest az iranytol fuggoen?

1./ Irtam mar. Meg az aszimetrikus fogazasu fureszlapnak is mas a
hangja, ha ide, vagy odafele huzzak. 2./A zenei jel messze nem
szimmetrikus, talan ezt teveszted szem elol. Nagyon jol meghallhato
a rendszeren az "abszolut fazis" . Maskeppen szol a cucc, ha az
helyes, vagy helytelen. Jobb CDjatszokban ezert fazisvaltot is
beepitenek, hogy a kulonbozokeppen keszitett CDknel mindig a
megfelelot hasznaljuk. [A rosszabb CDgyartok nem mindig figyelnek
erre, hogy helyes legyen a korongon.]
Egyaltalan a lista olvasoinak tobbsege imho nem is tud arrol, hogy a
lanca fazist fordit-e, vagy sem. Errol eddig keves szo esett,
erdemes ra figyelni! Szinuszhanggal csipobol ketlem, hogy a
kabeliranyok kihallhatoak, bar meg nem probaltam. 3./ Ha a
_valtoaram_ az ertetlenseged oka, mivelhogy az szimmetrikus
[egyebkent sem az], akkor gondolkozz el azon, hogy valami eros
asszimetrianak azert kell lennie a dologban, hoszen a kakao, a
teljesitmeny mindig az erolkodobol megy a hangfal fele, es
egyaltalan nem szimmetrikus a dolog ebbol a szempontbol. Ezt is
irtam mar.

>Szerintem eszlelhetosegeben max. az abszolut fazishoz hasonlatos, csak meg
>annal is sokkal gyengebb valami lehetne. Az ennyire gyenge hatasoknal viszont
>biztosan lennenek sokkal erosebb allandoan valtozo zavaro hatasok is a teszt
>alatt.

Mire alapozod ezt a velemenyt? Hogy sokkal gyengebb lehet?

>Az a gondolat, miszerint pl. a falban a villanydrot bejarodasa hallhato
>valtozast okoz, semmivel sem tudomanyosabb, mint a varazspalca.

Dehogynem. Sok fuggetlen megfigyelesen alapul. A varazspalca meg
nem.

>Huszonvalahany eve vannak a "koztudatban", a szakmaban, vallalkozasuk volt
>kettosvakteszthez kapcsolodo segedeszkozok keszitesere (audio chamber of
>horrors, ABX Double Blind Comparator System)...
>Persze megertem azt is, ha mas azt allitja, hazudosak. Nem csak en lehetek
>szkeptikus ;-) Ugy tunik, hogy a tesztelok nem ok voltak, hanem azok, akik
>allitottak valamit.

Csak ugy tunik, vagy azok is voltak? Egyebkent mindegy.
Mert ha engem beultetnenek egy "audio chamber of horrors"-ba es "ABX
duble blind Comparator system"-en keresztul kellene hallgatoznom,
hat tuti en sem hallanek semmi kulonbseget. Utalok itt a HFM
tesztjeire, amin volt alkalmam joparszor resztvenni. A jelet a
kapcsoloberendezes miatt tiznel tobb meter interconnakteken,
rengeteg csatlakozon, kapcsolon, es a szintegyeztetes miatt kulso
potikon [fokozott impedanciaillesztesi problemak] kellett atvezetni.
Raadasul meg "kobor"aramok is mentek az interconnectekkel
parhuzamosan a szines lampak gyujtogatasa miatt. Nem csoda, ha a
kettosvak tesztet koveto hosszabb privat osszehasonlitasait nagyobb
sullyal vette figyelembe, mint magat a nepes vaktesztet, bar azokat
is korrrekten ismertette. Privatban, nem vakon mindig joval nagyobb
volt a kulonbseg. Tehat nagyon konnyu alaposnak latszo, de eleve
elfuseralt teszteket csinalni. Mar kifogasoltam, hogy CDrol, es "nem
egeszen audiofil" berendezesrol hallgatoztak. Zenerol meg szo sem
esett. En ilyen tesztbe bele sem mennek. Mindazonaltal a
hifirendszerek tulajdonosai ne keseredjenek el, ha sokmindent
helyesen allitanak be, akkor talan meg Sokolon is hallhato a
kulonbseg. Csak egyesevel tunik el a dzsuvaban. Udv, Peter.

> Tulajdonkeppen azt allitom, hogy kodolastol fuggetlenul van az
> akusztikai informacionak olyan vetulete amely nem kodolodik
> villamosan. Ezert allithatom azt altalanossagban, hogy az
> informacionak ez resze fuggetlen az eszkoz mukodesi elvetol.

Hanem hogy kodolodik? Ha sehogy, akkor elveszett informacio, kar
foglalkozni vele...

> Epp ez a rossz "trefa", hogy miutan nem alakul at az
> informacio egy resze barmilyen atalakitora vonatkoztatva sem -
> nem merheto, hiszen nem az ismert makrofizikai parameterek
> hordozzak.

Ha nem merheto, akkor mit mertetek???

> Nagyon szivesen megcafolnalak, ha modot adnal erre. Ha valoban
> kivancsi lennel es nem a semmitmondo allitasaimat biralgatnad
> alkalmat talalhattal volna arra, hogy szemelyesen beszeljunk.

Nem ertem, miert forszirozod a szemelyes talalkozast... Egy csomo
dolgot meg lehet itt a listan is beszelni, aztan ha mar tudjuk,
hogy mi is az, amit majd eloben is latunk-hallunk, akkor en nem
nem ellenzem egy percig sem.

> Nagyon jol tudod a hix nem tudomanyos folyoirat. Ennek

De azt sem hallottam, hogy barki a tul tudomanyos megkozelites
miatt reklamalt volna, ugyhogy ez ne gatoljon semmiben...

> A mechanikai szervorendszer pontatlansaganak nincs koze a
> jitterhez. (Ettol fuggetlenul a ketfele hiba nagysagrendje nem
> is osszemerheto) Egyebkent a CD lemezre teheto ratetrol van
> szo.

Szerintem van... De akkor meselj, mi a ketfele hiba, es melyiknek
mi a nagysagrendje?

> > Az, hogy ugy gondolod, nem befolyasolja, vagy tenyleg nem
> > befolyasolja, az ket kulon dolog... Persze ettol meg lehet ilyen,
> > kivancsi lennek peldakra!
> 
> Mi nem gondolatkiserletekkel foglalkozunk...

De ez nem zarja ki, hogy peldat mondj! Emlekeztetoul:

> nagyon sok valtoztatast tudok megcsinalni egy CD jatszoval ami
> egyaltalan nem befolyasolja az idoziteseket es egyeb
> parametereket, megis hallhato valtozast okoz.

Erre batorkodtam peldat kerni...

> > Vegyunk egy digitalis jelet, azt kuldjuk at ket rendszeren,
> > amelyek "audio tulajdonsagai" lenyegesen elteroek (de bithiba
> > azert nem megengedett). Ezutan egy sajat orajelellel mukodo DAC-on
> > lejatszva lesz kulonbseg, vagy nem? Gondolom kene lenni, hiszen
> > a kulonbseg szerintetek nem az idozitesben van. Szerintem persze
> > nem kene legyen, es egy ilyen kiserletben szivesen reszt vennek.
> 
> Ezt is es szamtalan mas kiserletet megcsinaltunk. Egyaltalan
> soha nem allitottam olyat amirol ne lennek tobbszorosen
> meggyozodve a gyakorlatban. Tehat nemcsak az idozites hibait
> lehet hallani. (termeszetesen bithiba nincs megengedve)

Ez ismet nem valsz, csak altalanos mese... A fent leirt konkret
osszeallitasban vakteszttel van kulonbseg, vagy nincs? Ha igen,
akkor legy szives ird le, pontosan hogy is nez ki az osszeallitas.
Ha ez megfelel a kriteriumoknak, biztos sok erdeklodo akad majd
egy bemutatora...