"Egyik ismerosom allitasa szerint az atomeromu leolvadasa (meltdown)
nem tud megtortenni a fizika torvenyei alapjan. Illetve olyan
biztonsagos egy atomeromu, hogy ezt egy mechanika kivedi."
Törekednek arra, hogy minden rendszerből legyen annyi tartalék,
amivel meg lehet előzni a leolvadást.
"Ugye most Fukushima a hirek szerint leolvadt. Akkor most igaza van,
vagy meg vissza fog tekeredni az ido a leolvadas ele?"
Ez ugye szarkazmus volt :-)
"A masik kerdes az lenne, hogy meddig olvad le? Hany kilometer melysegig?"
Nem kilométerekről van szó, hanem méterekről.
A radioaktív elemek spontán bomlanak (alfa, béta, gamma sugárzást
kibocsátva). Az erősen sugárzó anyagok felezési ideje rövid, és ezek
intenzív hőtermelésre képesek (ilyen anyagot használnak például a
NASA mélyűr-szondáiban és most a Curiosity marsjáróban).
A láncreakció során keletkező hasadási termékek között van sokféle
anyag, közöttük nagyon rövid (másodperc, perc) felezési idejűek is.
A paksi atomerőmű egy blokkjának hőtermelése kb 1500 MW, ennek
nagy része az uránium 235 hasadásából származik, de kb 100 MW a
hasadási termékek spontán bomlásából.
Ha a láncreakciót leállítják, az 1400 MW hasadási hőtermelés azonnal
megszűnik, de a 100 MW spontán bomlási hőtermelés megmarad.
Ezért a leállított reaktort is intenzíven hűteni kell, hogy ne olvadjon
meg.
Ez a remanens (maradék) hőtermelés a rövid felezési idejű hasadási
termékek mennyiségének csökkenésével párhuzamosan gyosan csökken,
már egy órával a leállás után 1 MW körül van, de egy hét is fél MW.
EZ a maradékhő, amely szerencsétlen események láncolata folytán*
hűtés nélkül maradt reaktormag túlmelegedését és megolvadását
okozhatja. Ahogy a reaktorban levő fűtőanyag (uránium pasztillák)
ténylegesen megolvadnak, maguk körül megolvasztják a reaktor belső
szerkezeti anyagait (acél), majd lecsöpög a reaktortartályt aljára, ezt
(az acélt) is megolvasztja, majd az ezt körülvevő 2 méter vastag beton
szerkezetet is. Eközben az olvadékban folyamatosan keveredik a
radioaktív fűtőanyag, az acél és a beton, és egy idő után olyan sok
lesz a "passzív" összetevő, és olyan nagy lesz az olvadék felülete,
hogy nem tudja már olvadt állapotban tartani, hanem megdermed.
Fukushimában ez a dermedés a 2 méteres beton közepe táján
következett be. Hogy ezt honnan tudjak? Egyrészt számítógépes
szimulációkból, de nem csak onnan. Csillagászati / magfizikai mérő-
műszereket helyeztek el az erőmű néhány pontján, és azt nézték,
hogy a kozmikus sugárzásból érkező részecskék milyen mértékben
nyelődnek el az egykori reaktormag környékén. Vannak ugyanis
olyan kozmikus részecskék, amelyeket elsősorban az uránium és
más nehéz elemek nyelnek el. Az egyes műszerek által adott
elnyelési képből (a computer-tomográfiában használt matematikai
eszközökkel) megrajzolták a megdermedt uránium-acél-beton
keverék elhelyezkedését.
Erre voltál kiváncsi?
* Az események szerencsétlen láncolata: a szükségesnál alacsonyabb
cunami-védőgát, a tengerszint alatt elhelyezkedő dízelgenerátorok
és akkumulátorok, a földrengés által megrongált nagyfeszültségű
csatlakozási helyek, a reaktorépületekből HIÁNYZÓ platina hidrogén-
rekombinátorok és az emiatt bekövetkezett hidrogénrobbanás, stb.
|
