A haboruban a loveszarok mellett ul egy indian. Odamegy hozza egy feher
ember, leul melle, gondolja, mig nyugalom van, elbeszelget vele egy picit.
De mivel nem erti az indian nyelvet, ezert ugy dont, hogy elmutogatja a
kerdeset az indiannak.
- Maga az ejtoernyosokhoz tartozik? (Es mutatja a kezevel, ahogy az
ejtoernyos zuhan lassan a magasbol).
Az indian csak nez bamba keppel, a feher ember ezt nemnek veszi, hat tovabb
faggatja:
- Akkor talan a gyalogsaghoz? (Majd mutatja ket ujjaval, ahogy egy ember
szalad).
De az indian csak hatalmas, tagra nyilt szemekkel nez a feher emberre, 
aki
ezt szinten nemnek veszi, tovabb faggatja:
- Netan legiero? (Majd mutatja, ahogy a repulo gyorsan suhan a fold felett).
Am az indian csak remegve, ijedten nez a feher emberre. 
A feher ember nem tudja mire velni a dolgot, de egy utolso probakent meg
megjegyezi:
- Nos, akkor biztosan megfigyelo. (S ket kezet a szemehez emeli, mintha
tavcsobe nezne).
Ekkor azonban az indian lelekszakadva elrohan.
Eltelik 50 ev es az indian tabornal egy este, a tabortuz kozeleben pipaznak
az indianok. Az egyik fiatal odaszol a mar oreg veteranhoz:
- Tuzes nyil, te olyan bator vagy, voltal mar valaha megijedve?
- Csak egyszer, mondja Tuzes nyil. Amikor 50 eve a haboruban a loveszarok
mellett ultem, odajott hozzam egy feher ember es azt mondta a kezevel: 
Amint
leszall a nap (ejtoernyo) s minden ember elmegy aludni (gyalogsag) ugy
seggberuglak (legiero) hogy mind a ket szemed kiguvad (Megfigyelo) !